Nagyvilág

Így boríthatja fel egy arab ország békéjét másfél millió menekült

Jordánia régóta a Közel-Kelet egyik legbékésebb és legbefogadóbb országa. A szír polgárháború kitörése után is tárt kapukkal várták a menekülteket, a menekültügyi rendszert pedig főleg külföldi támogatásokból finanszírozták. A csökkenő támogatások felrobbanthatják az ország békéjét, és ezzel újabb menekülthullám is indulhat Európa irányába.

Kérdezhetném, ismerik-e azt a viccet, hogy egy csecsen, egy palesztin, egy zsidó származású magyar és két másik magyar bemegy este egy jordániai kávézóba, aminek a teraszáról látszik Palesztina, mire a zsidó megjegyzi, hogy:

– Elég sötét hely Palesztina!
– Mert éppen nem bombázzák! – mondja a csecsen.
– Gáza túl messze van ahhoz, hogy idáig világítson a rakétázás – nevet a palesztin.

Azért nem ismerik, mert ez nem vicc, hanem a Jordániában töltött hetem utolsó napján történt, és azért mesélem el, mert három fontos dolog is kiderül ebből arról az arab országról, ahol becslések szerint minden harmadik ember menekült vagy bevándorló:

  • Jordánia békés hely, ahol ha keserűen is, de lehet nevetni a régió fegyveres konfliktusain,
  • viszont az Izraellel (Cisz-Jordániával), Irakkal, Szíriával és Szaúd-Arábiával határos ország környéke minden, csak nem békés, ezért is már a szíriai háború előtt sok idegen érkezett az arab világ egyik legbefogadóbb országába,
  • és ezek a bevándorlók, menekültek viszonylagos nyugalomban élnek együtt.
Kilátás a Nébó-hegyről Izrael felé – Fotó: Kálmán Péter

A szíriai háború viszont felborította az egyensúlyt: társadalmilag, gazdaságilag és környezeti szempontból hatalmas teher nehezedik a szír menekültek miatt Jordániára, ami miatt a helyiek egyre ferdébb szemmel néznek az idegenekre, a menekültek pedig annyian vannak, hogy az alapvető életfeltételeik is veszélybe kerülhetnek.

Két jordánra jut egy idegen

Jordánia, hivatalos nevén Jordán Hásimita Királyság valamivel kisebb területű Magyarországnál, viszont sivatagos, félsivatagos ország, ezért jóval kevesebben, úgy hat és fél millión lakják. Azaz lakták az elmúlt évekig, mert

a szíriai háború és az afrikai migráció felgyorsulása miatt már közel 10 millió a lakossága, ami azt jelenti, hogy két jordánra jut egy nem jordán.

A szír polgárháború 2011-es kitörése után gyorsuló ütemben indultak meg a szírek Jordánia felé, a csúcsidőben naponta több ezren lépték át a határt. Manapság hivatalosan 630 ezer szír menekült él az országban, világszervezetek becslése szerint viszont összesen közel másfél millióan vannak, tehát több mint a felük illegális bevándorló.

Közülük csak minden ötödik él az ország északi részén menekülttáborokban, a többiek a nagyobb északi városokba költöztek: a főváros Ammánba, Irbidbe, és Mafraqba. A menekültek súlyára jó példa, hogy Irbid – ami egy egyetemváros – lakossága lényegében megduplázódott másfél millióra a szírek miatt. Az eredetileg egy dombra épült, de ma már tizenkilenc dombon, nagy területen elnyújtózó Ammán népessége pedig hárommillió fölé nőtt, amitől komolyan túlzsúfolódott a szűkös, kanyargós utcás település.

Ammán egyik főutcája – Fotó: Kálmán Péter

Népességarányosan csak Libanonban él több szíriai menekült, mint Jordániában. Az abszolút számokban viszont Törökország a csúcstartó, ahol körülbelül 3,5 millió szír él. 

Európában Németország az első számú befogadó (700 ezer szír), Svédország messze lemaradva 122 ezerrel második. Ezek fényében érthető, miért tudja Erdogan sakkban tartani az európai politikusokat az EU-Törökország-paktummal, amelynek értelmében igyekeznek Törökországban tartani a menekülteket. A törökök eurómilliárdokat kapnak erre a misszióra, az unió ráadásul nem lép fel Erdogan egyre keményebb diktatúrája ellen.

A számok tükrében érdemes átgondolni azt a gyakran hangoztatott érvet is, hogy a szír és egyéb menekülteket nem fogadják be az arab országok, ezért érkezik ennyi ember Európába Ázsiából. Miközben az UNHCR felmérése szerint igaz, hogy mivel a menekültek nem látják a szíriai konfliktus végét, ezért egyre többen hagyják el az arab országokat Európa felé, így válva menekültekből gazdasági migránsokká is. A még romos Szíriába viszont egyelőre sokkal kevesebben mennek haza, hiába nyitották újra a jordán-szír határt a háborús övezet távolabbra kerülése után.

