Nagyvilág
(FILES) In this file photo taken on July 13, 2018, In this photo illustration, a container of Johnson's baby powder made by Johnson and Johnson sits on a table on in San Francisco, California. - US pharmaceutical and cosmetics group Johnson & Johnson saw its shares plunge on December 14, 2018, after a media report alleged the group had deliberately concealed for decades that its baby powder sometimes contained asbestos. A lengthy investigation by the Reuters news agency, which reviewed thousands of company documents, showed the company marketed talc-based products that, at least between 1971 and the beginning in the 2000s, sometimes contained asbestos. The company's executives, researchers, doctors and lawyers were aware but deliberately chose not to disclose this information and not to refer it to the authorities, according to the report. (Photo by JUSTIN SULLIVAN / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP)

Évtizedekig titkolta a kozmetikai cég, hogy azbeszt van a hintőporban

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2018. 12. 15. 16:35

A texasi Darlene Coker 52 éves volt, amikor kiderült, hogy rosszindulatú mellhártyadaganata van, amelyet azbesztmérgezés okozott. Coker nem értette, hogyan alakulhatott ki a betegség, ezért megbízta Herschel Hobson betegségekre és sérülésekre specializálódott ügyvédet, hogy derítse ki.

Hobson korábban már foglalkozott olyan esetekkel, amelyek során bányászok betegedtek meg azbeszttel való érintettség miatt, ezért tudta, hogy a hintőporokban alapanyagául szolgáló zsírkő és azbeszt gyakran együtt fordul elő a természetben.

Coker évekig használta Johnson & Johnson babahintőporát, ezért beperelte a céget, amely visszautasította a vádakat. A bizonyítás terhe a felperesen volt, ugyanakkor az eljárás során a J&J megtagadta a vizsgálati eredmények átadását, így Cokerék feladták a harcot.

Az eddig nem látott, belső dokumentumok alapján, ahogy az a Reuters kutatása alapján megjelent cikkben olvasható,

1971 és a 2000-es évek eleje között a hintőporokban több alkalommal is találtak azbesztet. Ráadásul erről a vezetőség is tudott és aggódott is miatta, de az illetékesek sosem közölték az információkat sem a hatóságokkal, sem a nyilvánossággal.

Lappangó gyilkos

A legkorábbi jelentések arról, hogy gond lehet a J&J által felhasznált zsírkővel 1957-ből és 1958-ból származnak. Ezekben az szerepel, hogy az Olaszországból származó szállítmány szálas tremolitot tartalmaz. Ez egyike a hat olyan ásványnak, amelyet természetes, szálas formájában azbesztként tartanak számon.

(FILES) In this file photo taken on August 22, 2017, Johnson's baby powder remains stocked at a supermarket shelf in Alhambra, California. - US pharmaceutical and cosmetics group Johnson & Johnson saw its shares plunge on December 14, 2018, after a media report alleged the group had deliberately concealed for decades that its baby powder sometimes contained asbestos. A lengthy investigation by the Reuters news agency, which reviewed thousands of company documents, showed the company marketed talc-based products that, at least between 1971 and the beginning in the 2000s, sometimes contained asbestos. The company's executives, researchers, doctors and lawyers were aware but deliberately chose not to disclose this information and not to refer it to the authorities, according to the report. (Photo by FREDERIC J. BROWN / AFP)
Fotó: Fredric J. Brown / AFP

Ezt követően a 2000-es évek elejéig több olyan, részben a J&J, részben külsős laborok szakértői által készített vizsgálat is hasonló eredménnyel végződött. Azt a Reuters is hozzáteszi, hogy a legtöbb, általuk látott belső jelentés nem találta azbeszt nyomait, ám a minta annyira kicsi volt, hogy a szennyezés simán észrevétlen maradhatott.

