Nagyvilág

Néhány hét, és Orbán ráfázhat az Európai Néppártban

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnökeként aligha fogja nyugodtan tűrni a Fidesz átmeneti helyzetét.
Korábban a témában:

Frissítünk!

Közben az EPP meg is választotta Donald Tuskot elnöknek.

Amikor már úgy tűnt, hogy kiegyenesedik a brüsszeli pálya Orbán Viktor előtt Várhelyi Olivér biztosi kinevezésével, újabb lehetséges buktató került elő. A Fidesz tagságát még márciusban függesztették fel az Európai Néppártban, miután a pártcsaládot súlyosan megosztotta a Fidesz politikája. Főleg az északi, nálunk inkább liberálisnak tartott jobboldali pártok nézték rossz szemmel a magyar kormány tevékenységét, a déli és keleti, gyakran populizmusba hajló pártokat jellemzően nem zavarta.

Aztán a Néppárt a májusi európai parlamenti választáson gyengébb eredményt ért el, mint valaha. Ezzel megtört az a monolit tömb, amelyben a néppárt és a szociáldemokraták közösen irányították Európát, tényezővé váltak a liberálisok és a zöldek is. Így a Fidesz-KDNP egy tucat képviselőjének elvesztése is igencsak fájna a Néppártnak, ahogy természetesen azoknak a pártoknak az elvesztése is, amelyeknek egyre kínosabb egy pártcsaládban lenni a Fidesszel.

Manfred Weber frakcióvezető és Joseph Daul elnök tavaszi döntése az volt, hogy az ügyet elnapolják, és a Fideszt a kizárás helyett felfüggesztik. Ezt Orbán úgy adta elő, hogy a Fidesz önmagát függesztette fel. Kineveztek egy háromtagú testületet, a Bölcsek Tanácsát, amely a magyar jogállamiság helyzetét vizsgálja. Ebben azért volt irónia, hiszen a volt osztrák kancellár Wolfgang Schüssel lett a három bölcs egyike, akit egy évtizeddel hasonló vádak miatt vizsgálták, miután koalícióra lépett a szélsőjobboldali Szabadságpárttal.

Manfred Weber és Joseph Daul. Fotó: Sven Hoppe/dpa / AFP

A Bölcsek Tanácsa hónapok óta létezik, látható eredmény nélkül, a hírek szerint jelentésük még nem készült el, a jövő év elején adhatják le.

Ugyanakkor szerdán megválasztják a Néppárt új elnökét a pártcsalád zágrábi kongresszusán, és mivel az egyetlen jelölt Donald Tusk, az Európai Tanács eddigi elnöke, volt lengyel kormányfő, a szavazás kimenetele nem kérdéses.

Tusk pedig teljesen más ember, mint Joseph Daul. A francia Daul sokáig kifejezetten jó viszonyt ápolt Orbán Viktorral, gyakori vendég volt Fidesz-rendezvényeken, és a végsőkig kitartott a magyar kormánypárt mellett. Az ő álláspontja az volt, hogy a Fideszt azért jobb a pártcsaládon belül tartani, mert így legalább valamennyire befolyásolható. Daul ezt az álláspontját csak akkor adta fel, amikor Orbán valójában nem volt hajlandó teljesíteni a Magyarországra látogató Manfred Weber egyetlen feltételét sem, csak látszatintézkedéseket hozott. Ekkor jutottunk el a Fidesz tagságának felfüggesztéséhez. Egy Daulhoz hasonló szövetséges elvesztése amúgy is fájhat a Fidesznek, különösen úgy, hogy aki helyette jön, ma már messze nem ennyire jó barát.