Arab multikulti

Nézz körbe, itt minden pincér egyiptomi

– mutatott szét Ammán egyik legismertebb éttermében, a Hashemben a félig csecsen, félig jordán Ruslan, akinek a szülei a kilencvenes években az első csecsen háború elől menekültek először az USA-ba, majd Jordániába.

Ruslan (feketében, mackónadrágban ) vágja le az utat egy ammáni piacon keresztül. Fotó: Kálmán Péter

Ruslan családjának a története is megérne egy misét, de maradjunk az egyiptomi bevándorlóknál és a csecsenföldi menekültek fiánál. Jordánia régóta nagyon nyitott arab országnak számított:

  • befogadták a XX. század elején a népirtás elől menekülő örményeket,
  • megnyitották a határokat Izrael alapításakor 1948-ban, és az 1967-es hatnapos háború után is a palesztinoknak,
  • a kaukázusi orosz területekről is sokan érkeztek Jordániában a csecsenföldi és a dagesztáni forró helyzet miatt,
  • az Öböl-háború és a 2003-ban kezdődő iraki háború után rengeteg iraki is Jordániát választhatta új lakhelyéül.

Jordániában a közel-keleti menekültek mellett jelentős számú afrikai is él: az egyiptomiak a jobb fizetésekért jönnek ide, a szudániak, a líbiaiak és az eritreaiak pedig a káoszba süllyedt országaik mindennapjai elől menekülnek a közeli arab országba. Ők jellemzően a rosszabbul fizetett munkákat végzik: utcai árusok, építkezéseken dolgoznak, felszolgálók.

Tehát a Hásimita Királyság igazi multikulturális ország, ahol tárt karokkal várták az idegeneket, de a szír polgárháborúval minden megváltozott.

Béke és prosperitás

Mielőtt rátérnénk a szírekre, fontos megérteni, hogy miért alakulhatott ki, hogy ilyen befogadó ország lett Jordánia, annak ellenére hogy más környező országok sokkal gazdagabbak náluk. Ennek fő okai, hogy a Közel-Keleten szinte páratlanul biztonságos országról van szó, az arab tavaszig pedig a gazdasága is szépen nőtt, nem utolsó sorban azért, mert nagyon sok jordán ment dolgozni a robbanásszerűen fejlődő Öböl-menti országokba, így a jordán munkaerőpiacon lett bőven hely a bevándorlóknak, menekülteknek.

A hetvenes évek olajárrobbanásakor volt a csúcson a gazdasági kivándorlók hazaküldött pénzeiből pörgő jordán gazdasági fejlődés: az évtized elejétől a végéig 351 százalékkal nőtt az addig igen fejletlen jordán gazdaság.

Az arab világ egyik legliberálisabbnak tartott országát két okból kerülik el a konfliktusok: nincs olajuk, ezért sem a környező- (Szaúd-Arábia és Irán), sem a globális nagyhatalmakat nem túlzottan érdekli Jordánia. A másik ok, pedig hogy nyugati mércével mérve ugyan nem demokratikus az ország, a társadalom pedig durván szét van szakadva néhány gazdagra és sok szegényre, mégis stabil a politikai rendszere.

Ha valami miatt elégedetlenek vagyunk, akkor elzavarjuk a miniszterelnököt, de a királyt mindenki imádja, pedig az ő szava dönt végül mindenben

– magyarázta még az ammáni reptérről a városba kocsizás közben Ruslan. Ezt még számtalanszor megerősítették más jordánok is, és az is igazolja, hogy a királyi család fotóit a jordánok maguktól is szívesen rakják ki: éttermektől kezdve, borbélyüzleteken át, családi otthonokig mindenhonnan mosolyog a falakról II. Abdullah király, és felesége, a roppant népszerű Ránija királyné, illetve a család többi tagja.

A jordán királyi pár látogatóban az USA-ban 2018-ban – Fotó: Brendan Smialowski / AFP

A brit királyi család elbújhat a jordán uralkodói család népszerűsége mögött, ráadásul Abdullahnak II. Erzsébettel szemben jelentős politikai hatalma is van, amit szinte mindenki helyesnek is tart. Ez nagyban köszönhető annak, hogy Abdullah apja, az 1952-től 1999-ig uralkodó Huszejn sikerrel modernizálta és némileg demokratizálta is az országot, a gazdaság pedig átállt uralkodása alatt egy olyan rendszerre, ahol a szolgáltató szektor termeli a GDP kétharmadát.

