Alig pár napja maradt az Egyesült Királyságnak arra, hogy összehozzon egy megállapodást az EU-val, és meggátolja a rendezetlen kiesést. Ezt nehezíti, hogy a parlament, amely bár megszavazta, hogy nem fog rendezetlenül kilépni az Egyesült Királyság, már egy hete nem ülésezik, miután Boris Johnson felfüggesztette működését.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy véget értek a tárgyalások: Michael Barnier EU-s brexitbiztos leül brit kollégájával, Stephen Barclay-val, hogy a csütörtök este az uniónak átadott megállapodás részleteit tárgyalják meg.
Az EU egyelőre óvatosan áll ezekhez a papírokhoz, noha az unió is egyre nagyobb a nyomás azért, hogy lépjen valamit. Az unió vezetői, köztük a finn elnök mindenképpen biztos megoldást akarnak látni szeptember 30. előtt.
Patthelyzet a parlamentben…
A brit parlamenti képviselők jelenlegi legnagyobb frusztrációja az, hogy Boris Johnson kormánya arra törekszik, hogy kicsavarja a képviselők kezéből az irányítást, és a demokratikus legitimációval nem igazán rendelkező – csupán a konzervatív párt egy része által megválasztott – miniszterelnök és szűk köre vezényelhesse le a brexitet.
A parlament felfüggesztése óta szinte semmilyen beleszólásuk nincs a kormány munkálkodásába az ellenzéki és kormánypárti politikusoknak, Johnson a saját brexites „haditanácsára” hagyatkozva hoz döntéseket. Ennek a tanácsnak a működése nem publikus, amiből még több feszültség származik: legutóbb a legrosszabb brexitforgatókönyv kapcsán vádolták a kormányt az igazi tervek eltitkolásával. Habár ilyen helyzetekben egyelőre még lehetetlen megtudni, mi az igazság, az biztos, hogy egy efféle felállásban a pletykák könnyebben terjednek, és az ellenzék paranoiája is indokoltabbnak tűnik.
…és a bíróságon
Közben pedig minden nappal egyre kevesebb az esély arra, hogy összeüljön ismét a parlament. Johnson felfüggesztését ugyanis a skót Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, míg a westminsteri felső bíróság nem volt hajlandó ítéletet mondani az ügyben. A rossz nyelvek szerint konzervatív nyomás hatására.
Így a hét egyik legnagyobb brexites sztorija a Legfelsőbb Bíróságon tárgyalása, ami igazságot tehet a két egymással szembemenő bírói ítélet között. A tárgyalás keddtől csütörtökig zajlott, ám ítélet csupán jövő héten várható. Ez azt jelenti, hogy még ha képes is lesz újra összeülni a parlament, vajmi kevés idejük lesz szeptember 30 előtt dűlőre jutni a már EU-nak elküldött szerződés részleteiről.
Lesz választás?
Mindeközben természetesen az egész brit törvényhozás felett ott lebeg Damoklész kardjaként egy lehetséges előrehozott választás megtartása. Johnson végső megoldásként már többször is próbálkozott a választás belengetésével, de mivel nem volt meg a többsége a parlamentben, mindig elbukott.
Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a parlament ülésének folytatódnia kell, ez a lehetőség még ott lesz számára. Kérdés azonban, hogy ezt támogatná-e bármely másik párt. Habár a Munkáspárt a hetekben elkezdte mozgósítani az aktivistáit, a hagyományosan legnagyobb parlamenti ellensúly népszerűsége az utóbbi időkben annyira megcsappant, hogy számukra semmilyen esetben sem lenne ideális ez a lépés
A rendezetlen brexit elleni liberális demokraták és zöldpártiak pedig szintén jól tudják, hogy egy most beiktatott választás esetén még kevesebb idejük és lehetőségük lenne keresztbe tenni Johnsonnak. Kérdés, hogy a Brexit Párt be hajlandó-e állni a miniszterelnök mellé.
Mi várható a következő héten?
A két legfontosabb várható fejlemény a Legfelsőbb Bíróság említett ítélete, illetve az EU-s tárgyalások kimenetele lesz. Az unió már több fronton jelezte, hogy az október 31-i határidőt véglegesnek veszi, és ezen nem hajlandó változtatni.
Ahhoz, hogy szinte biztosra lehessen venni a no-deal brexitet, két dolog szükséges: a parlament további feltartóztatása, illetve az uniós tárgyalásokkal kapcsolatos patthelyzet fennmaradása. Még ilyen közel a határidőhöz sem lehet biztosan megmondani, mi következik.
Kiemelt kép: Philipp von Ditfurth/dpa/AFP