Nagyvilág

Tényleg halott az Iszlám Állam vagy újraszervezte magát?

Az Iszlám Állam vezetőjének állítólagos múlt heti hangüzenete nem kapott sok figyelmet. Abu Bakr al-Bagdadi kitartásra szólította fel a terrorszervezet tagjait, de hát mi mást mondhatott volna, amióta az Iszlám Állam tavaly katonai értelemben vereséget szenvedett Irakban és Szíriában? Mi van most a szervezettel, tényleg halott vagy sikerült újjászerveznie magát?
Korábban a témában:

Augusztus közepén egy ENSZ-jelentés 20-30 ezer főre becsülte az Iszlám Állam tagjainak számát Szíriában és Irakban. Erre sokan felkapták a fejüket, mert meglepően nagy számnak tűnt ez ahhoz képest, hogy a szervezet elveszítette területeit és csak a két ország sivatagi részein tudott menedéket találni. A korábbi becslések is jóval kisebb létszámot feltételeztek, igaz, a jelentésből kiderül, hogy egyetlen ország információira támaszkodik, amit fenntartásokkal kell kezelni.

A félreértések abból szoktak származni, hogy

az Iszlám Állam legyőzése nem egyenlő a terrorszervezet megsemmisítésével.

Az iraki kormányerőrk tagjai pózolnak egy fejjel lefelé állított ISIS zászlóval Moszul visszafoglalása után
Fotó: Ahmad Al-Rubaye / AFP

Az utóbbit nem lehet csak katonai eszközökkel elérni, nagy valószínűséggel a szélsőségesek még sokáig fognak a hírekben szerepelni. A katonai vereség annyit jelentett, hogy az Iszlám Állam által uralt területeket nemzetközi összefogással visszafoglalták Irakban és Szíriában, és az most úgy működik mint egy „normális” terrorszervezet. Miért? Azért, mert terrorszervezetek nem szoktak kormányt alakítani, adót szedni – ezek az államok vagy felkelőszervezetek sajátosságai.

Az Iszlám Állam már a megszűnés szélén Irakban
Az ideológia viszont nem szenvedett vereséget.

Moszul, az Iszlám Állam egykori iraki „fővárosa” már több mint egy éve felszabadult, míg a szíriai központ, Rakka októberben fogja ünnepelni az Iszlám Állam távozásának első évfordulóját. A két város felszabadítása jelezte a terrorszervezet kvázi vereségét, azóta csak „felszámoló műveletek” vannak elvileg. Viszont az látszik, hogy az elmúlt egy évben sikerült stabilizálni az ISIS tevékenységét, a katonai vereség ellenére messze vannak a remélt kihalástól. Irakban 2018 eleje óta ismét nő az általuk végrehajtott terrortámadások száma, igaz, továbbra is nagyon alacsony.

A gyakorlatban ez néhány kisebb incidenst, lövöldözést, robbantást jelent hetente. Irak régen volt olyan biztonságos mint manapság, a különböző szervezetek által végrehajtott támadásokban 2018-ban 200-300 ember halt meg havonta. A biztonság fogalma relatív, és ez az adat azt jelenti, a közel-keleti országban, hogy sok helyen megint lehet az utcákon sétálni, visszatért az élet a városokba.

Iraki erők Hawija település közelében 2017 októberében
Fotó: Ahmad al-Rubaye / AFP

Az Iszlám Állam aktivitása arra a három észak-iraki tartományra koncentrálódik, ahol az ország szunnita lakossága él. Ezeken a területeken 2014 és 2017 között az épített infrastruktúra nagy részét lebombázták az iraki vagy a koalíciós erők, Moszul egy része is még mindig romváros. A lakosság egyelőre örül az Iszlám Állam kiűzésének, de kérdés, hogy meddig, ha nem jön semmi javulás az életükben.

Szíriában az Iszlám Állam összefüggő területet már csak Deir-ez-Zór tartományban, az iraki határ sivatagos területein birtokol. Rakkából az utolsó pillanatban sikerült élve kijutnia több száz fegyveresnek, miután az őket szorongató kurd erőkkel megegyeztek a város feladásáról. A terroristák egy része a török határ felé indult, másik része délnek, a sivatag felé. Az ENSZ már említett jelentése szerint a terrorszervezet még mindig több millió dollár bevétellel rendelkezik, mert kisebb olajkutakat birtokában tart, és tud kereskedni, sőt beruházni helyi cégekbe.