Az alkotmányos monarchiában viszonylag szabad választásokon választott kormányok vezetői jönnek, mennek, ha elégedetlenek valamivel a jordánok. Így történt ez az arab tavasz tüntetései után is, ami egyébként nem rázta meg szinte semennyire Jordániát, a királyság viszont megkérdőjelezetlen maradt.

Az utolsó komolyabb konfliktus pont a palesztin bevándorlók miatt volt az országban: 1970-71-ben a hadsereg verte le a hatnapos háború után érkezők megmozdulásait. A Cisz-Jordánia elvesztésével járó háború után húsz évvel pedig békét kötöttek Izraellel is 1988-ban, Egyiptom után a második arab országként, amivel közelebb kerültek az USA-hoz is.

A békés léthez segítség volt az ország energiahordozó-szegénysége, de a királyok ügyes diplomáciai manőverezése is kellett ahhoz, hogy a síita szomszéd Irak, vagy az eggyel távolabbi Irán se akciózzon Jordániában, és az iszlám terror sem jellemző az országban.

Lopakodó terror

Ebben a Közel-Keleten kimondottan békés légkörben, egy szekuláris vezetéssel a csúcson nem csoda, hogy egy ilyen arab viszonylatban liberális, és világviszonylatban befogadó társadalom alakult ki. Erre csak pár világos példa a bevándorlók befogadásán túl:

  • homoszexuálisnak Jordániában sem jó lenni, mégis Rainbow streetnek (Szivárvány utcának) hívják Ammán egyik leghíresebb utcáját, ahová az arab világ minden országából érkeznek ismerkedni a meleg férfiak,
  • Jordánia volt az első muszlim ország, ahol női taxisofőrt láttam, ami nagy szó, főleg ahhoz képest, hogy a déli szomszédjuknál csak tavaly óta ülhetnek nők a volánhoz; ettől függetlenül ez az ország sem a nemi egyenlőség paradicsoma,
  • hiába szunnita az ország 96 százaléka, mégsem üldözik a keresztényeket, sőt, a főváros menő részén, Abdaliban karácsonyi vásárt rendeznek, és egy Jézus megkereszteléséhez közeli keresztény városban, Fuheisben méretes karácsonyfát is állítanak, aminek a fényeit a királyné szokta meggyújtani, és a muszlim jordánok is igyekeznek ide eljutni legalább egy Instagram-kompatibilis fotó erejéig.

Ezen túl azt is hangsúlyozták a jordánok, hogy a jogrendszerük is kevésbé szigorú, mint más arab országoké. Csak a legritkább esetekben végeznek ki valakit, az utóbbi időben leginkább csak a szórványosan előforduló terrortámadások elkövetőit – már ha azok nem öngyilkos merénylők, és élve sikerül elkapni őket. A legdurvább terrortámadás Jordániában 2005-ben történt, amikor három al-kaidás öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a főváros hoteljeiben, amivel hatvan embert öltek meg. Azóta alig történt terrortámadás az országban az elmúlt pár évig.

Jordán őrizetben egy szír ISIS-katona, akit egy terrortámadásban való részvétellel gyanúsítanak – Fotó: Ahmad Abdo / AFP

Ugyanis a National Interest szerint Jordánia lesz az ISIS következő célpontja, amit a Washington Institute elemzése is alátámaszt azzal, hogy 2015 óta egyre több a terrortámadás az országban.

Becslések szerint 3000 jordán csatlakozhatott az ISIS-hez, és közülük legalább 250-en már vissza is jutottak Jordániába. Ezek a főleg szegény, marginalizált, vallásos jordánok, akik vevők voltak az iszlám radikalizmusra, már kiképezve tértek haza – a szír menekültek közé vegyülve.

Az amerikaiak ezért gyorsan indítottak is egy terrorizmus ellenes programot szövetségesüknél 2018 márciusában. És az sem szokatlan, hogy a hotelekbe bemenet csomagellenőrzéseken és fémdetektoros kapukon keresztül lehet bejutni, két város között pedig elég sok a katonai- és a rendőrségi ellenőrzés.

A szírek túlterhelték az országot

A menekültek közé vegyülő terroristák sem segítettek a szír menekültek megítélésen, de a jordán közgondolkodás és politika lassú fordulásához nem elsődlegesen biztonsági megfontolások vezettek. Másrészt a szír menekültek hasznos információkkal szolgálnak a jordán-, és a szövetséges amerikai titkosszolgálatoknak is, így az erős szövetségesek menekültügyi támogatásán túl ilyen megfontolásokból is szinte ellenőrizetlenül engedték Jordániába a menekülteket.

