Ha ma térképre raknánk a koronavírus elterjedését, akkor az egészen más képet festene, mint bő egy héttel ezelőtt. Az új megbetegedések száma jelenleg alacsonyabb Kínában, mint az országon kívül, a fertőzés megjelent olyan távoli államokban is, mint Bahrein, Kuvait, Brazília, Afganisztán, a velünk szomszédos Ausztria vagy Horvátország, továbbá új gócpontok alakultak ki szinte egyik napról a másikra Észak-Olaszországban, Iránban és Dél-Koreában is.
A Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén egyetlen turista sem számított rá, hogy karanténba zárják őket egy szállodában, de a Diamond Princess óceánjárón sem látták előre, hogy hetekig vesztegelnek majd egy kikötőben, és a múlt héten az Olaszországból hazafelé tartó osztrák turistákat is meglepte, amikor a vírus miatt törölték a vonatjárataikat.
Pánikra továbbra sincs semmi ok, de helyén kell kezelni a szituációt. A betegségről egyre több információ áll a tudósok rendelkezésére, de pontosan még most is lehetetlen megbecsülni, legközelebb hol bukkan majd fel, vagy okoz komolyabb járványt.
Ez a helyzet pedig rendkívüli fejtörést okoz mindenkinek, aki üzleti utat vagy vakációt tervez a következő hónapokban külföldön. Alább összegyűjtöttük, mire kell odafigyelnie annak, aki a közeljövőben a határon túlra menne.
Hova nem ajánlott most egyáltalán menni?
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a honlapján fellelhető tájékoztatás szerint Kína teljes Hubei tartományát az utazásra nem javasolt I-es biztonsági kategóriába sorolta, valamint az ország egész területére nézve felhívták az utazók figyelmét, hogy fokozott óvatossággal és körültekintéssel járjanak el.
Láng-Bognár Kinga rendőr őrnagy, az operatív törzs szóvivője a szerdai rendkívüli sajtótájékoztatón arról beszélt, továbbra sem javasolják a fertőzött területekre, főként Észak-Olaszországba történő utazást, továbbá azt kérik az állami fenntartású általános és középiskoláktól, hogy ne szervezzenek kirándulást ezekbe a régiókba. Akinek mégis Olaszországba kell utaznia, attól azt kérik, regisztráljon a konzuli szolgálatnál vagy az operatív törzsnél.
A betegség tömegesen még Iránban, Dél-Koreában és Japánban jelent meg, más országokban egyelőre alacsony a megbetegedések száma. Az viszont abszolút kiszámíthatatlan, hogy mi lesz holnap vagy holnapután, illetve melyik lehet a következő térség, ahol újabb gócpont alakul ki.
Brit kutatók még januárban készítettek egy modellt az emberek mozgása alapján arra vonatkozóan, hogy mely országokban a legnagyobb a kockázata a koronavírus elterjedésének. Az első tízben Thaiföld, Japán, Hongkong, Tajvan, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Malajzia, Szingapúr, Vietnam és Ausztrália kapott helyet. Európából Németország a 15., az Egyesült Királyság a 17., Olaszország pedig a 19. helyet foglalta el, de Irán például nem is szerepelt a listán, holott mostanáig 245 esetet regisztráltak.
Merjünk most utazást, nyaralást szervezni?
Az optimista jóslatok szerint a járvány akár már pár hónap múlva kifulladhat, de a pesszimisták szerint a nyár végéig is tombolhat. Ezt azért is nehéz megjósolni, mert a kutatók sem ismerik még egészen pontosan a vírus viselkedését, ugyanakkor a korábbi világjárványok okot adhatnak a bizakodásra, mert azok javarészt szezonálisak voltak. A melegebb hónapokban a hőmérséklet emelkedésével a járványok általában jelentősen gyengültek. A kutatók viszont egyetértenek abban, hogy ezt nem lehet készpénznek venni, már csak azért sem, mert Európában például két hónappal a koronavírus azonosítását követően alakult ki gócpont, így a járvány lefolyása is tovább tarthat majd.
Megkerestük a külügyi tárcát is, mit javasolnak a külföldi nyaralásukat tervező magyaroknak, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Mi történik, ha megjelenik a koronavírus ott, ahová utazunk?
Abban az esetben, ha egy külföldi városban az ott tartózkodásunk idején diagnosztizálják valakinél a koronavírust, akkor több forgatókönyv is elképzelhető.
Ilyenkor a jelenleg alkalmazott általános protokoll szerint előbb csak az érintett személyt helyezik karanténba, azonban ha a vírus elkezd rohamosan terjedni a közösségben, akkor elrendelhetik az adott település teljes lezárását és izolációját a járvány megakadályozása érdekében. Erre példa az, ami Vuhanban illetve Észak-Olaszországban történik.
Amennyiben szükséges meghozni ezt az intézkedést, akkor senki nem hagyhatja el a helyszínt, mert fennáll a veszélye, hogy vírushordozóvá vált, márpedig tízből egy ember tünetmentesen kihordja a betegséget.
Előfordulhat az is, mint a tenerifei szállodában vagy a japán óceánjárón, hogy a koronavírus miatt egy komplett objektumot helyeznek karantén alá. Ilyenkor követni kell a hatóságok utasításait, de a Külügyminisztérium mindkét esetben felvette a kapcsolatot az érintett magyarokkal, és próbálják segíteni őket.
