Nagyvilág
Image: 73890660, Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk 15. évfordulóján a Momentum megrendezte a már hagyománnyá váló május 1-jei demonstrációját. Beszédet mondott Margrethe Vestager uniós biztos., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Csúcsjelölteket küldtek harcba Juncker helyéért

Így dől el az EP-választás után, hogy ki lesz a legbefolyásosabb az Európai Unióban.

A vasárnapi európai parlamenti választás után az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztása lesz a legfontosabb lépés, amely meghatározza, milyen irányba haladjon az Európai Unió a következő öt évben. Az Európai Bizottságra az EU kormányaként tekintenek, fő feladata, hogy jogszabályokat terjesszen elő és szövegezzen meg. Az elnök mellett minden további tagállam egy-egy biztost küld a testületbe, a 27 biztos közt felosztva a különböző területeket – jelenleg Navracsics Tibor a magyar biztos, akihez a kultúra, oktatás, ifjúságpolitika és sport ügye tartozik.

A főbiztos jelölésének nincs kőbe vésett módja azon túl, hogy a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács tesz javaslatot személyére az Európai Parlamentnek. 2014-ben a néppárti Jean-Claude Juncker volt az első, akit a csúcsjelölti rendszer szerint választottak meg: ennek lényege, hogy az Európai Parlamentben helyet foglaló pártcsaládok listavezetőket neveznek meg, és az lesz közülük az első számú jelölt, akinek pártcsaládja a legtöbb helyet kapja az újonnan megválasztott Európai Parlamentben.

Minderről a magyar sajtóban leginkább a Fidesz és saját pártcsaládja, az Európai Néppárt vitája kapcsán lehetett hallani: a konzervatív Néppárt csúcsjelöltje a bajor Manfred Weber lett, akit először Orbán Viktor is támogatott, majd kihátrált mögüle, egy nyilatkozatára hivatkozva, amelyben a csúcsjelölt kijelentette, hogy nem lenne bizottsági elnök, ha csak a Fidesz szavazataival nyerhetné el a tisztséget.

Ennek és a Fidesz néppárti felfüggesztésének is köszönhető, hogy Weber az EP-választási kampány során nem jön Magyarországra, noha a csúcsjelöltek hasonlóképpen testesítik meg a pártcsaládokat, mint a nemzeti választásokon a miniszterelnök-jelöltek pártjaikat. Az Európai Szocialisták Pártja részéről Frans Timmermans többször is eljött Budapestre az MSZP-t támogatni, az egy helyett rögtön hét csúcsjelöltet megnevező Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) soraiból pedig Margreth Vestager dán versenyjogi biztos és Guy Verhofstadt frakcióvezető is részt vesz a Momentum rendezvényein.

(From L) Candidates for the upcoming European Commission president elections Czech Jan Zahradil of Alliance of Conservatives and Reformists in Europe (ACRE), Spanish Nico Cue of European Left (EL), German Ska Keller of the European Green Party (EGP) Danish Margrethe Vestager of the Alliance of Liberals and Democrats for Europe (ALDE), Dutch Frans Timmermans of the Party of European Socialists (PES) and German Manfred Weber of European People’s Party (EPP) pose ahead of the Eurovision presidential debate at the European Parliament in Brussels, Belgium, on May 15, 2019. (Photo by Aris Oikonomou / AFP)
Fotó: Aris Oikonomou / AFP

Börtönben ülő politikust is jelöltek

A május 26-i választáson részt vevők természetesen nem a pártcsaládokra, hanem a nemzeti pártokra szavazhatnak. Magyarországon a Fidesz és a vele szövetségben induló KDNP képviselői az Európai Néppárthoz, az MSZP és az Európai Szocialista Párthoz, a Momentum az ALDE-hoz, az LMP pedig a Zöldekhez tartozik. A DK ugyan nem tagja az Európai Szocialista Pártnak, de képviselőik, Niedermüller Péter és Molnár Csaba az ő EP-frakciójukhoz, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez (S&D) csatlakozott a 2014-es választás után. A Jobbik nem tartozik európai pártcsaládhoz, képviselői függetlenként dolgoztak az előző ciklusban is, és nincs pártcsaládja a szélsőjobboldali Mi Hazánknak, a Kétfarkú Kutya Pártnak és a Munkáspárt sem.