A konfliktust nem is olyan kulturális különbségek okozták, mint amilyenek Európában a felszínen jelentkeznek a más kontinensekről érkező bevándorlók miatt, hiszen a befogadó ország is egy szunnita arab ország. És egyébként Jordániában a müezzin hívására nem is kígyóznak sorok a mecseteknél, a jordánokkal folytatott beszélgetéseimben pedig vallási kérdések csak akkor jöttek elő, ha nagyon rákérdeztem ilyesmire, szóval messze nem a legmélyebben vallásos országról beszélünk. Ez abból is látszok, hogy a síita irakiakat is nagy számban engedték be Jordániába, és nem lett ebből semmiféle vallási konfliktus.

A szír menekültekkel is csak azért van gond, mert egyszerűen túl sokan érkeztek. Ez pedig több szinten vezetett komoly problémákhoz, és még nagyobbakat vetít előre.

Az egyik legnagyobb gond a vízhiány. Jordániában jut ugyanis egy főre a második legkevesebb víz az egész világon, és ezt a helyzetet érthetően súlyosbította hirtelen érkező másfél millió ember. Hiába indítottak kútfúró, és egyéb programokat, ettől függetlenül válságos a helyzet: nem csak tiszta ivóvíz nincs elég, hanem az alapvető higiénés szükségletek kielégítésére sem tudnak elég vizet biztosítani, ami egészségügyi katasztrófához vezethet.

A Rum vádi az ország dél-nyugati részén Jordánia egyik legszárazabb területe – Fotó: Kálmán Péter

A vízhiány mellett súlyos gond, hogy az ország jóval kevesebb emberre tervezett energiahálózata is nagyon túlterhelt. A közintézményekben és egészségügyi intézményekben pedig szintén túl sok lett az ember, több munkaerőt viszont nem tud fizetni a jordán állam, ami már így is meglehetősen magas adókat vet ki.

Tavaly júliusban már nem is engedtek be Jordániába újabb 60 ezer szírt, ami egy közvélemény-kutatás szerint találkozott a jordánok akaratával. A Szíriában rekedt menekültek viszont nem csak veszélyben vannak, hanem az éhínség is fenyegeti őket. A jordánok szerint viszont már így is túl sok menekültet fogadtak be, és őket sem tudják megfelelően segíteni, és a menekültek miatt a jordánok helyzete is rosszabb lett a társadalom többsége szerint. Így nem csoda, hogy a jemeni háború elől Jordániába menekülőknek már nincs olyan szerencséjük, mint a szíreknek, és sokan nem is kapnak menekültstátuszt.

A fő problémának azt látták az idézett felmérésben, hogy a menekültek miatt nincs elég munkalehetőség: a jordánok körülbelül 20 százaléka munkanélküli, a  35 éven aluliaknak pedig a harmada. Sok helyen pedig jordánok helyett illegális bevándorlókat alkalmaznak, hiszen kiszolgáltatottabbak a munkaadóknak, és kevesebb bérrel is beérik.

Szír menekültek bicikliznek a jordániai Azraq menekülttáborban – Fotó: Khalil MAZRAAWI / AFP

A menekültek nagy része viszont munkanélküli, és segélyekből, támogatásokból él, akár csak a jordán menekültügyi rendszer. Ugyanis ezeknek csak egy részét fizetik a jordánok, de már ezek a kiadások is jelentősen megterhelik az államkasszát, növelik az ország adósságállományát, és szűkítik a költségvetés más irányú kiadásainak növelésének lehetőségét.

A menekültügyi kiadások javát viszont az USA, az EU és az ENSZ adják. Ezek csökkentése tehát végzetes lehet Jordániának.

Az EU a szíriai polgárháború kitörése óta 2,2 milliárd eurót adott ilyen célra Jordániának. Az ENSZ 180 ezer szírt segélyez rendszeresen, és a menekülttáborokra is folyatják a pénzt. Az USA pedig szintén nagy összegeket folyósít.

Ám mindhárom nagy donor folyamatosan vágja ezeket a kiadásait: augusztusban Donald Trump például százmillió dollárokat tartott vissza, mert az izraeli-palesztin tárgyalások megrekedtek, és a jordániai palesztin menekültek támogatásának megvágásával büntette Palesztinát.

A csökkenő támogatások nem csak Jordániát hozzák nehéz helyzetbe, veszélyeztetve ezzel az ország békéjét és menekültek millióinak életét. És nem csak a jordánok idegenellenes érzelmeit korbácsolják fel. Hanem azt is előidézhetik, hogy ezek a hazájuk közelében maradt menekültek elinduljanak Európa felé, ahol a 2015-ös menekültválság óta ugyan konszolidálódott a menekülthelyzet, viszont az idegenellenes politikai erők szerte Európában tovább erősítették az xenofóbiát, ezzel előre megágyazva az újabb menekülthullám okozta súlyos konfliktusoknak.

Kiemelt kép: Kálmán Péter

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.