A tagországok információira alapozva az ENSZ jelentés azt is megállapította, hogy az Iszlám Állam médiatevékenysége a 2017 végi összeomlást követően ismét helyreállt. Ha nem is olyan aktivitással mint régen, az Amaq hírügynökség aktivitása újra folyamatossá és egyenletessé vált 2018-ban, ennek volt része al-Bagdadi mostani hangüzenete.

Hogy tényleg az övé volt-e, az kérdéses, de a propaganda szempontjából nagyon fontos. A terrorszervezet vezetőjének halálát annak idején Moszkva jelentette be. Viszont al-Bagdadi mindig is kerülte a nyilvánosságot, az egyetlen érdemi videofelvétel 2014-ben, Moszul elfoglalása után készült róla a város nagymecsetjében, így nehéz jó hangmintákat találni róla a nyugati titkosszolgálatoknak.

Afganisztán a sikersztori?

Az Iszlám Állam abban is államként akart funkcionálni, hogy egy közigazgatásra emlékeztető tartományi rendszert hozott létre. Az al-Káida esetében még világ különböző pontjain létrejött „franchise” szervezetekről beszéltünk, az ISIS estében már észak-afrikai, sínai-félszigeti vagy afganisztáni tartományról. 2017 előtt Bagdadiék három komolyan vehető „tartománnyal” bírtak Irakon és Szírián kívül, bár ezek egyike sem volt nagyméretű, összegfüggő terület.

Líbiában Szurt város környékén vetette meg lábát a szervezet, ám 2017-ben az Egyesült Államok kibombázta onnan őket. Ma az országban elszórtan 2000-3000 főre becsülik az ISIS tagságát. A Sínai-félszigeten egyelőre szünet van az akciókban, ott az egyiptomi hadsereg kezdett nagyobb offenzívába.

Az Iszlám Állam egyetlen „sikersztorija” Afganisztán, ahova az elmúlt egy évben folyamatosan szivárognak át Iránon keresztül a terrorszervezet vezetői és tagjai. Algériai, francia, orosz és iraki terroristák jelentek meg Afganisztán olyan területein, ahová a kormány keze nem ér el. Az Iszlám Állam erősödését az is befolyásolta, hogy az ország 10-20 százalékát uraló Talibán felkelőszervezeten belül szakadás volt 2015-ben, és az elégedetlenkedő parancsnokok egy része beállt az Iszlám Államhoz. Ők voltak azok, akik megalapították a szervezet Horaszán (a régió korai elnevezése) tartományát.

Afgán katona egy Iszlám Állam elleni hadműveletben Nangarhar tartományban 2016. júliusában
Fotó: Rahman Safi/Xinhua/Photoshot/NurPhoto/AFP

Az Iszlám Államnak két afganisztáni tartományban van komolyabb jelenléte, és persze Kabulban. Az elmúlt két évben a nevéhez fűződnek a síita imahelyek elleni súlyos incidensek, amik korábban nem voltak jellemzők Afganisztánban. A terrorszervezet erejét itt is a káosz, a bizonytalanság és a társadalmi elégedetlenség adja. Az USA a háború kitörése óta eltelt 17 évben nem nagyon tudott megbirkózni az afgán instabilitással, igaz, erre komoly erőfeszítéseket csak néhány évig tett.

Washington jelenleg alig 15 ezer katonát állomásoztat az országban, akik – a NATO-tagországok erőivel kiegészítve – főleg az afgán biztonsági erők támogatásában vesznek részt. Amerikai katonák harcba csak akkor mennek, ha az Iszlám Államról van szó, vagy ha a kormány elveszti valamelyik város felett az ellenőrzést. 2018-ban a legnagyobb koncentrált amerikai művelet épp azt célozta, hogy megtisztítsák az ország egyik kicsiny, hegyvidéki és nehezen elérhető járását az Iszlám Állam jelenlététől, Fényes győzelem volt, de ki tudja meddig tart majd, miután a katonák visszatértek bázisaikra.

Kiemelt kép: AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.