A bajor keresztényszocialista Weber az Európai Néppárt frakcióvezetőjéből lett a pártszövetség csúcsjelöltje, a holland Timmermanst pedig az Európai Bizottság alelnöki tisztségéből léptetné elő a testület élére a szocialista pártcsalád. Mivel várhatóan ez a két szövetség kapja a legtöbb helyet az Európai Parlamentben, ők lehetnek a reálisan szóba jöhető jelöltek, ennek ellenére érdemes szót ejteni a többiekről is.

A most a harmadik legnagyobb frakciót adó Európai Konzervatívok és Reformisták Szövetsége a cseh Jan Zahradilt jelöli – ez a magyarországi választókat annyiban nem érinti, hogy a szövetségnek nincs magyar tagpártja, de itt foglal helyet a brit Konzervatív Párt és Orbán Viktor egyik fő szövetsége, a lengyel kormánypárt is.

Az ALDE hét csúcsjelölttel állt elő, akiket „Európa-csapatnak” nevez – magyar is van köztük, Cseh Katalin, a Momentum listavezetője. Szerepel a hetes listájukon Verhofstadt és Vestager mellett a szlovén Violeta Bulc is, aki jelenleg közlekedésért felelős biztos. A hagyományosan egy férfi és egy női vezetőt kiállító Zöldek a német Ska Kellert és a dán Bas Eickhout-t jelölték, a szociáldemokratáktól balra álló Európai Baloldal pedig a szlovén Violeta Tomićot és Nico Cuét nevezte meg – utóbbi spanyol születésű politikus, akinek családja a Franco-rezsim elől Belgiumba menekült, ott vasgyári munkás, majd szakszervezeti vezető lett. A regionális pártokat tömörítő Európai Szabad Szövetség pedig a katalán parlament volt tagját, a Katalónia elszakadását támogató, jelenleg börtönben ülő Oriol Junquerast jelölte.

Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy olyan személy kerül majd az Európai Bizottság élére, aki nem szerepel a pártszövetségek jelöltjei közt, így előkerült már mások mellett Michel Barnier uniós brexit-főtárgyaló neve is. Ő francia néppárti politikus, és megemlítendő, hogy öt éve Orbán Viktor például őt támogatta Jean-Claude Junckerrel szemben.

Karbonsemlegesség, minimálbér, egységes adó

A csúcsjelöltek május 15-én tévévitában ütköztették álláspontjaikat, ezen hatan vettek részt: Weber, Timmermans, Vestager, Zahradil, Keller és Cué. Az Euractiv összefoglalója szerint Zahradil kivételével mindenki egyetértett abban, hogy 2050-re meg kell valósítani a karbonsemlegességet (a széndioxid-kibocsátás csökkentését és teljes ellentételezését), de megoszlottak a vélemények a megvalósításról.

Weber annak veszélyére figyelmeztetett, hogy a zöldpolitika az ipar leépülésével és munkahelyek elvesztésével járhat, ha figyelmen kívül hagyják a gazdasági szempontokat, erre Keller és Timmermans úgy reagált, hogy az Európai Néppárt eddig is szisztematikusan szembement minden ambiciózus célkitűzéssel. Timmermans európai kerozinadót és széndioxid-adót szorgalmazott.

Töréspont mutatkozott az európai minimálbér ötletével kapcsolatban is: ezt a szocialisták, a zöldek, a baloldal és a liberálisok is szorgalmaznák, Weber szerint azonban nem a minimálbér a megoldás, hanem a jó gazdaságpolitika és a közös piac megerősítése.

Timmermans, Keller és Vestager egyetértett abban, hogy egységes európai társasági adóra van szükség, és meg kell adóztatni az internetes óriásvállalatokat is, Zahradil viszont közölte: szerinte az államoknak van joguk megadóztatni vállalatokat, az Európai Unió pedig nem állam.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
cute asian baby girl has rash and allergy on neck skin from mosquito bite and sucking blood while playing outdoor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.