Hosszú idő után aratott ismét győzelmet Orbán Viktor az európai színtéren, ezért nem is hajlandó azt elengedni. A siker persze nem annyira kiemelkedő, mint amennyire szeretné elhitetni, de azért sok szempontból valóban fontos. Várhelyi Olivér biztosi jelöléséről van szó, és azt még Orbán ellenfelei is elismerhetik, hogy a kormányfő ezúttal ügyesen manőverezett. Ha viszont végigtekintünk az ügyön, nem nehéz észrevenni: itt nem is nagyon veszíthetett volna.
A miniszterelnöknek régóta fájt a foga a bővítési portfólióra, ami annak is köszönhető, hogy ez a kisebb tagállamok számára is elérhető, miközben aránylag fontos terület. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország aktív szerepet vállal a felvételre, jelöltségre vagy partnerségre esélyes államok között. Szerbia, Törökország vagy éppen Észak-Macedónia hagyományos politikai terepei Magyarországnak, márpedig ezeket az államokat érinti leginkább a bővítési biztos munkája.
Navracsics Tibor öt évvel ezelőtt az oktatáspolitikát kapta meg a bővítés helyett, ami egyike a legsúlytalanabb portfólióknak Brüsszelben, hiszen az oktatás az EU-ban tagállami hatáskör. Navracsics rendre utolsó helyen is végzett a biztosok munkáját értékelő listákon. Orbán mostani politikai jelöltjétől, Trócsányi Lászlótól sem vártak túl sokat, de Trócsányi még eddig sem jutott el. Már az összeférhetetlenségeket vizsgáló jogi bizottság elbuktatta, mert több érintettségét nem vallotta be, például azt, hogy az általa alapított ügyvédi iroda dolgozott a magyar államnak.
Trócsányi elbuktatása és Várhelyi jelölése sok szempontból kudarcnak számít. Orbán húzott egy merészet azzal, hogy másodszorra egy diplomatát jelölt politikus helyett, amit pontosan azért lépett meg, mert egy újabb politikus megszavazása is bizonytalan lett volna. Várhelyi jelölése önmagában is jelzi, milyen kevéssé bíznak a Fideszben az európai színtéren.
Persze Várhelyi jelölése sem ment simán. Annak ellenére, hogy a jogi bizottság nem talált semmit, amibe beleköthetne (nehezen is találhatott volna egy diplomatánál), az Európai Parlament külügyi bizottsága első körben visszatartotta Várhelyit, mielőtt írásban is bizonyította volna, mennyire tartja magát függetlennek Orbán Viktortól. Ebben az esetben sem az volt a kérdés, hogy Várhelyi Olivér a szaktudása alapján alkalmas-e biztosnak, hiszen a meghallgatása alapján az egyik legfelkészültebb jelöltnek tűnt Ursula von der Leyen bizottságából.
És ez a felkészültség volt az egyetlen, ami megmentette attól, hogy őt is visszadobják. Korábban mindenki azt várta, hogy az új francia biztosjelölttel, Thierry Bretonnal lesz a legtöbb probléma a meghallgatáson, hiszen számos ponton vet fel kérdéseket az összeférhetősége. Breton több olyan gigacéget is vezetett, amelyeknek a munkáját aktívan érinti majd a biztosi munkája. Ennek ellenére simán átment, így a magyar biztos lett a legutolsó, akit elfogadott az Európai Parlament.
A legfőbb érv Várhelyi elfogadása mellett – szocialista források szerint – az volt, hogy ha őt is visszadobják, Orbán Viktor pont ugyanilyen hozzá lojális, csak kevésbé felkészült embert fog biztosnak jelölni. Ezzel Orbán nem veszített volna semmit, de a bizottság igen.
Az egyetlen dolog, ami megakadályozhatta volna Orbán tervét, ha Ursula von der Leyen felcseréli a három el nem fogadott biztosnak szánt csomagokat. A francia gigaportfólióhoz természetesen nem mert hozzányúlni, de a románok közlekedési csomagját éppenséggel megcserélhette volna a magyaroknak szánt bővítéssel, ami komoly kudarc lett volna a magyar miniszterelnök számára. Ettől végül az új román kormány, vagyis Ludovic Orban miniszterelnök mentette meg Orbán Viktort. Pontosan olyan jelöltet állítottak ugyanis, akinek a szakmai tapasztalatába tökéletesen beleillik a közlekedési portfólió.
