Nagyvilág

Gyerekölő, civilkínzó brit katonák állhatnak nemzetközi bíróság elé

A tisztek, a hadsereg, a védelmi minisztérium is elkente azokat a véres ügyeket, amik a brit haderő iraki és afganisztáni részvételéről derültek ki. Nagy a botrány Londonban, hiszen jó ideje lehetett tudni, hogy nem minden brit katona cselekedett a háborús jognak megfelelően. Afganisztánban gyerekeket lőhettek fejbe, Irakban egy bázison elfogott iraki civileket kínozhattak halálra. A veteránok boszorkányüldözést kiáltanak, az áldozatok hozzátartozói az igazságot akarják. A BBC és a Sunday Times közös oknyomozása újra reflektorfénybe állította a durva eseteket.
Korábban a témában:

2003-ban tört ki a Közel-Kelet végeérhetetlennek tűnő háborúja, az iraki, ami egyszerű amerikai céllal indult: megdönteni Szaddám Husszein véres rezsimjét, bevezetni a demokráciát, felszabadítani a kisebbségeket az elnyomás alól, mellesleg gazdaságilag is hasznot húzni ebből. Az ország az invázió után polgárháborúba fulladt, szektariánus erőszak uralta el a városokat, az Egyesült Államok pedig belerángatta szövetségeseit a lassan vietnámihoz hasonlító blamázsba. A kezdetektől ott voltak a fronton a brit katonák is, miután Tony Blair kormánya kiszolgálta az amerikai kéréseket.

A déli Bászra városában az invázió évében történt, hogy egy járőröző brit katona lelőtt egy iraki rendőrt. Raid al-Moszavit egy sikátorban érte a végzetes lövés, nem sokkal azután, hogy elhagyta otthonát. Később halt bele sebesüléseibe. A brit katona felettese, Christopher Suss-Francksen rapid módon, 24 óra alatt lezavarta a vizsgálatot, kijelentve: az iraki rendőr lőtt először, a brit katona önvédelemből válaszolt erre. Jelentése szerint egy másik brit katona is látta és alátámasztja ezt a verziót. Később kiderült, a hivatkozott szemtanú nem is volt ott, kategorikusan állította, hogy a jelentés helytelen.

A nevét nem vállaló tanú mindössze egy lövést hallott, ami felveti a gyanút, hogy az iraki férfi nem támadott.

A britek 2009-ig voltak Irakban, a Skóciai Királyi Ezred Harmadik Zászlóaljának Fekete Őrsége (Black Watch) a gyanú szerint több visszaélést követett el a Camp Stephen bázison. Többek között két civil fogoly is belehalt a kínzásokba, olykor szexuális abúzusba – a fejükre zsákot kötöttek, így ölték meg őket. A fenti esethez hasonlóan emiatt sem állt senki katonai törvényszék elé, hiába látták az egyik halott összevert fejét, a halál okának szívinfarktust állítottak be. Ennek ellentéte volt Baha Mousza esete: a szállodai dolgozót is 2003-ban kínozták és verték halálra brit katonák, ám egy katonát el is ítéltek az ügyben.

Tiniket lőttek agyon

Afganisztánban is történtek brit visszaélések. A déli Helmand tartományban, egy Loj Bágh nevű faluban – közel az egyik támaszponthoz – a brit különleges erők (SAS) rajtaütöttek egy házon 2012-ben. Benyomulva a házba négy fiatalt lőttek agyon. A katonák önvédelemre hivatkoztak, miközben a golyónyomokból is kiderült, az áldozatok egy helyben ültek a razzia idején. Az SAS egyik parancsnoka úgy jelentett az esetről, hogy az afgán hadsereg vezette az akciót, ezért nem a briteké a felelősség és a kivizsgálás terhe.