A Johnson & Johnson több mint 100 éve uralja a hintőporpiacot, és bár a J&J évi 76,5 milliárd dolláros forgalmából csak 420 millió dollár származik ebből, annyira ikonikus terméknek számít, hogy – ahogy az egy 2003-as belső levelezésből kiderül – egyfajta szent tehénként tekintenek rá. Nem csoda, hogy a cég mindent megpróbált megtenni annak érdekében, hogy ne sérüljön az imidzse.

Alex Gorsky, a J&J elnök-vezérigazgatója kijelentette, biztosak abban, hogy a termékeikben nincs azbeszt. Gorsky érvelése azonban ott csúszik el a Business Insider szerint, hogy az azbeszt hatása sokáig észrevétlen marad, az azbeszt által okozott daganatos betegség csak évtizedekkel később jelentkezik. Azaz hiába biztonságosak a mostani babahintőporok, ha az azt megelőző hatvan évben szennyezett terméket árultak.

Tíz évvel azután, hogy a tremolit felbukkant az olasz zsírkőben, a J&J-nek szállító másik, ezúttal az amerikai Vermontban található bányából származó mintában is találtak tremolitot, illetve más, azbesztként is felbukkanó ásványt. A J&J próbált találni olyan tiszta zsírkőforrást, amely nem tartalmazta a veszélyes anyagot, de 1969-ben arra jutottak, hogy teljesen normális, ha a zsírkő mellett ott a tremolit is. Több orvos véleményét is kikérték, akik azt válaszolták, hogy a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni a tremolit jelenlétét a termékekben, de tremolit jelenlétét ekkor még „apró kis kellemetlenségként” kezelték,

Vitathatatlan azbeszttartalom

A hetvenes évek elejére az azbesztről már széles körben tudták, hogy belégzése rosszindulatú mellhártyadaganatot idézhet elő. Az első olyan jogszabály, amely korlátozta azt az azbesztmennyiséget, amellyel valaki a munkahelyén érintkezhet, 1972-ben lépett hatályba.

Ezzel egyidőben viszont a Mount Sinai Kórház egyik kutatója azt is megfigyelte, hogy olyanok tüdejében is találtak azbesztet boncolás után, akik soha nem dolgoztak vele. Az orvosok párhuzamot húztak a megbetegedések, illetve a zsírkő és az azbeszt együttes előfordulása között.

A kutatók értesítették erről a környezetvédelmi hatóságokat és 1971 júniusában összehívtak egy sajtótájékoztatót is, amelyen közölték, hogy két, meg nem nevezett cég hintőpora azbesztet tartalmaz. A következő hónapban a J&J egy tudósokból álló delegáció megbeszélést folytatott az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) képviselőivel és bizonyítékokat mutattak be arra vonatkozólag, hogy a hintőporukban kevesebb mint 1 százalék azbeszt van.

A J&J által bemutatott több jelentésben az állt, hogy nincs azbeszt a termékeikben, egy másik jelentést azonban nem csatoltak. A Minnesotai Egyetemen végzett vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy a hozzájuk került minta „vitathatatlanul azbesztet tartalmaz”.

A vizsgálatok eredményei mindenesetre nem hagyták nyugton a Johnson & Johnsont sem, ezt jól mutatja, hogy 1973-ra kifejlesztettek egy saját vizsgálati módszert abból a célból, hogy szét tudják választani a zsírkőt a tremolittól és a módszert szabadalmaztatni is akarták. Végül mégsem tették meg, mert a vezetőség nem akarta, hogy a nyilvánosság tudjon róla.

Az FDA nem sokkal később azt a szabálymódosítást javasolta, hogy a gyógyszerek ne tartalmazhassanak 0,1 százaléknál nagyobb arányban azbesztet. Ugyanez felmerült a hintőporok esetében is, ezért segítséget kért a gyártóktól, hogy javasoljanak megfelelő vizsgálati módszereket. A J&J azt javasolta, hogy az FDA egy olyan röntgenes módszert használjon, amely 1 százaléknyi azbeszttartalmat, vagyis a hatóság által javasolt mennyiség 10-szeresét enged meg.

