Ő egy olyan jelölt, aki tiszteli Istent. Az, aki nem tiszteli Istent, nem tisztel senkit
– ezzel indokolta egy választó a brazil elnökválasztás előtt, hogy miért szavaz Jair Bolsonaróra, voksával pedig csatlakozott a választásokon megjelentek többségéhez. Vasárnap a szélsőjobboldali Bolsonaro kapta a szavazatok több mint 55 százalékát, így Brazília is részesévé vált a világszerte tapasztalható radikális jobboldali fordulatnak.
Nem volt igazi alternatíva
Azt, hogy Bolsonaro nyerni fog, már az elnökválasztás első fordulója után sejteni lehetett. Akkor a voksok kicsivel több mint 46 százalékát szerezte meg, míg a baloldali Munkáspárt jelöltjének, Fernando Haddadnak 29 százalék jutott. Bolsonaro akkor azt mondta, hogy csak azért nem lett 50 százaléka, mert problémák voltak az elektronikus szavazóurnákkal.
Így azonban második fordulót kellett tartani, ebben Bolsonaro a szavazatok 55,2 százalékát kapta meg. Haddadnak csak Brazília észak-keleti részében sikerült nyernie, ahol a Munkáspárti szavazók többsége él, és amely a korábbi elnök, Luiz Inácio Lula da Silva bástyájának számít. A Munkáspárt sokáig reménykedett abban, hogy Lula indulhat a választásokon, mert annak ellenére, hogy korrupciós vádak miatt börtönben ül, rendkívül népszerű az országban.
A bíróság azonban erre nem adott engedélyt, így Haddidot jelölte a baloldal, aki viszont közel sem olyan karizmatikus szereplő, mint Bolsonaro. Ráadásul elemzők szerint
A rendszer ellensége
A Trópusi Trumpnak (egyesek szerint pedig Trópusi Hitlernek) is nevezett Jair Bolsonaro egy szokatlanul durva választási kampányból került ki győztesen, szeptemberben meg is késelték.
Ahogy arról egy hosszabb cikkben írtunk, a 63 éves egykori katona az amerikai elnökhöz hasonlóan kívülállónak állította be magát, aki majd megreformálja a fennálló rendszert. Ez a kijelentése azért is érdekes, mert Bolsonaro már 27 éve parlamenti képviselő, vagyis az általa kritizált establishment része.
Arról is beszélt, hogy támogatja a diktatúrát és hogy a korábbi brazil katonai rezsim jól tette, hogy megölte az ellenfeleit. Az elnökválasztás első fordulója után az elemzők azt várták, hogy Bolsonaro kicsit tompít az üzenetén, hogy a centrista és bizonytalan szavazókat is megnyerje, de éppen az ellenkezőjét tette.
A vörös semmirekellőket el fogjuk takarítani az országból. Olyan tisztogatás lesz itt, amilyet még nem látott Brazília,
mondta egy videóban és a jelek szerint működött is a taktikája. A második forduló eredménye után azért kicsit visszafogta magát, amikor arról beszélt, hogy megvédi a demokráciát és betartja az alkotmányt.
Kik szavaztak Bolsonaróra?
Például azok, akik az egyre erősebb erőszakhullám miatt aggódnak. 2017-ben több mint 63 ezer gyilkosságot követtek el Brazíliában, ez még ebben a hírhedten rossz közbiztonságú országban is rekordnak számít. A Rio de Janeiróban élő Alessandra Uberaba azt mondta a BBC-nek, hogy ez emberek félnek éjszaka az utcára menni, több szomszédját pedig fegyveresek rabolták ki. Bár a Tijuca nevű városrészben, ahol él, február óta a katonaság próbál rendet tartani, a nő szerint ez nem elég.
Bolsonaro sok szavazatot köszönhet annak is, hogy a brazilok kiábrándultak a Munkáspártból. 2003-ban, Lula hatalomra kerülésekor a gazdaság felszállóágban volt és a kormány milliókat emelt ki a szegénységből a különféle szociális intézkedéseivel.
Az ország azonban recesszióba esett, és nemcsak Lula kapott 12 éves börtönbüntetést korrupció miatt, de utódának, Dilma Rousseffnek is azért kellett távoznia, mert belenyúlt a költségvetésbe. Ez sokakat feldühített, és arra jutottak, hogy a baloldal egyenlő a korrupcióval.
Az üzletemberek és befektetők ugyancsak úgy látták, hogy a jobboldali elnökjelölt kezében nagyobb biztonságban lesz a gazdaság, mintha Haddad kerülne az állam élére. Hasonlóképpen vélekedik a mezőgazdasági lobbi is, amely abban bízik, hogy az új elnök csökkenteni fogja az adókat és a bürokráciát.
A magát katolikusnak valló Bolsonaro mellé állt a lakosság 29 százalékát kitevő evangéliumi keresztények is, akiket a Brazíliát és Istent mindenek fölé emelőt retorikájával nyert meg. A homofób megnyilvánulásai szintén sokaknak tetszettek, egy választó azt mondta:
[A homoszexualitás] ellentmond a Bibliának, Bolsonaro is így gondolja, ezért ő tud engem a legjobban képviselni.
Mi jön most?
Az új brazil elnöknek már most vannak támogatói a nemzetközi politikában. Donald Trump amerikai elnök az eredmény nyilvánosságra hozatala után gyorsan gratulált Bolsonarónak és reméli, hogy közösen dolgozva ők ketten lehetnek Észak- és Dél-Amerika vezetői.
A szomszédos országok vezetői ugyancsak örömüket fejezték ki a radikális politikus győzelme felett. Sebastián Piñera chilei elnök a „tiszta és demokratikus választások” lebonyolításáért, Nicolas Maduro venezuelai diktátor pedig a brazil népnek gratulált.
A New York Times Bolsonarót egy lapon említi Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettessel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Scott Mainwaring, a Harvard Egyetem professzora szerint a latin-amerikai demokratikus választások történetében még nem választottak meg elnöknek Bolsonarónál szélsőségesebb politikust.
Alex Hochuli Brazíliában élő író, kutató pedig azt írta:
Brazília egy Trumpnál sokkal veszélyesebb elnököt választott meg.
Szerinte helytelen a „Trópusi Trump” kifejezés is, mert Trump legalább az amerikai törvényeket betartva politizál, míg a neofasiszta Bolsonaro inkább a Fülöp-szigeteki diktátorhoz, Rodrigo Dutertéhez hasonlítható.
Bármennyire is távolodik el a demokráciától Bolsonaro, az országot érintő problémákkal valamit kezdenie kell. Nemcsak az egyre durvább bűnözési hullámmal, de többek között azzal is, hogy közel 13 millió brazilnak nincs munkája, emelkedik a csecsemőkori halálozások száma, és az erdőirtások számlájára írható villámáradások miatt 2010 és 2017 között több mint 7 és fél millió brazilnak kellett otthagynia az otthonát.
