Nagy-Britannia kormánya túlélte a bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzéki Munkáspárt indított ellene.
A 325:306 arányú, a tory kormányt támogató szavazásból látszik, hogy az észak-ír unionista párt, a DUP tíz mandátuma mentette meg Theresa May konzervatív miniszterelnököt szerda este a bukástól. Ha ez a tíz képviselő fordítva szavaz, akkor 316:315 lett volna az eredmény a Munkáspárt javára, és akkor elvesztette volna a szavazást a kisebbségben kormányzó tory kabinet.
A szavazás után May leszögezte: a parlament kifejezte bizalmát a kormány iránt, amely folytatja a munkáját. A kormány célja a prosperitás és az, hogy teljesítse, megvalósítsa a brexit-népszavazás eredményét, az EU-ból való kiválást – hangsúlyozta a miniszterelnök.
May bejelentette, hogy egyeztetés-sorozatot tervez a parlamenti pártokkal a brexitről. És ezeket a megbeszéléseket gyakorlatilag szerda este, éjjel el fogják kezdeni. Reméli, hogy olyan tárgyalások következnek, amelyek nyomán hétfőn visszatérhetnek a parlament elé. Hogy ez a már sokat emlegetett B-tervet, egy új megoldási javaslatot jelent-e, továbbra sem derült ki a kormányfő szavaiból.
Az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn arra emlékeztetett, hogy az előző este, kedden a parlament elutasította a kormány tervezetét a brexitről, pontosabban a brexitet szabályozó megállapodásról.
Corbyn arra figyelmeztette Theresa Mayt, hogy a kormánynak el kellene kerülnie a megállapodás nélküli brexit lehetőségét. A szintén ellenzéki skót nemzeti párt, az SNP parlamenti vezetője, Ian Blackford azt hangsúlyozta, hogy napirenden kellene tartani annak a lehetőségét, hogy érvénytelenítsék a lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, vagyis el kéne tolni az EU-ból való kilépés dátumát. A Lisszaboni Szerződés két évet ad egy EU-tagállam kiválására, annak hivatalos bejelentésétől kezdve – ez a határidő járna le márciusban.
Az előzetes várakozások is azt mondták, hogy Theresa May kisebbségi kormánya bizalmat kap majd a brit parlamenttől ma este, de ezzel az ügy aligha dől el véglegesen, mivel a BBC szerint az ellenzéki Munkáspárt nem fogja feladni és további hasonló indítványokra készül, ha May megtartaná a pozícióját.
A paradox szigetországi helyzetet mi sem jellemzi jobban, hogy a May-kabinet a gyakorlatban már számtalanszor „megbukott” (sokszor leszavazták már a honatyák), de a konzervatív párton belül senki sem tűnik esélyesnek arra, hogy átvegye tőle a kormányzás hálátlan feladatát. És nagyon nem is törekszik senki sem a miniszterelnöknő helyére.
A Munkáspártot pedig Maynél is jobban gyűlölik a toryk, ráadásul ha együtt szavaznak most is az ellenzékkel (ahogy ezt a brexit ügyében tették 24 órával ezelőtt), már a saját parlamenti széküket kockáztatták volna, mert ekkor megnövekedett volna az esélye egy előrehozott választásnak, ahol Corbynék szerezhetik meg akár a többséget is.
Theresa May pedig közben lehetetlen feladattal küzd: a brit népszavazás akaratának megfelelően ki kellene léptetnie országát az EU-ból (brexit), ám az EU követelésére a nyitott határ megtartását – akár még a megállapodás nélküli brexit esetén is – garantálnia kellene az észak-ír határon (ezt nevezik leegyszerűsítve „backstopnak).
Ám a brexit és a backstop – erre már számtalanszor felhívtuk a figyelmet – logikailag ellentmond egymásnak. Illetve csak akkor valósulhatna meg, ha az Egyesült Királyságot feldarabolnák: gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy a vámuniót az Ír-szigeten tartanák fenn, és így gyakorlatilag Észak-Írországot leválasztanák az ország többi részéről, Angliáról, Walesről és Skóciáról.
Mint említettük, a brit parlament soha nem látott többséggel, 230 szavazattal utasította el egy hivatalban lévő kormány álláspontját kedden. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését szabályozó egyezmény-tervezet ugyanis a backstopon bukik el általában. Sem a toryk, sem a Munkáspárt nem tud valójában belső egyezségre jutni, mindkét nagy pártban egymással ellentétes csoportok állnak szemben egymással.
Éppen ezért kedd éjjel egy brit elemző felvetette, hogy akár a nagy pártokon belüli brexit-törésvonal mentén (aszerint, hogy ki akar kiválni és ki akar bennmaradni az EU-ban) bomlás indulhat meg a politikai tömörüléseken belül.
Mindeközben Európa döbbenten nézi, hogy a britek továbbra sem tudják, mit akarnak. A hírek szerint May, ha kormányon marad, hétfőn előáll egy úgynevezett B-tervvel. Ám ebben a B-tervben nem sokan bíznak a kontinensen, és kérdéses, hogy milyen kompromisszumra hajlandó Európa azért, hogy a brit kilépés ügyét végre lezárják, és a komoly üzleti károkat okozó bizonytalanságot csökkentsék.
Közben persze Londonban tovább kombinálnak a brexit elhalasztásáról, egy esetleges újabb népszavazásról és az úgynevezett „norvég megoldásról” is, amely legközelebb talán a munkáspárti állásponthoz van: eszerint az ország az európai vámunió része maradna, de a brüsszeli közös politikai döntésekben nem venne részt.
A szerdai nap közbeni parlamenti vitában, amely a munkáspárti bizalmatlansági indítványról szólt, azonban egyelőre kevés kompromisszumos javaslat hangzott el. Jeremy Corbyn „zombikormánynak” nevezte a May-kabinetet, amely „képtelen kormányozni”, és új választásokra, illetve Theresa May lemondására szólított fel.
Theresa May szerdán nem támogatta azt a gondolatot, amit főleg munkáspárti politikusok fogalmaztak meg a keddi brexit-szavazás után, mármint hogy hosszabbítsák meg a brit kilépés határidejét, tolják ki a március 29-ei dátumot, hogy lebonyolíthassanak egy előrehozott választást. Szerinte ez a brexitet
ki tudja meddig halasztaná el.
Ugyanakkor May megismételte: pártközi tárgyalásokat kezdeményez, hogy utat találjanak a brexit ügyében. Ugyanakkor a BBC megjegyzi egyelőre a tárgyalásokra nem hívta meg a munkáspárti vezért, Corbynt.
Az SNP parlamenti vezetője, Ian Blackford attól óvott a parlamenti vitában, hogy az Egyesült Királyság ne egy megegyezés nélküli állapotban „vágódjon ki” az EU-ból.
