Nagyvilág
Ellesborough, 2018. július 13.
Donald Trump amerikai elnök (b) és Theresa May brit miniszterelnök megbeszélést tart a brit kormányfő vidéki rezidenciáján, a Chequers-házban, a Buckinghamshire megyei Ellesborough közelében 2018. július 13-án. (MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais)

Trump bekavart a brexitbe, de Magyarország is rosszul járhat

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 07. 14. 07:00

Melyik európai országot sújtja a legjobban a brexit? A kérdésre egyelőre nagyon könnyű válaszolni: az Egyesült Királyságot. Vagyis azt az országot, amelynek szavazói 2016-ban úgy döntöttek, hogy kiválnak az Európai Unióból. Magyarország látszólag távol fekszik Angliától, mégis jelentős mértékű a függőségünk. A legfrissebb brit tervek azonban ebből a szempontból kicsit javítanak a magyar kilátásokon.
Korábban a témában:

Magyarország a hatodik helyen áll, ha azt nézzük, melyik ország mennyire volt kiszolgáltatva a brit piacnak a brexitről szóló népszavazásig – ez a PwC nevű nemzetközi tanácsadócég korábbi jelentéséből derül ki. E szerint a magyar külkereskedelem majdnem öt százaléka bonyolódott Nagy-Britanniával, ennél nagyobb arányt csak Írország, Ciprus, Belgium, Hollandia és Szlovákia képviselt.

Így Magyarországra veszélyt jelenthet a brit kilépés az EU-ból. Ám nem is a közvetlen kereskedelem érdekes, ez a már említett 5 százalékot közelítő arány a Magyar Nemzeti Bank tavalyi számításai szerint nem ad okot aggodalomra.

Négyszeresére ugrottak a hazautalások 2012 után

Az MNB szerint a kint dolgozó magyarok hazautalásainak esetleges csökkenése miatt sem kell rettegnünk. Bár a bank jelentésének egy megjegyzésből kiderült:

2012 óta az angliai magyarok által hazaküldött összeg a négyszeresére emelkedett.

Az is tudható, hogy százezres nagyságrendű a kint tartózkodó magyarok száma, akik közül sokan aggódnak munkahelyük megtartásáért, és azt sem tudják sokan eldönteni, hogy érdemes-e és egyáltalán lehetséges-e, hogy az Egyesült Királyságban maradjanak. A brit állampolgárság megszerzése sem feltétlenül fontos már számukra a brexit miatt, hiszen a magyar útlevéllel feltehetően szabadabban lehet majd utazni a honfitársaink által fontosnak tartott országokba, azaz az EU többi tagállamába.

A PwC-tanulmány további érdekes adatokat közöl: az EU Nagy-Britanniába irányuló exportjának 20 százalékát a gépjárművek tették ki, márpedig a magyar feldolgozóipar 28 százalékát a KSH legfrissebb statisztikái szerint az autóipar képviseli. Minthogy ez az ágazatunk nagyban kötődik a német autógyártáshoz, áttételes hatásokat is figyelembe kell venni. A brit import 15 százaléka Németországból érkezik ugyanis, így nem nehéz kitalálni, hogy Magyarország a már említett 5 százalékos exportaránynál komolyabban érintett, mivel kivitelünk a német exporthoz kötődik döntően. Ha az óriási német export, amelyik London felé áramlik, visszaesik, akkor a brexit következtében további piacveszteségeket szenvedhet el a magyar ipar is. A hazai feldolgozóipart meghatározó magyar autóipar 2018 májusában erősen, több mint 5 százalékkal visszaesett, s ezen ágazaton belül az autógyártás majdnem 12 százalékkal zuhant. Bár egyelőre nem a brexit hatására történt ez, érdemes odafigyelni, hogy milyen javaslatokkal állt elő a brit kormány az elmúlt napokban.

London, 2014. február 6.
Korlátozott menetrenddel közlekedő metróra váró utasok a londoni Victoria állomáson 2014. február 6-án, a londoni metróhálózat dolgozó sztrájkjának második napján. A dolgozók a metróállomások jegypénztárainak tervezett bezárása és a leépítések ellen tiltakoznak. (MTI/EPA/Andy Rain)
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Pénz, törvények, határok – ezt akarja London ellenőrizni

Ha röviden akarjuk jellemezni, akkor három szóban összegezhető a friss brit javaslat: pénz, törvények, határok. Az Egyesült Királyság új brexitügyi minisztere, Dominic Raab szerint ez az a három terület, ahol Nagy-Britannia visszaszerzi az önrendelkezést, legalábbis a londoni kormány legfrissebb tervei szerint.

