Soros, a Wall Street Beethovenje döntötte be a nemzeti bankot

Január közepén jelent meg egy svájci lapban egy hosszú cikk, amelyet a magyar sajtóból elsőként a 24.hu szemlézett, és amely alaposan felkavarta a közbeszédet. A cikkben George Birnbaum politikai tanácsadó beszélt arról, hogyan dolgozták ki Arthur Finkelsteinnel együtt azt a kampányt a Fidesz számára, amely szerint a magyar származású amerikai milliárdos, Soros György minden rossz megtestesítője, és hogyan terjedt el ez a nézet más országokban is.

Kitálalt a Fidesz kampánytanácsadója: így csináltak Sorosból tökéletes ellenséget

Először szólalt meg a Fidesz kampányáról George Birnbaum, Arthur Finkelstein üzlettársa.

Nemrég a Times nevű brit lap is közölt egy hosszú írást arról, hogy miként lett Soros a politikai jobboldal fő ellensége, ők azonban a brit és amerikai vonatkozásokat vizsgálták meg.

A Wall Street Michelangelója

Soros György először 1947-ben járt Nagy-Britanniában, amikor Magyarországról elmenekülve filozófiát kezdett el tanulni a London School of Economicson. Mellette részmunkaidőben vasutasként és egy éjszakai klub pincéreként dolgozott. A diploma megszerzése után kezdett el pénzügyekkel foglalkozni, majd 1956-ban New Yorkba költözött, ahol 1970-ben megalapította alapkezelőjét, a Soros Fund Managementet és az Egyesült Államok egyik legsikeresebb befektetője lett. Valaki úgy jellemezte:

a Wall Street Michelangelója, Renoirja és Beethovenje egy személyben.

Nagy-Britanniában Soros neve elválaszthatatlanul összeforrt 1992. szeptember 16-ával, amikor bezuhant az angol font és ezzel kiesett az európai árfolyam-mechanizmusból. Soros azt mondta, hogy a font fenntarthatatlanul magas árfolyamon csatlakozott a rendszerhez és igaza lett – ezzel 1 milliárd dollárt keresett.

A brit sajtó szerint ő lett az az ember, aki bedöntötte az angol nemzeti bankot.

Ez az elnevezés rajta ragadt, még akkor is, ha nem volt igaz, és tavaly újra előszedték, amikor az egyik lap – a Times szerint szinte hisztérikus hangnemben – beszámolt arról, hogy Soros adománygyűjtő estet rendezett egy második, brexitről szóló népszavazást támogató csoportnak, a Best of Britainnek. Ezt sokan úgy fordították le, hogy Soros, mint a globális liberális elit megtestesítője, bele akar avatkozni más országok dolgába.

A Best of Britain elnöke egy korábbi miniszter és Soros barátja, aki szerint felesleges volt a felháborodás. Lord Malloch-Brown úgy véli, teljesen érthető, ha valaki tiltakozik a brexit ellen, és maga Soros is azt mondta, hogy a brexit mind Nagy-Britannia, mind Európa számára veszteséget jelent. „Az estély minden résztvevője brit volt, de még ha nem így lett is volna, ennek akkor se kellett volna problémát jelentenie, hiszen nem volt kampányidőszak. Az ilyen rendezvények bevett módszerei a pénzgyűjtésnek, bár az igaz, hogy jobban jellemző New Yorkra, mint Londonra.”

Popper mester tanítványa

Miközben Soros maga sosem volt politikus, a brexittel kapcsolatos álláspontjából is kiderül, hogy azért nem állt távol tőle a politika. A róla terjesztett rémhírekkel ellentétben azonban nem azért foglalkozott ezzel, hogy a globális háttérhatalom képviselőjeként irányítsa a föld összes országát, hanem azért, mert még filozófiahallgatóként teljes mértékben magáévá tette akkori tanára, Karl Popper bécsi filozófus elméleteit a nyitott társadalomról, amelynek központi eleme a gondolatok szabad áramlása, vagyis szöges ellentéte azoknak az autoriter rendszereknek, amelyeket Soros György olyan jól ismert és ismer.

1979-ben megalapította a Nyílt Társadalom Alapítványt (Open Society Fund, OSF) egyfajta élet közepi válság eredményeképpen, mert az összegyűjtött pénzét arra akarta fordítani, aminek értelme is van.

Miért haljak bele a munkába azért, hogy még több pénzem legyen?

– mondta idén év elején Davosban.

Az alapítvány céljaként elsősorban Magyarországot és annak szocialista szomszédait jelölte meg, és amikor az 1980-as évek elején gyengülni kezdett a szovjet típusú rendszer, helyi alapítványokat hozott létre, amelyek ösztöndíjakkal segítették a vasfüggöny mögött élő fiatalokat. Így jutott ki az oxfordi Pembroke College-ra tanulni Orbán Viktor is, emlékeztet a Times. A Szovjetunió felbomlása után az üzletember Kínában is próbálkozott, ott azonban gyorsan kudarcot vallott és bezárta a kínai OSF-irodát.

