„Győzelem a Nyugat számára” – így kommentálta a New York Times, hogy a görög parlament jóváhagyta Macedónia névváltoztatását. Az athéni törvényhozás múlt pénteken annak ellenére egyezett bele az új névbe, Észak-Macedóniába, hogy az oroszok több vonalon is beavatkoztak a balkáni ügyekbe. Görögországban az ellenzék is igyekezett megakadályozni a kompromisszumot, amely egy 28 éves névvitára tett pontot. Macedónia Jugoszlávia felbomlása, azaz 1991 óta hívta így magát, ám a NATO és az Európai Unió a görög tiltakozás miatt nem fogadta ezt el.
A Macedónia név azért irritálta a görögöket, mert nekik is van Makedónia nevű tartományuk. Területi igényektől is féltek: a térségben a II. világháború után partizánháború folyt, s egyes görög nacionalisták „szláv terjeszkedéstől” tartanak. Ennek ma semmi alapja: a macedónok kétmillióan vannak, a görögök ötször többen. És a görög hadsereg a NATO egyik legerősebb fegyveres ereje. Ráadásul Athén szerint a szláv nyelvet beszélő macedónok ok nélkül tartanak igényt az ókori makedónok – egy göröghöz hasonló nyelvű nép – kulturális örökségére.
Mindez abból is látszik, hogy Oroszország még nem nyilatkozott arról, elfogadja-e a macedón és a görög döntéseket. Macedóniának a névváltozásról ugyanis még tájékoztatnia kell az ENSZ-t is, ahol Oroszországnak jelentős a befolyása a Biztonsági Tanács állandó tagjaként. A Kreml eddig törvénytelennek tartotta a szkopjei döntéseket, arra hivatkozva, hogy tavaly érvénytelen volt egy népszavazás a névváltoztatásról. Ez igaz, de a szavazók óriási többsége jóváhagyta az átkeresztelést.
(Fotó: Georgi Licovszki / AP / MTI)
A macedóniai népszavazásba Oroszország a nyugati sajtó szerint erőteljesen beavatkozott, többek között egy Moszkvához közelálló görög-orosz milliárdos finanszírozta a referendum elleni bojkottot. Az időközben Magyarországra menekült volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki pártja, a VMRO-DPMNE is – bár nem teljesen egységesen – a névváltoztatás és a népszavazás ellen foglalt állást. Egy kampányrendezvényükre még Orbán Viktor is videoüzenetet küldött, támogatva a jobboldali, „sorosozó” és migránsellenes párttömörülést.
Bár a népszavazás nem volt érvényes, és úgy tűnt, hogy Orbán és Putyin barátai győztek a Nyugat felett, Gruevszki pártjából a jelenlegi miniszterelnöknek, a szociáldemokrata Zoran Zaevnek sikerült pont elegendő képviselőt meggyőznie, hogy támogassa az ország névváltoztatását, és így a szkopjei parlament pár nap múlva döntött a névváltoztatás előkészítéséről, lehetővé téve az idén januári szkopjei szavazást az Észak-Macedónia név felvételéről. Ezt sikeresen abszolválták is Zaevék, de politikai ellenfelük, Gjorge Ivanov államelnök egyelőre nem írta alá a jogszabályt. Ennek viszont a parlamenti elnök szerint semmilyen jelentősége nincs. A változások ellenfelei közben 150 ezer aláírást akarnak gyűjteni, hogy népszavazást írjanak ki az ország átkeresztelése ellen.
Zaev a görög miniszterelnökkel, Alekszisz Ciprasszal megegyezett tavaly áprilisban arról, hogy Athén a névváltoztatás esetén nem ellenzi tovább északi szomszédja NATO- és EU-csatlakozását. Az Észak-Macedónia név olyan kompromisszum, amit mindkét országban az ellenzék elutasít: a görög jobboldalnak ez túl sok, a macedónnak túl kevés.
A görögöknek maradt is feladata az egyezmény pénteki jóváhagyása után: alá kell írniuk a macedón NATO-csatlakozás protokollját. A NATO-tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk a macedón névváltoztatást, s majd ezután dönthetnek a balkáni állam csatlakozásáról.
Macedóniának is számos adminisztratív lépést kell tennie: lecserélnie az útleveleket, az autók rendszámtábláin a felségjelzést. Gesztusokat is ígértek a görögöknek: a Nagy Sándor makedón uralkodóról elnevezett közterek átnevezése lehet a következő lépés (a repülőtérről már levették a feliratot). Aligha maradnak helyükön az ókori makedónokra utaló szobrok és emlékművek, amelyeket a bukott miniszterelnök, Gruevszki idején állítottak fel.