A hatóság azonban ebbe nem ment bele, és azóta sem dolgozott ki szabályozást a kozmetikai célú zsírkőben található azbeszt határértékére vonatkozóan. A Johnson & Johnson ugyanakkor kidolgozott egy önszabályozó módszert, egy olyan a röntgenes vizsgálatot, amely kimutatja, ha egy mintában 0,5 százalék vagy annál több azbeszt van. Ugyanakkor a módszer nem alkalmas arra, hogy a leggyakrabban előforduló azbesztfajtákat kiszűrje.

A megoldást végül a kukoricakeményítőből készült hintőpor bevezetése jelentette.

Elkésett segítség

Az, hogy a kozmetikai ipar évtizedeken keresztül azt állította, hogy a hintőpor nem tartalmaz azbesztet, ahhoz vezetett, hogy

nem végeztek olyan kutatásokat, amelyek a rosszindulatú mellhártyadaganat kialakulása és a hintőpor használata közötti összefüggéseket kutatta volna.

Annak ellenére sem, hogy munkavédelmi okok miatt történtek ilyen vizsgálatok, és gyakran ugyanott bányászták az ipari és a kozmetikai célú zsírkövet is.

A Business Insider cikke felhívja a figyelmet arra is, hogy a daganatos megbetegedésekkel foglalkozó American Cancer Society nem sokkal ezelőttig azon az állásponton volt, hogy a háztartási célú, zsírkövet tartalmazó termékekben az 1970-es évek óta nincs azbeszt.

Amikor azonban megkapták a Reuters nyomozásának eredményeit, december elején már azt írták a honlapjukon, hogy az USA-ban fogalmazott hintőporok nem tartalmazhatnak mérhető mennyiségű azbesztet.

Darlene Coker is shown on a kitchen table full of many personal pictures of her family life in California, U.S. August 15, 2018.  Picture taken August 15, 2018.           To match Special Report JOHNSON&JOHNSON-CANCER/        REUTERS/Mike Blake  NO RESALES. NO ARCHIVE.
Fotó: Mike Blake / Reuters

Darlene Cokernek túl későn jött az iratok nyilvánosságra kerülése: 2009-ben meghalt. Ám még így is szerencsésnek mondhatja magát: a legtöbb, mellhártyadaganatos beteg a diagnózis felállítása után egy éven belül meghalt, Darlene azonban még 12 évig élt. Hobson szerint, ha előbb tudták volna azt, amit most, az alapjaiban változtathatta volna meg a J&J ellen indított pert.

Tavaly nyáron úgy tűnt, hogy pozitív ítélet született egy másik ügyben: 417 millió dollár, vagyis több mint 107 milliárd forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Johnson & Johnsont egy Los Angeles-i bíróság. Egy 63 éves, petefészekrákban szenvedő nő állítása szerint ugyanis a J&J nem hívta fel a figyelmet a zsírkőalapú hintőporainak kockázataira, évtizedekig használta a terméküket, ez okozta nála a betegséget. Egy másik bíró azonban felülbírálta a döntést és a J&J kezdeményezésére új eljárást indított.

 

Kiemelt kép: Justin Sullivan / Getty Images

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Drégelypalánk, 2019. január 9.
Személyvonat Nógrád megyében, a behavazott Drégelypalánk közelében 2019. január 9-én.
MTI/Máthé Zoltán

Holnaptól három hétig havazni fog

Kommentek

This handout video grab taken from footage released by the Royal Thai Navy on July 11, 2018 shows rescue personnel during the rescue operation for members of the "Wild Boars" Thai youth football team inside the Tham Luang cave in Khun Nam Nang Non Forest Park in Mae Sai district. - The 12 boys rescued from a Thai cave were passed "sleeping" on stretchers through the treacherous passageways, a former Thai Navy SEAL told AFP on July 11, giving the first clear details of an astonishing rescue mission that has captivated the world. (Photo by Handout / ROYAL THAI NAVY / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / Royal Thai Navy " - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.