Nagyvilág
Operatør fra Fjernoppklaringseskadronen i Etterretningsbataljonen under øvelse Trident Juncture 2018 i Norge

Évtizedek óta nem tartott ekkora hadgyakorlatot a NATO

A NATO csütörtökön kezdte el az elmúlt évtizedek legnagyobb katonai hadgyakorlatát, amely a növekvő orosz fenyegetésre akar választ adni.

A NATO az elmúlt évtizedek legnagyobb hadgyakorlatát fogja megtartani 2018. október 25. és november 7. között Norvégiában. Az esemény tényleg gigászi lesz:

50 ezer katona, több mint 10 ezer jármű, 150 repülőgép és 65 hadihajó vonul fel.

Nem mellesleg mind a 29 tagország képviselője jelen lesz a hadgyakorlaton két nem NATO-tag, Svédország és Finnország mellett. Ennek az összefogásnak komoly üzenete van.

A Trident Juncture 2018 fő célja az úgynevezett NATO Reagáló Erők tesztelése. Ezt a katonai erőt 2002-ben azért hozták létre, hogy a katonai szervezet válaszolni tudjon gyorsan kialakuló konfliktushelyzetekre. Mivel a NATO-nak nincs saját katonai ereje, ezt csak úgy tudja megtenni, hogy a 29 tagország egy része vagy mindegyike felajánl erőket a közös feladatra. A NATO Reagáló Erők (NRF) erre kínálna megoldást úgy, hogy a tagországok előre, tervezetten kijelölték egyes saját katonai egységeiket, hogy ha a szükség úgy hozza, bevethetők legyenek.

Britiske transport kompani losser av danske stridsvogner fra tog på Elverum stasjon *** Local Caption *** British movcon company on Elverum help Danish Leopard main battletank on Elverum trainstation ready for Trident Juncture
Fotó: Frederik Ringnes / Norwegian Armed Forces

A szükség azonban soha nem hozta úgy, és az NRF készenlétet egyre kevésbé vették komolyan a tagországok, míg be nem következett 2014-es krími konfliktus, amelynek a során napok alatt elveszett a félsziget. Ez ébresztő volt a NATO-nak, különösen a balti államoknak és Lengyelországnak, így a 2016-os csúcstalálkozón létrehozták a mintegy ötezer fős Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőt (VJTF). Ez az egység az NRF részét képezi, és néhány egysége akár 2-3 napon belül bevethető. Ez NATO-mértékkel nagyon rövid idő.

Kollektív védelem: régóta először

Norvégiában tehát az egyik feladat az lesz, hogy ezt a dandárt tesztelje a NATO. A gyakorlat másik célja, hogy most először nyíltan kimondva a katonai egységek egy úgynevezett ötös cikkely szerinti feladatot hajtanak végre. A NATO alapítóokmányának ötödik pontja mondja ki, hogy aki belép a szervezetbe, az egyben felesküszik a kollektív védelemre, az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elvre.

A NATO az elmúlt évtizedekben mindenféle gyakorlatot végrehajtott: válságkezelőt, terrorizmus-elleneset, katasztrófavédelmit, de leginkább csak terepasztalok felett tologatták a kis zászlókat.

Most viszont kimondottan azt fogják gyakorolni, hogy ha a NATO egyik tagját támadás éri, hogyan reagáljon a többi tag. Világos üzenet, és világos az is, hogy Oroszországnak szól.

A hadgyakorlat Norvégia közepén, Trondheim környékén lesz.

A képzeletbeli háborúban támadás éri északon az országot, amire válaszul a hadsereg és a NATO-partnerek megindulnak Oslo környékéről felfelé. Az ellenfelek Trondheimnél találkoznak, a szárazföldi erőket egy partraszállás is segíteni fogja a tengerészgyalogosok révén.