Orbán Viktor az EP-választások óta nem nyert csatát Európában. Korábban felfüggesztették a Fidesz tagságát az Európai Néppártban, majd a májusi voksoláson elmaradt az a nacionalista előretörés, amire Orbán igyekezett felkészíteni a magyar közvéleményt. Sőt nem csak a nacionalisták gyengültek, de a Néppárt is, miközben a liberálisok és a zöldek megerősödtek.
Az részsikernek számít, hogy Manfred Weber és Frans Timmermans jelölését is sikerült megakadályozni az Európai Bizottság élére, hiszen ez nem csupán Orbán érdeme, bár tény, hogy jól járt ezzel a fordulattal. Weber viszont továbbra is a Néppárt frakcióvezetője marad az Európai Parlamentben, Timmermans pedig a mostani bizottság egyik legfontosabb embere lesz, igaz, a korábban általa vitt jogállami portfólió nélkül.
Igazi pofon abból lehet, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke lett az Európai Néppárt új vezetője. Tusk Orbán egyik legkeményebb ellenfele Európában, miközben az előző elnök, Joseph Daul sokáig Orbán lojális szövetségese volt. A korábbi lengyel miniszterelnök azzal kezdte a néppárti elnökségét, hogy odaszólt Orbánnak, és január végére tűzte ki a döntést a Fidesz néppárti tagságáról.
A kormánypárt és a néppárti kizárás ügyében elvileg nem érintett KDNP kommunikációjából az látszik, hogy a Fidesz már készül a távozásra. Ha ez megtörténik, azzal Orbánék komoly befolyást veszítenek az Európai Parlamentben, hiszen lemondhatnak arról a presztízsről és logisztikai háttérről, amit az EPP jelent. Ráadásul nincs sok alternatíva: ha a Fidesz képviselői más frakcióba ülnek be, a jelenleginél sokkal gyengébb helyzetbe kerülnek.
Kellett tehát egy minigyőzelem Orbán számára, aki a múlt pénteki Kossuth rádiós interjújában az elmúlt évtized
nevezte Várhelyi jelölését, mert szerinte a következő öt évben a bővítés lesz a legfontosabb biztosi csomag. Ez persze kérdéses, hiszen a franciák egyelőre blokkolnak minden bővítési tárgyalást, de az tény, hogy ez a portfólió komoly diplomáciai mozgásteret biztosít Magyarországnak.
Orbán átugrott a Várhelyivel és Fidesszel szemben megfogalmazott kritikákon, és azt mondta, személyesen Soros György akarta megakadályozni a jelölést, ami talán túl sok mikromenedzsmentet feltételezne az idős milliárdostól.
Annak viszont elég komoly visszhangja van Brüsszelben, hogy Orbán továbbra is sajátjaként kezeli a bővítési biztos csomagját, ami nem csak illetlen, de konkrétan szembemegy az EU törvényeivel is. A biztosok onnantól, hogy kinevezték őket, nem a tagállamokat, hanem az uniót szolgálják, legalábbis az írott szabályok szerint.
Orbán viszont azt közölte, nem is lett volna hajlandó olyan embert jelölni, aki ezt az intellektuális kihívást nem tudja összekötni a hazafiságával, ami természetesen azt jelenti: Várhelyi Olivér hiába mondta az Európai Parlamentben, hogy az EU-t fogja szolgálni,
Az persze nem valószínű, hogy emiatt szerdán leszavaznák a teljes bizottságot, hiszen az Európai Parlamentnek is az az érdeke, hogy elkezdődjön végre a törvényhozási munka. Az EP-nek ugyanis nincs joga törvényjavaslatokat benyújtani, ezt csak a bizottság teheti meg. Mindez valószínűleg segít Orbánnak, hogy a jelöltjét szerdán elfogadják, a kormányfő pedig mindezt saját diplomáciai sikereként kommunikálja.
Kiemelt kép: JOHN THYS / AFP