Vagyis Nagy-Britannia korlátozná a személyek szabad mozgását a jelenlegi EU-tagságához képest, a pénzügyi intézmények sem működhetnének ugyanolyan szabadon az EU-ban, mint eddig és a brüsszeli rendelkezések, szabályok sem írhatják felül a brit törvénykezést ezentúl.

A kinti magyaroknak rosszabb lesz, az itthoniaknak nem biztos

Az angliai magyarokat mindez nyilvánvalóan hosszabb távon hátrányosan fogja érinteni, legalábbis a határok szigorúbb ellenőrzése, illetve az ott tartózkodásuk újraszabályozása miatt. Magyar szempontból ugyanakkor a friss brit javaslat annyiban tekinthető előnyösnek, hogy a londoni kormány egyfajta vámközösséget ajánl most az EU-nak, ahol a határon túlnyúló pénzügyi szolgáltatásokat ugyan korlátozzák, de a fizikai áruk forgalmát semmi sem akadályozná. Tehát ezen a területen maradna a vámmentesség, ami az itthoni autóipari bázisok számára mindenképpen kedvező hír.

A britek önmagukat büntetik

Mindez azonban brit szempontból csak első pillantásra hangzik jól. A pénzügyi szolgáltatások korlátozása ugyanis az Egyesült Királyság alapvető létérdekeivel ellentétes: a brit bankok máris jajongnak a most végre nyilvánosságra hozott londoni kormányzati tervek miatt. A londoni City, a bankszektor ugyanis gyakorlatilag az ország egyik legnagyobb „exportőre”, és ha pénzügyi szolgáltatásai elé határsorompót állítanak (virtuálisat persze), akkor a szigetország pénzügyi rendszere fog meggyengülni, de legalábbis óriási veszteségeket elszenvedni.

Persze Theresa May miniszterelnök kormánya nem maga akarja ezt: az Európai Unió közölte az eddigi tárgyalásokon, hogy ha Nagy-Britannia kilép, akkor nem férhet hozzá a közös pénzügyi piacokhoz, nem kaphatnak a brit bankok határokon túlnyúló „útlevelet” az unióba. Ennek oka az, hogy ebben az esetben más országok is igényelhetnék a különleges elbánást a rendkívül érzékeny pénzügyi szektorban – ettől pedig Brüsszel zárkózik el.

London, 2018. június 27.
Theresa May brit kormányfő a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből a brit parlamentbe indul, hogy részt vegyen a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti alsóházi félóráján 2018. június 27-én. (MTI/EPA/Andy Rain)
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Raab azért került be pár napja Theresa May kabinetjébe, mert elődje tiltakozott még ez ellen a kompromisszumos javaslat ellen is. David Davis után pár órával Boris Johnson, a külügyminiszter is távozott a londoni kormányból. Vagyis még a brit konzervatívok sem tudnak igazán egyezségre jutni arról, hogy mit is szeretnének a brexittel elérni. Theresa May múlt pénteken kikovácsolt egy kompromisszumos javaslatot, amely a már említett, „mérsékelt” következményekkel járna Nagy-Britanniára és az EU-ra szerinte. Ám a kemény brexit hívei számára ez az eredeti kiválási szándékok „felvizezése” volt, ezért is távoztak a kormányból.

May-ütés Trumptól

Csütörtökön és pénteken Theresa May újabb mélyütéseket kapott, méghozzá onnan, ahonnan segítséget remélt az EU-val folytatott alkudozásokhoz. Az USA-ról van szó, amelynek elnöke a NATO e heti tanácskozásain már felháborította tárgyalópartnereit, és ha azt cáfolták is, hogy a NATO-ból való kilépéssel fenyegetett volna Donald Trump, az biztos, hogy óriási károkat okozott az egymás iránti bizalom megrendítésével.

Trump azonban nemcsak a NATO-tagállamoknak szólt be védelmi kiadásaik alacsony volta miatt, hanem Maynek is. Azt mondta, hogy ő jobban csinálná a brexitet, és hiába győzködte erről Mayt, az nem hallgatott rá. Sőt beleszólt a brit belpolitikába is, gyakorlatilag a kabinetből távozó, és így a kormányfő párton belüli riválisává előlépő Boris Johnson mellé felsorakozva – May-jel szemben.