A BBC cikke szerint nemhogy fiatalok, hanem részben gyerekek voltak az áldozatok: a szobában a rajtaütéskor egy 12, egy 14, egy 17 és egy 20 éves fiú teázott. Kettejük bátyja, Szultán Mohammed jutott be először családjuk egyszobás vendégházába a brit kommandósok távozása után. „Amikor beléptem a szobába, csontokat és fogakat láttam mindenfelé. Négyen feküdtek ott, vér volt mindenhol” – emlékezett vissza. Anyjuk, Szabbah hajnalig nem volt képes elmozdulni a szobából a sokkoló látvány miatt, szerinte fejbe lőtték a fiatalokat, még a teáscsészéik is vérrel voltak tele. Az afgán biztonsági erők azt közölték a helyi közösséggel, hogy az egyik áldozat, a 20 éves Fazel Mohammed tálib parancsnok volt, amit kizártnak tartottak a helybéliek.

Ekkoriban bevett módszer volt, hogy a helyben aktív brit hírszerzés listát vezetett a potenciális Talibán-parancsnokokról és -tagokról, akikre időnként rárúgták az ajtót a különleges egységek. A lista persze nem volt tévedhetetlen, ilyenkor öltek le ártatlan civileket a „kill or capture”, azaz élve vagy halva történő elfogások során. Az ENSZ is vizsgálódott korábban, eszerint az amerikaiak és szövetségeseik mintegy 300 ártatlan polgárt öltek meg ilyen rajtaütéseken.

Közszolgálati oknyomozás

Ez az egész Magyarországon szinte elképzelhetetlen lenne jelenleg. Nem is azért, mert jelenleg nem vesz részt az ország háborús konfliktusban (bár a kérdéses időszakban Irakban és Afganisztánban is jártak magyar csapatok), hanem a közszolgálati média szerepe miatt is. A fenti eseteket a BBC, a brit közszolgálati média tárta fel, méghozzá a hétfő este a BBC One csatornán sugárzott Panorama című műsoruk, együttműködve a Sunday Times lappal.

A tényfeltárás során tizenegy olyan brit nyomozóval sikerült beszélniük, akik hiteles bizonyítékkal rendelkeznek, és ezek a bizonyítékok háborús bűnökre utalnak. Olyan háborús bűnökre, amit a katonai-hivatali apparátus elkent, elmismásolt, eltüntetett. A brit védelmi minisztérium tagadja, hogy elsumákolták volna a történteket, álláspontjuk szerint minden gyanús esetet kivizsgáltak az iraki és afganisztáni háborúkból. Dominic Raab brit külügyminiszter is ezen a véleményen volt.

Két szervezet állt neki a gyanús esetek aprólékos átvizsgálásának: az Iraki Történelmi Állítások Csapata (IHAT) és az afganisztáni történéseket felgöngyölítő Operation Northmoor nevű művelet résztvevői. Azonban a fenti szervezeteket 2017-ben beszántotta a kormány, miután az egyiknek dolgozó ügyvédről, Phil Shinerről kiderült, lefizetett iraki fixereket, összekötő embereket, hogy találjanak alanyokat, akik vallhatnának a brit háborús bűnökről. Shiner mintegy ezer esetet mutatott így be az IHAT-nak. Az IHAT és a Northmoor résztvevői szerint Shiner ügye csak kifogás volt, hogy a kormány beszüntesse a működésüket. Végül egy ügyben sem indult hivatalos vizsgálat. Az IHAT egyik detektívje sarkosan fogalmazott:

Erre a gusztustalan szót használnám. Együttérzek a családokkal, mert… nem szolgáltattak nekik igazságot. Hogy tudsz ezután emelt fővel járni brit emberként?

A fenti esetek közül a bászrai rendőrgyilkosságban nem történt semmi: a halálos lövést leadó katona és az esetet eltussoló tiszt ellen sem indult eljárás. A Northmoor-műveletet nem is engedték kibontakozni. Afganisztánban 52 gyanús emberölést vizsgáltak volna, de még mielőtt a kulcsfontosságú afgán tanúkat meghallgatta volna a katonai rendészet, a kormány elkaszálta a 2014-ben még a támogatásával indított műveletet. A védelmi minisztérium szerint a törvényekkel összhangban kivizsgáltak minden esetet, bár kritikák szerint érdekes vizsgálat az, amiben a sértett fél részéről senkit sem hallgatnak meg.

