A múlt héten Magyarországon vizsgálódtak a Bundestag (a német törvényhozás alsóháza) munkaügyi és szociális bizottságának tagjai. A küldöttség vezetője, a szociáldemokrata Bernd Rützel a 168 órának azt mondta: megdöbbentek azon, hogy a túlóratörvény szerint mennyi túlmunkát lehet végeztetni a magyar munkavállalókkal, és milyen hosszú időre akarják elhúzni ennek elszámolását.
Michael Gerdes, a küldöttség egyik tagja azt mondta, a magyar törvényhozás a túlóratörvényt tudomásuk szerint nem német kérésre fogadta el. Arról nem tudnak, hogy a német vállalatok élni akarnának ezzel a lehetőséggel, de ha mégis megtörténne, elgondolkodnának azon, hogy nyomást gyakoroljanak az érintett cégekre.
Gerdes kitért arra is, hogy a szakszervezetek fejlődését közérdeknek tartja: szerinte a munkáltatók is jól járnak, ha erősebb a dolgozói érdekképviselet, mert nagyobb a termelékenység, ha elégedettek a munkavállalók.
A szintén a delegációval érkezett Angela Glöcknert arról kérdezték, hogy a német tapasztalatok igazolják-e azt a magyar kormánykörök által hirdetett meggyőződést, hogy a muzulmán kultúrából érkezők integrálhatatlanok a nyugati keresztény világba. Erre azt válaszolta: sok olyan muzulmán fiatallal találkozott, akik kiválóan beilleszkedtek a német társadalomba, és sikeres karriert futottak be.
Hozzátette: mindenkinek, aki Németországban akar élni, be kell tartania a törvényeket és a viselkedési szabályokat, a statisztikák pedig azt igazolják, hogy a bevándorlás hatására nem nőtt a bűnözés.
