– vetette fel a BBC egyik kommentátora csütörtökön, amikor estére kiderült: az Európai Unió 27 vezetője kétlépcsős feltételrendszert szabott a briteknek, ami most tényleg döntésre kényszeríti az eddig időt húzó, egymást zsaroló, gyalázkodó, megalkuvó, mindeközben Európát vádoló brit eliteket.
A brit belpolitikai vita lassan gazdasági káoszba taszítja nemcsak a szigetországot, hanem az Egyesült Királyság európai kereskedelmi partnereit is. A beruházások gyakorlatilag befagytak Angliában, Walesben, Skóciában és Észak-Írországban – a tőke pedig menekül innen. Egyes számítások szerint 900 milliárd dollár hagyja vagy hagyta már el a királyságot, s a CNN pénteki híre szerint a brexit már most is heti egymilliárd dollárjába kerül a brit gazdaságnak.
Ráadásul a brit hezitálás az Európai Parlament (EP) közeledő újraválasztása miatt immár az EU legdemokratikusabb intézményének működését kezdi veszélyeztetni. Ha ugyanis a brexit, az EU-ból való brit kilépés összekeveredik az EP-választásokkal, bizonytalan jogi helyzet állhat elő a strasbourgi parlamentben. Miután a brexit húzódik, a kilépés előtti fázis egybeesne május végi EP-választásokkal. Ezért szabott május 22-ei határidőt a brexitnek az EU másik 27 tagállama. Máskülönben a britek kénytelenek lennének meghosszabbítani a korábban választott EP-képviselőik mandátumát. Az is előfordulhatna, hogy a londoni parlamentből delegálnak honatyákat a strasbourgi parlamentbe. Egyik sem demokratikus megoldás.
A lóhalálában, szinte kampány nélkül lebonyolítandó Egyesült Királyság-beli EP-választások sem tűnnek járható útnak (pedig az EU ezt is követeli, ha a britek a jövő héten nem szavazzák meg a kilépési egyezményt, és újabb határidő-módosítást kérnek a kilépésre a mostani halasztási kérelem után is). Mindezek a lehetőségek az egész EP legitimitását megkérdőjeleznék, és működésképtelenséggel is fenyegetnék a strasbourgi parlamentet, amelynek tagjait más országokban demokratikusan választják majd meg.
– ezt maga Theresa May konzervatív kormányfő vetette a brit honatyák szemére szerdán. A BBC szerint ezért most az EU 27 országa a kilépésre készülő (?) 28.-nak, azaz az Egyesült Királyságnak szabott – egy új ötlettel – kettős feltételrendszert.
Az EU új feltételei szerint a brexitet csak akkor halasztják el május 22-éig, ha Theresa May a következő napokban (a jövő héten) elfogadtatja a brit parlamenttel a London és Brüsszel között korábban kialkudott kilépési egyezményt, azaz azt a megállapodást, amit a brit parlament eddig már kétszer visszadobott.
Arról az egyezményről van szó, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint nem hajlandó megváltoztatni a 27 másik ország – Tusk erről csütörtökről péntekre virradóra beszélt –, és amit Theresa May londoni konzervatív kormányfő viszont hiába próbál újra és újra megszavaztatni Londonban a képviselőkkel.
Ha ez harmadszorra sem sikerülne, akkor az EU nem várna májusig a brit kilépéssel: csak április 12-éig hajlandó tovább húzni-halasztani a brexitet. Ám bonyolítja a helyzetet, hogy a britek ugyan a március 29-ei határidő eltolását kérték, de a feltételes EU-válasz miatt még mindig ez a március végi időpont maradt a brit törvényekben a kilépés dátumaként.
Maynek tehát az EU-val nem sikerült elfogadtatnia eredeti ötletét, hogy június 30-áig halasszák el a brexit határidejét. Május 22-éig is csak akkor várnak az EU-partnerek, ha a britek a jövő héten megszavazzák a kilépési egyezményt. Ha nem, akkor jön az április 12-ei határidő. Ekkor a britek megint valami halasztáson törhetik a fejüket, vagy pedig egyezség nélkül, azaz „no deallel” kizuhannak az EU-ból.