Mit tegyünk, ha egy fertőzött területről érkezünk haza?
A fertőzött országokból érkező repülőjáratok utasait lázméréssel ellenőrzik a belépéskor, ez ugyanakkor nem jelent garanciát semmire. Az emberek homlokához tartott lázmérők átlagosan 70 százalékban hatékonyak, tehát megközelítőleg minden negyedik lázas ember átmegy a szűrőn. Ez a technológia hibája, nem az embereké, akik elvégzik ezt a munkát.
Ráadásul mivel a betegség lappangási ideje akár 14 nap is lehet, nagyon könnyen elképzelhető, hogy valakinél egyáltalán nem jelentkeznek még tünetek, miközben már vírushordozó.
Kásler Miklós emberminiszter szerdán arról beszélt, hogy ha valaki fertőzött területről jön, és esély van rá, hogy találkozhatott a vírussal, mint ahogy az az Észak-Olaszországból hazaérkező diákcsoporttal történt, akkor karantént rendelnek el, de ha a gyanú kisebb mértékű, akkor csupán megfigyelés alatt tartják az érintetteket, mint ahogy az egri vízilabdacsapat tagjait sem különítették el. Mindez azért van, hogy ne reagálják túl a pillanatnyi eseményeket, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne készülnének fel a lehető legrosszabb variációra.
Fotó:Czeglédi Zsolt / MTI
A Kormányzati Tájékoztatási Központ csütörtökön tíz pontban foglalta össze, mi a teendője azoknak az állampolgároknak, akik koronavírussal fertőzött területen jártak:
- A legfontosabb, hogy ne utazzanak fertőzött területekre.
- Ha mégis megteszi ezt valaki, akkor regisztrálja magát a Konzuli Szolgálatnál, hogy tudjunk róla, és el tudjuk érni, ha baj van.
- Ha valaki fertőzött területről érkezik haza, lehetőleg ne menjen közösségbe és figyelje saját magát. Ha valaki magán tüneteket – láz, köhögés, torokfájás, levertség – észlel, akkor maradjon otthon, telefonon értesítse háziorvosát, vagy hívja az NNK 06 80/277-455, illetve a 06-80/277-456 zöldszámokat.
- Aki otthon marad, vigyázzon a saját családtagjaira is. Lehetőleg elkülönülve legyen.
- Kiemelten fontos az alapos kézmosás, különösen minden olyan esetben, ha olyan helyen voltak, ahol sok ember van. Pl. a közösségi közlekedés használata után.
- A szülők ne engedjék gyermeküket 2 hétig iskolába, ha az elmúlt időszakban Észak-Olaszországban járt.
- Azok a munkavállalók is maradjanak otthon, akik az elmúlt időszakban Észak-Olaszországban jártak. Ebben a cégek, munkáltatók együttműködését is kérjük.
- Azok az egyetemisták is maradjanak otthon, akik az elmúlt időszakban Észak-Olaszországban jártak.
- Az is fontos, hogy másokra figyeljünk. Ha bárki, aki maga körül olyan emberről tud – legyen magyar vagy külföldi állampolgár –, aki fertőzött területen járt, kérje meg őt, hogy maradjon otthon és ne menjen közösségbe, telefonon értesítse háziorvosát vagy a zöldszámot.
- Ha valakinél felmerülne a koronavírus gyanú és beigazolódna, hogy fertőzött, akkor működjön együtt a hatóságokkal.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón közölte, ha valakinél a betegség gyanúja fennáll, a Szent László Kórházban erre kialakított helyiségekbe kerülhet két hétre. Ha szükséges, más kórházakat is megnyitnak erre a célra Budapesten vagy vidéken. Jelenleg 18-an vannak karanténban, mindannyian panaszmentesek.
Viszló László munkajogász egyébként az MTI megkeresésére azt mondta, az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek.
Fizet a biztosító, ha bajba kerülünk?
A CLB biztosítási alkusz cég szerdán azt közölte, a sztornó biztosítás nem vonatkozik arra, ha valaki a járványtól tartva visszamondja az utazását, így a biztosítók a már befizetett utakra útlemondási biztosítás megléte esetén sem fizetnek kártérítést.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy a külföldön karanténba került magyarok számíthatnak a kórházi napi térítésre, illetve a megfigyelés idején kiesett aktív kereset és a táppénz különbözetének megtérítésére, ha van ilyen kitétel a biztosításukban. Azok viszont, akiknek van sztornó biztosításuk, és esetleg megbetegedés miatt még a lezárás előtt hazautaztak, számíthatnak rá, hogy megtérítik a biztosítók a tervezett program bizonyíthatóan visszamaradt költségeit, például a szállodai díjat, a befizetett programokat, a már megvásárolt síbérleteket.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy bár általában olcsóbb, ha az utazást az emberek saját maguk szervezik, nem várt eseményekkel a fogyasztó védtelenebb helyzetbe kerülhet, mint szervezett utak esetén.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke pedig csütörtökön azt közölte, hogy a magyarországi törvényi szabályozás szerint a magyar szállodákban elrendelt karantén költséget az állam viseli – miután vis majornak számít –, és nagy valószínűséggel hasonló a gyakorlat külföldön is, a plusz költségeket ott sem a vendégnek számlázzák ki.
A koronavírussal kapcsolatos legfrissebb cikkeinket ide kattintva találja.
Kiemelt kép: Beata Zawrzel/NurPhoto/AFP