Donald Tusk. Fotó: Iakovos Hatzistavrou / AFP

Tusk a legismertebb lengyel politikus a nemzetközi színtéren. Az Európai Tanács elnökeként az elmúlt években az volt a feladata, hogy a kontinens miniszterelnökeit egy asztalhoz ültesse, és megpróbálja elérni, hogy szót értsenek egymással. A tanács elnöke valódi formális hatalom nélkül úgy tudja befolyásolni az európai politikát, hogy a vezetők napirendjét és az általuk megtárgyalt témákat határozza meg, és megpróbálja rendezni a közöttük lévő kapcsolatot. Jó példa erre az, amivel Tusk sokat büszkélkedik mostanában: amikor 2015-ben rázárta az ajtót Angela Merkelre és a görög miniszterelnökre, és addig nem engedte ki őket a szobából, amíg meg nem egyeztek, és el nem kerülték, hogy Görögország otthagyja az eurózónát. Persze a történetre sokan máshogy emlékeznek, de azért jól illusztrálja a tanács elnökének szerepét.

Tusk energikus politikus, aki néha egy adag igazságérzetet is tol a racionális politikába. Ez az igazságérzet szerinte onnan származik, hogy gyerekként végignézte, ahogy a lengyel állampárt szétveri a tüntetőket Gdanskban, és rájött, hogy azoknak van igazuk, akiket éppen ütnek. Orbánhoz hasonlóan részt vett a rendszerváltásért folyó harcban.

Együtt küzdöttek a nyolcvanas években a szabadságért és a liberális demokráciáért, csak Tusk később is úgy maradt.

Persze kicsit más körülmények között tették ezt. Tusk egy ideig bujkált, mert a katonai közigazgatás azonnal börtönbe zárta volna a Szolidaritás egyik vezetőjeként. A rejtőzködés alatt volt kenyérárus és ipari alpinista is.

Bár visegrádi kormányfőként sokáig jó viszonyban voltak, Tuskban megmaradt – és a lengyel politikára szinte általánosan igaz ez – az Oroszországtól való félelem, az oroszokkal szembeni bizalmatlanság. (Nem véletlen, hogy folyamatosan amerikai csapatok állomásoznak Lengyelországban.) Ebből származik az a lendület is, amivel Tusk helyretette Emmanuel Macront, amikor a francia elnök arról beszélt, reméli, hogy Orbán majd a lengyeleket is meggyőzi arról, hogy érdemes az oroszokat máshogy kezelni. A Tusk vezette Néppárt valószínűleg sokkal jobban ugrik majd minden oroszpárti elhajlásra, ami már eddig is feszültséget okozott a Tusk-féle Polgári Platform és a Fidesz között.

A zágrábi kongresszuson egyébként nincs napirenden a Fidesz ügye, és a bölcsek tanácsa sem fog jelentést tenni, ennyi már kiderült, de valószínű az is, hogy Tusk nem szeretné még hónapokig halasztani az ügyet, mert a pletykák szerint egyre erősödnek a Fidesz átmeneti állapotát kritizáló hangok a Néppártban.

Tusk a tanács elnöksége után a hazai politikai pályára tervezett visszatérni. Hét évig volt ugyanis Lengyelország miniszterelnöke a kétezres években, amikor a lengyel gazdaság jelentős növekedést mutatott be. Ugyan Tusknak voltak népszerűtlen intézkedései, a Polgári Platformot pedig körüllengte a korrupció, ez volt az az időszak, amikor Lengyelország a mai szintre erősödött.

Ehhez képest, amikor a visszatérésre készülő Tusk népszerűségét mérték odahaza, csalódnia kellett: valószínűleg elvesztené a választást Andrzej Dudával, a Néppárttól jobbra álló Jog és Igazságosság köztársasági elnökével szemben. A Néppárt elnöksége Tusk számára tehát ideiglenes mellékpályaként is felfogható, amit felhasznál arra, hogy a hazai népszerűségét növelje. És mivel hazai ellenfele a Fidesz egyik fő európai szövetségesének számító Jog és Igazságosság, mindez előrevetíti az Orbánékkal szembeni szigorú fellépést a Néppárton belül.

Kiemelt kép: Wiktor Dabkowski / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.