Egy nagyobb geopolitikai játszma része
Ám kérdéses, mi történik, ha az idén októberi görög választásokon – ahogy a közvélemény-kutatások jelzik – Ciprasz miniszterelnök elveszíti a többségét. A győzelemre esélyes ellenzéki Új Demokrácia párt máris elítélte a macedónokkal kötött megállapodást. A parlamentben már így is megingott Ciprasz többsége: egy kisebb koalíciós partnere kivált a Sziriza által vezetett kormányból az egyezség miatt. A görög lakosság 60 százaléka is ellenzi azt. A neofasiszta Arany Hajnal párt meg is próbálta félbeszakítani a szavazást a névváltoztatásról. „Nem az árulásra!” – felkiáltással zavarta meg a procedúrát egyik képviselőjük. Csütörtökön, a szavazás előtt pedig a rendőrségnek könnygázt kellett bevetnie a parlament előtti tiltakozások miatt.
(Fotó:Oresztisz Panajotu / MTI/EPA/ANA-MPA)
Mindez egy nagyobb geopolitikai játszma része is. A baloldali görög kormányfő a macedón megbékélésen dolgozva távolodni kezdett ugyanis Moszkvától. Két orosz diplomatát utasítottak ki tavaly, és két továbbinak megtiltották az országba való belépést. Oroszország a New York Times szerint vereséget szenvedett most Athénban. A lap szerint hiába szervezett tiltakozásokat a Kreml a parlamenti szavazás előtt, hiába szította a nacionalizmust a határ mindkét oldalán, még görög ortodox pópákat is próbált állítólag befolyásolni, a szokásos internetes ellenkampány és propaganda mellett.
A New York Times szerint a görög példa azt bizonyítja, hogy egy nyugati demokrácia képes lehet ellenállni az orosz befolyásolási kísérletnek. „Ki nem kényszerített hiba” – egy teniszből ismert kifejezéssel kommentálta mindezt a lapnak az USA korábbi macedóniai nagykövete, Christopher R. Hill. Szerinte Oroszország ezzel csak a görög kormányt bőszítette fel, és közelebb tolta az amúgy nem Nyugat-barátságáról híres Ciprasz-kormányt az USA-hoz és az EU-hoz.
Csak egy példa erre, hogy 2014-ben Ciprasz még azt mondta Merkel kancellárnak, hogy „menjen vissza Németországba”, most viszont szívélyesen fogadta a berlini politikust. Közben Merkel dicsérte Cipraszt, amiért a névvita megoldásán dolgozott. Macedónia európai integrációja Berlinnek is komoly érdeke, mert a balkáni migránsútvonal egyik kulcsállama a kisállam. Merkel kiemelte: Görögország, Észak-Macedónia, a Nyugat-Balkán és az EU stabilizálását is szolgálja a vita rendezése.
A görögök persze nem teljesen önzetlenek: már jelenleg is az egyik legnagyobb befektetők Macedóniában, így nagy haszonnal járna számukra, ha a kisállam integrálódna az EU-ba.
Az oroszok cáfolnak minden beavatkozást. Maga Putyin is tagad, ám szerbiai látogatása előtt nyilatkozott a Balkánról: szerinte az USA és a nyugati államok dominanciára törnek a térségben, ami destabilizálóan hat. A Kreml valószínűleg azért ellenzi a rendezést, mert ez fő balkáni szövetségesét, Szerbiát is közelebb sodorja a Nyugathoz. Nem véletlen, hogy Putyin az elmúlt hetekben tűnt fel Belgrádban.
Az USA-nak tényleg nem érdektelen kérdés, hogy mi történik a Balkánon. Amerikai hírforrások szerint a washingtoni diplomácia erőltette elsősorban a görög-macedón megegyezést, Mike Pence alelnök például telefonon beszélt Ciprasszal a döntő athéni szavazás előtt.
Volt elképzelésük, vállalták a kockázatot és készek voltak feláldozni a saját érdekeiket a nagyobb jó számára
– foglalta össze az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk a görög parlament döntését. Tehát európai érdek is a térség stabilizálása. És ne felejtsük: amióta Törökország látványosan közeledik Oroszországhoz, a NATO keleti szárnyán Athén egyre fontosabb Washington és Brüsszel számára.
Zaev miniszterelnök is gratulált Ciprasznak a görög parlament döntése után, és kiemelte: most a macedónokon a sor, hogy megmutassák, a várható EU- és a NATO-csatlakozás után sikeressé tudnak válni. A diplomáciai akadályok elhárítása után (Bulgáriával is megegyezett Zaev nemrégiben), most már tényleg a gazdasági prosperitás a fő célja a szkopjei kormánynak: az átlagbér emelésére, a fiatalok otthontartására törekednek. Az EU- és a NATO-csatlakozás is azért lenne fontos, hogy az áhított külföldi befektetések előtt vonzóbbá váljon az ország.