A londoni parlament az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről eddig semmilyen érdemi döntést nem hozott, legfeljebb csak annyit, hogy 2019. március 29-én az ország kilép az Unióból. Ezt az egyetlen érdemi döntést módosították a honatyák az elmúlt hetekben azzal, hogy megszavazták: egyezség nélküli, azaz „no deal”-kilépés nem történhet. Csakhogy mivel semmilyen más opciót nem fogadtak el, így egyelőre a „no deal” felé mozdultak el, hiszen a határidőt ugyan szintén ki akarták tolni és határoztak is erről, de ez már nemcsak az ő hatáskörükbe tartozó kérdés. Az EU is beleszólhat ugyanis ebbe, és láttuk, bonyolult feltételrendszert szabott a másik 27 uniós tagállam.
A ki- és beutazás, az EU és az Egyesült Királyság közötti utazások is megnehezülhetnek. A vámok és a vámellenőrzés miatt a kereskedelem lelassulna, a raktár nélkül, „just-in-time” rendszerben, folyamatosan üzemmódban dolgozó brit autógyárak beszállításai lelassulnának, a gyártás ellehetetlenülne. (Japán autógyárak már bejelentették brit beruházásaik visszafogását, némelyik pedig ottani gyára bezárására készül.)
Ha tehát a brit parlament újra elutasítja a brexit-dealt, akkor vagy kizuhan a királyság az EU-ból, vagy pedig megint hosszabbítás jöhet. Ám az EU ebbe most már csak akkor megy majd bele a csütörtöki feltételek szerint, ha az Egyesült Királyság beleegyezik abba, hogy május 23-án európai parlamenti választásokat tart. (A többi országban ekkortájt tartják az EP-voksolást.) Ám Theresa May londoni kormányfő jelenlegi álláspontja szerint az Egyesült Királyság nem fog részt venni a szavazásban.
Bár egyelőre még a március 29-ei kilépés sem kizárt, ennek a no deal-nek a veszélye csökkenőben van a BBC szerint. Kedden várhatóan a brit parlamentben újra szavaznak az EU-val kialkudott dealről, ha elfogadják, akkor még módosítani kell a március 29-ei határidőt, május 22-ére, és számos más törvényt is meg kell hozni az intézkedés megvalósításáról.
Ugyanakkor az elemzők szerint Theresa May harmadszori kérdésfeltevése is meghiúsulhat, ekkor pedig a parlament veheti át a miniszterelnök jogköreit és egyedi szavazásokkal a végrehajtó hatalom helyére léphet. A szigetországban a brexit kiélezte az alkotmányos vitákat, és éppen a parlament és a kormány viszonya a legfeszültebb – erről részletes elemzést közöltünk a napokban.
Ha a brit parlament átvenné a hatalmat, az elemzők szerint egy „szoft” brexit felé terelné a dolgokat, a szigetország például tagja maradna az EU-s vámuniónak. Sokan egyébként ennek kapcsán azt találgatják, hogy Theresa May megbukna-e vagy végrehajtaná a parlament utasításait.
De sokkal valószínűbb, hogy ha a jövő héten ismét elbukik May brexit-terve, azaz az EU-val kialkudott egyezség, akkor az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt nyújtana be May ellen. De ehhez persze a konzervatívok egy részének el kellene árulniuk a kormányfőjüket, és részben a saját érdekeiket is, mert egy új választáson a konzervatívok alighanem rosszabb eredményt érnének el, mit az előzőn.
A legvalószínűtlenebb egy új referendum kiírása lenne, hiába gyűlt össze péntek délutánra már hárommillió aláíró egy erre irányuló online kezdeményezés nyomán az Egyesült Királyságban.
A BBC szerint az sem kizárt, hogy a brit EU-kilépésről szóló cikkelyt törlik, ez a brexit határidejét korlátlanul kitolná. Theresa May ezt az opciót is hevesen ellenzi, akárcsak az új népszavazás kiírását – ezt a milliós nagyságrendű aláíró sem garantálja, hiszen kötelező erővel egy ilyen petíció nem jár.
A szigetország lakóinak többsége ugyan a kilépés mellett szavazott 2016-ban, de a brit szisztéma inkább egy parlamentáris rendszer és a népszavazás viszonylag intézményét – mint azt a brexit mutatja – nem sikerült szervesen beépíteni a brit jogrendszerbe. A kormány és a parlament jogkörei is bizonytalanok, így a brit belpolitikai vita egyáltalán nem zárult le, a jövő héttől pedig minden korábbinál élesebbé válhat. Az EU viszont igyekszik kimaradni a brit belvitákból, így sikerülhet a strasbourgi parlament működését is megőrizni – feltehetően az egymással acsarkodó brit képviselők nélkül.
Kiemelt kép: Tolga Akmen / AFP