Ingeniørbataljonen i Brigade Nord på Tynset i Hedmark, under den store NATO-øvelsen Trident Juncture 2018. Kompani 4 etablerer systemet «Ferge 2000» for å kunne flytte eget og alliert materiell over vann.  *** Local Caption *** Brigade North’s Engineer Battalion construct the system «Ferry 2000», to transport own and allied vehicles across wet gaps, at Tynset, Norway, during NATO exercise Trident Juncture 2018.
Fotó: Ole-Sverre Haugli / Norwegian Armed Forces

Az amerikai és norvég erők mellett a legnagyobb számban Németország (4000 fő), Nagy-Britannia (3500 fő), Franciaország (3000 fő) Kanada (2000 fő), Olaszország és Hollandia (1500-1500 fő) vesz részt a gyakorlaton. Feltűnő, hogy a németek a sokat kritizált, alacsony hadrafoghatóságú hadseregükből ilyen sok katonák adtak a hadgyakorlathoz. Az is, hogy a franciák az egyébként – főleg Afrikában – rendkívül leterhelt hadseregükből szántak egy dandárnyi erőt erre a műveletre. Olaszország, Kanada és Spanyolország kontingense pedig azt jelzi: a konfliktustól messze eső tagországok is pénzt és erőfeszítést szánnak a közös hadgyakorlatra. Bár erről nem szólnak a hivatalos tájékoztatások, nemzetenként euró- és dollármilliókba kerülhet csapatokat és főleg a nehéz technikát elküldeni Norvégiába.

En av luftforsvarets Hercules fly i Bergen i fobrindelse med transport av materiell og personell for sjøforsvaret under øvelse Trident Juncture. *** Local Caption *** A Hercules c-130 from the Royal  Norwegian Airforces during exercise Trident Juncture 2018.
Fotó: Marius Vågenes Villanger / Norwegian Armed Forces

Orosz figyelem

Mindezek után a Trident Juncture 2018 természetszerűleg nem csak a NATO-ról, hanem Oroszországról is szól. Moszkvában árgus szemmel figyelik a gyakorlatot, amelyen 12 ezer amerikai katona vesz részt és a NATO teljes hadigépezete mozgásba lendül. Az elmúlt években az amerikai jelenlét igen komollyá vált Norvégiában, 700 tengerészgyalogos állomásozik folyamatosan az országban. Ez nem sok, de ahogy a gyakorlat parancsnoka, James Foggo admirális mondta, „ami 300 tengerészgyalogos ma, az 3000 holnap”. Ráadásul az USA mintegy 15 ezer katona fegyverzetét telepítette le az északi országban, azaz baj esetén elég a katonáknak jönniük, a felszerelés már várni fogja őket.

A NATO ugyanakkor tett egy gesztust Moszkvának, amihez hasonlót még nem láttunk a másik oldalról. Jens Stoltenberg főtitkár október elején meghívta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet összes tagországát, hogy küldjön megfigyelőket a gyakorlatra. Az EBESZ-nek 57 tagja van, a jelenlegi EU- és NATO-tagországok mellett a Szovjetunió egykori utódállamai, így Oroszország is.

Ez a lépés erősítheti a bizalmat, másfelől hadd lássa csak Moszkva, hogy mit és hogyan gyakorolnak a NATO-országok, illetve hogy a Trident Juncture 2018 célja egy tagország megvédése, nem egy harmadik ország megtámadása. Moszkva a saját gyakorlatain még nem mutatott ilyen bizalomerősítő lépést, sőt 2009-ben az egyik hadgyakorlatának „része” volt Varsó megtámadása atombombákkal.

Svensk Visby-klasse korvett K35 Karlstad og  kommandofartøy i SNMG1 HDMS Esbren Snare.  *** Local Caption *** Swedish warship K35 Karlstad and the Commando-ship SNMG1 HDMS Esbren Snare.
Fotó: Marius Vågenes Villanger /Norwegian Armed Forces

Az orosz aggodalmakat a két semleges északi szomszéd, Finnország és Svédország részvétele erősítheti. Az elmúlt években Stockholm és Helsinki jelentősen az USA és a NATO felé tolódott, résztvevői a már említett NATO Reagáló Erőknek annak ellenére, hogy nem tagjai a katonai szövetségnek. Moszkva számára pedig komoly stratégiai átrendeződést jelentene egy olyan változás, amelynek nyomán a pufferzónaként viselkedő, egyébként erős, jól felszerelt hadsereggel rendelkező Finnország és Svédország egyszer csak az ellenfél táborát erősítené.

Kiemelt kép: Torbjørn Kjosvold  / Norwegian Armed Forces

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73885102, Kar·cson (Fluor) Tam·ssal beszÈlgett¸nk. 2019.04.10., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.