Ilyen szempontból a szkopjei kormány számára még az is kapóra jött, hogy fő politikai ellenfele, Gruevszki Magyarországra szökött. Szkopje láthatóan nem igyekszik a magyar kormányt nyomás alá helyezni az ügyben. Egy friss hír szerint is csak azon vannak meglepve a macedón hatóságok, hogy az albán határellenőrzés felvételei állítólag automatikusan törlődnek, ezért nem tud Albánia videót vagy fényképeket szolgáltatni Gruevszki esetleges ottani határátlépéséről.
Macedónia azért is óvatos Budapesttel, mert az Orbán-kormány bármikor megvétózhatja NATO- vagy EU-csatlakozásukat, ezért sem akarják Magyarországot hergelni. Mindez nem jelenti azt, hogy közben leálltak volna Macedónián belül a Gruevszki elleni ügyészségi vizsgálatok és bírósági eljárások. Ezek közül az egyik a VMRO-DPME „Fehér Palotáját”, azaz székházát érinti.
Fotó: Michael Varaklasz / AP / MTI
Új adatok Gruevszkiék ténykedéséről
A nemzetközi tényfeltáró újságíró szervezet, az OCCRP macedón tagjai, az Investigative Reporting Lab Macedonia (IRLM), most új adatokat tárt a nagyközönség elé Gruevszkiék ténykedéséről. Az ügyészség álláspontja szerint – amelyről az IRLM január 29-ei cikke számolt be – a párt illegálisan gyűjtött legalább 4,6 millió eurót, egy pénzmosási és zsarolási ügyben. Állítólag illegális adományokat is elfogadtak a pazar Fehér Palota építéséhez. Az ügyészség szerint a párt törvénytelenül vásárolt legalább 68 ingatlant országszerte, és ezeknek az értéke 17,5 millió eurót tesz ki.
Az ügyészség állításai részét képezik annak a két vádemelési javaslatnak, amelyek VMRO-DPMNE-s pártvezetőket – többek között Gruevszkit – érintenek. A vád szerint a gyanúsítottak pénzmosást és hivatali visszaélést követtek el. Gruevszkiről ismert, hogy már korábban elítélték más ügyekben. (Egy korábbi elmarasztalás miatt, egy luxus Mercedes beszerzése ügyében tavaly novemberben börtönbe kellett volna vonulnia, de ehelyett Budapesten bukkant fel, ahol hamarosan menedékjogot kapott.)
Az IRLM által most feltárt ügyben a szkopjei büntetőbíróság zárolt 69 ingatlant 2018. október 31-én. Ez azért érdekes, mert Gruevszkinek kilenc nap múlva kellett volna börtönbe vonulnia, de ezt nem tette meg. Így elképzelhető, hogy ekkor már tudatában volt annak, hogy nemcsak egy Mercedes-beszerzés befolyásolása miatt vonhatják majd felelősségre. A lefoglalt ingatlanok között van egyébként a pártszékház, a Fehér Palota is.
A pártszékház ügyében különösen két személyre fókuszált az ügyészség az IRLM szerint. Az egyik Gruevszki, a másik Kiril Bozsinovszki pártfőtitkár. A Fehér Palota építésekor ők különösen nagy nyereségre tehettek szert. Az épület értékét ma 14 millió euróra becslik, a bekerülési költség viszont csak 815 ezer euró volt. Elítélésén kívül Gruevszki ellen négy korrupciós ügyben emeltek vádat, két másikban még nyomoznak az IRLM szerint.
Közben a Telma arról is beszámol, hogy a VMRO-DPMNE, azaz Gruevszki pártja határozatot nyújt be a macedón parlamentben, és kezdeményezi Zaev leváltását, illetve a törvényhozás feloszlatását, új választás kiírását. A kormányzó szociáldemokraták erre úgy reagáltak, hogy országukat sikerre vezették, és megnyernék mind a parlamenti, mind az elnökválasztásokat, bármikor is tartanák azokat. Zaevék szerint Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE vezetője pánikban van Macedónia EU- és NATO-csatlakozása, valamint a jelentős reálbér-növekedés miatt. Ám szerintük a következő választáson Mickoszki vereséget fog szenvedni.
A szociáldemokraták azt is közölték, hogy hamarosan megtárgyalják, legyen-e egyszerre parlamenti és elnökválasztás is. Ez azért fontos, mert a jelenlegi államelnök, mint láttuk, akadályozza Zaevék terveinek megvalósítását. A kérdésről jövő héten döntenek, elnökjelöltet pedig március 3-án választanak. Minderre válaszul a VMRO-DPMNE most az országgyűlés feloszlatása mellett kettős választásra tesz javaslatot. Ám továbbra is ragaszkodnak Zaev lemondásához és egy ügyvezető kormányhoz a Telma szerint.
Kiemelt kép: AFP