De azt is tudta, hogy a munkája nem ért véget, ahogy azt egy 1997-es, az Atlanticben megjelent cikkében írta:

A nyílt társadalom nem csupán a kormányzati elnyomás és beavatkozás hiányát jelenti. Ez egy bonyolult struktúra, amelynek létrehozásához munkára van szükség.

Az OSF tevékenysége azóta sem lassult le, csak változtak a prioritások. Amikor 2015-ben elindult a migrációs hullám, Soros egyértelműen amellett állt ki, hogy a menekülteknek segítséget kell nyújtani, ezzel pedig jó alapot adott arra, hogy a Fidesz gyűlöletkampányt indítson ellene – lásd korábbi cikkünkben.

Kovács Zoltán szóvivő a Timesnak elismerte, hogy Finkelstein együtt dolgozott a Fidesszel, de részleteket nem árult el, csak annyit, hogy „Ez a politikáról szólt”.

Hozzáfűzte azt a sokat ismételt fideszes álláspontot is, hogy Soros politikai szereplő, aki az általa támogatott civil szervezeteken keresztül befolyásolja a politikát, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

A republikánusok mumusa

Soros az Egyesült Államokban a 2000-es évek elején vált a republikánusok ellenségévé, amikor a szeptember 11-i terrortámadást követő iraki háború ellenzőjeként példátlan összeget, 20 millió dollárt adott a George W. Bush újraválasztását megakadályozni kívánó kampányra. A terv nem jött be, Bush ismét elfoglalhatta a Fehér Házat, de Soros akciójának két következménye is lett.

Egyrészt segített abban, hogy az amerikai kampányok egyfajta pénzügyi fegyverkezési harccá váltak, másrészt bekerült az amerikai jobboldal céltáblájának közepébe. Addig ugyanis legfeljebb a partvonalon mozgó szélsőséges figurák támadták, például azzal, hogy Soros az angol királynővel együtt egy nagyszabású drogcsempész hálózat tagja.

Soros György ott volt Barack Obama elnöki kampányának korai támogatói között, Hillary Clintonnal viszont duplán bukott. Nemcsak azért, mert nem lett belőle elnök, hanem azért is, mert az üzletember arra számított, hogy Donald Trump megválasztása után összeomlik a Wall Street, az azonban szárnyalni kezdett, Soros pedig bukott 1 milliárd dollárt.

A Sorossal szembeni utálat tavaly érte el a tetőpontját az USA-ban, amikor egy férfi több demokrata politikusnak, illetve szimpatizánsnak csőbombát küldött. Soros mellett kapott Hillary és Bill Clinton, Barack és Michelle Obama, illetve több szenátor. Nemrégiben Trump is elővette: azzal vádolta meg, hogy a Közép-Amerikából az USA felé tartó migránskaravánokat finanszírozza – ez a motívum a magyar kormánypropagandából lehet ismerős.

Kínai veszély

A Times szerint a 90. születésnapjához közelítő Soros legfontosabb motivációja ma már az, hogy mit hagy az utókorra. Erre utal az is, hogy tavalyig összesen 18 milliárd dollárt tett bele az OSF-alapítványokba és egyre több feladatot ad át egyik fiának, a 34 éves Alexandernek.

Néhány hónapot még mindig utazgatással tölt, rendszeresen jár színházba, szívesen sakkozik és backgammont játszik, sőt, teniszezik is. Az egyik háza prominens környéken, Westchesterben található, Clintonék és Michael Douglas szomszédságában, de azt sem felejtette el, honnan jött, a házban dolgozó személyzet jelentős része ugyanis magyar származású.

Az, hogy most már kevesebbet vállal, nem jelenti azonban azt, hogy teljesen lelassított. Néhány hónapot még mindig utazással tölt, és ha kell, ugyanúgy megnyilvánul az általa fontosnak vagy veszélyesnek tartott dolgokkal kapcsolatban. Kínában például hiába nem tudta megvetni a lábát, nem feledkezett el róla: a davosi Világgazdasági Fórumon például keményen bírálta Hszi Csin-ping kínai elnököt, aki akár a haláláig az ország élén maradhat, és akinek új kormányzati programja a mesterséges intelligencia és hi-tech műszerek segítésével fogja megfigyelni a kínaiakat. Soros szerint

Csin-ping a legveszélyesebb ellenfél azok számára, akik hisznek a nyílt társadalomban.

Kiemelt kép: Boris Kavashkin/TASS/GettyImages