Raab a tévében később lényegében azt nyilatkozta, hogy egyensúlyra törekszenek, el akarják kerülni, hogy ártatlan veteránokra a háborús bűnök árnya vetüljön. Hilary Meredith ügyvéd, aki az IHAT által vizsgált katonákat képviseli, keményebbet szólt: szerinte „hibás, alaptalan és elfogult” vádak ezek, „boszorkányüldözés a bátor katonáink ellen”.

Egyes iraki veteránok kifejezetten kiakadtak az ügyek újbóli előszedése miatt. Brian Wood 23 évesen kitüntetést is kapott iraki szolgálatáért, és szerinte nem kéne feltépni a régi sebeket. Wood poszttraumatikus stressz szindrómában (PTSD) szenvedett sok katonatársához hasonlóan, miután hazatért, együtt kell élnie vele, hogy emberéleteket oltott ki, mégha azok milicisták voltak is. A II. Erzsébet által hősiességéért kitüntetett veterán árulásnak veszi a most újjáéledő vizsgálatokat.

Fotó:Massoud Hossaini/ AFP

Hágába vinnék az ügyeket

Ugyan a Munkáspárt volt hatalmon a kérdéses időszakban, mégis a most ellenzéki párt az, amely akár a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságig (ICC) vinné az ügyeket. Árnyékkormányuk ügyésze, Shami Chakrabarti szerint a katonai morált és magukat az esetleg ellenséges kézre kerülő brit katonákat is veszélyezteti, ha így, kivizsgálatlanul maradnak ezek az esetek.

Hamar nyitott fülekre talált a Munkáspárt óhaja: az ICC közölte, nagyon komolyan veszi majd a vizsgálódást. A bíróság egyébként korábban már úgy nyilatkozott, hogy hitelesnek tűnik a brit katonák háborús bűneiről szóló anyag. A védelmi minisztérium szerint ugyanakkor nincs szükség az ICC beavatkozására, hiszen minden vádat tisztáztak már.

Mindenesetre az biztos, hogy nagy horderejű lenne, ha briteket állítanának a nemzetközi bíróság elé háborús bűnök vádjával. Az ICC ugyanis kritikák szerint általában afrikai országok hadurait ülteti a vádlottak padjára, nem nyugati országok polgárait.

Az iraki és afganisztáni brit szerepvállalás

2003. március 18-án szavazott a brit parlament alsóháza arról, hogy küldjenek-e csapatokat Irakba. Az invázióban is rész vevő brit haderő Bászra környékén állomásozott a háborúban, 2003 és 2009 között abban a hitben, hogy ez békésebb övezet lesz, mint Irak más részei (az amerikaiakat azzal ámították, hogy háborús övezetbeli rendfenntartásban van rutinjuk, ott van példának Brit Malájföld és Észak-Írország esete). De a helyi síita többséggel hamar összerúgták a port, egy ponton pedig már annyira nem volt helyi szövetségesük, hogy az őket támadó Mahdi Serege nevű szervezettel próbáltak egyezségre jutni. A britek 179 katonájukat vesztették el Irakban.

 

2001 és 14 között állomásoztak harcoló brit alakulatok Afganisztánban. A brit csapatok már a 2001-es invázióban is részt vettek. Jelen voltak Kabul környékén és Kandahár tartományban is, de a fő terepük a sivatagos Helmand volt. Már csak mintegy ezer brit katona van afgán földön, az eddigi veszteség 454 elhunyt.

Kiemelt kép: Bay Ismoyo / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Újabb havazás érkezik

Megszűnik a köd és jelentős mennyiségű csapadék érkezik térségünkbe, több helyen eshet hó, havas eső.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.