Trump nemcsak a szokásos személyeskedésével keltett zavart: azt is mondta, hogy a brit terv az EU-val való vámközösségről akadályozza az amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodást.

Ez volt talán a legsúlyosabb csapás Mayre nézve, aki az amerikaiakra partnerként próbál számítani, a brexit által előállt helyzetben.

Ellesborough, 2018. július 13.
Donald Trump amerikai elnököt (j) fogadja Theresa May brit miniszterelnök a brit kormányfő vidéki rezidenciája, a Chequers-ház ajtajában, a Buckinghamshire megyei Ellesborough közelében 2018. július 13-án. (MTI/EPA/Bloomberg/Chris Ratcliffe/pool)
Donald Trump amerikai elnököt (j) fogadja Theresa May brit miniszterelnök
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Chris Ratcliffe/pool

Így már nemcsak az EU és London, hanem Washington és London is szembekerülhet egymással. Ráadásul a brit konzervatív párton belül is erősödnek az ellentétek. Ezért a párt egyik tekintélyes vezetője. Lord Hague az egyik legutóbbi nyilatkozatában a pártvitát úgy jellemezte, hogy az valójában az egész brexit ellen hat, és egy kicsivel kisebb most a valószínűsége a brexit megvalósulásának.

Veszélyben a brexit? Visszafordítható-e a folyamat?

A brexit visszafordítását Angliában a kormánypolitikán – és az ellenzéki árnyékkormány-politikán – kívüli erők hangsúlyozzák elsősorban. Ilyen Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök (a munkáspárt jelenlegi vezetése nem a brexitet, hanem általában a May-kormány brexit-elképzeléseit ellenzi). De ilyen Jürgen Klopp is, aki a Liverpool focicsapatának német edzőjeként szállt szembe a brexittel idén tavasszal.

Az ő hatásuk egyelőre kicsi, de megfigyelők szerint a brit kormány gyengülése a legrosszabb forgatókönyvet vetíti előre. A londoni parlamentben ugyanis jelenleg alighanem egyik variáns sem kapna többséget. Emiatt vetette fel a napokban a BBC-ben egy konzervatív képviselő, hogy ne a „brexitről vagy nem-brexitről” legyen új népszavazás, hanem arról, hogy „milyen brexit” legyen.

A britek jobban függenek az EU-tól, mint az unió Londontól

De még ha a britek megállapodásra is jutnának egymással, akkor sem biztos, hogy ez megoldja a legfőbb problémát.

Az EU-nak ugyanis nem érdeke, hogy a britek kimazsolázzák maguknak a legjobb falatokat a tervezett megállapodás előtt, és ők diktáljanak Európának.

Ugyanis Brüsszel egyelőre nem nagyon reagált a May-kormány legújabb tervezetére, és közel sem biztos, hogy engedik az angoloknak, hogy a saját szájuk íze szerint kössenek kompromisszumot, s úgy férjenek hozzá a közös európai piachoz, hogy semmilyen negatívumból nem veszik ki a részüket.

London, 2018. július 10.
A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők uniós zászlókat lengetnek a parlament épülete előtt Londonban 2018. július 10-én. (MTI/EPA/Rick Findler)
Fotó: MTI/EPA/Rick Findler

Az EU-t egyébként nem sürgeti semmi. És ezt megint a kereskedelmi statisztikák magyarázzák: az unió sokkal kevésbé van ráutalva Nagy-Britanniára, mint fordítva. A brit export nagyon jelentős része irányul az EU-ba, ennek a piacnak az elvesztése joggal aggasztja Theresa Mayt.

A brit gazdaság 2018 első negyedévében már csak mindössze 0,1 százalékkal növekedett, ami jelzi, hogy óriási a probléma a szigetországban. A lassulás tartós, és a brexit előtt kezdődött (2013 vége óta tart negyedéves szinten, 2014 óta pedig éves szinten az OECD és a Világbank adatai szerint), de most egyre drasztikusabbá válik.

Észak-írek – feszült helyzet

Az EU-ból való kiválás ráadásul két brit területet különösen nehéz helyzetbe hoz: Észak-Írországban az Írország felé jelenleg nyitott határ komoly gazdasági előnyöket jelent. Észak-Írországot a londoni kormány képtelen lenne hatékonyan kormányozni, ha a gazdaság a tartományban megroppan. Az osztrák tévé, az ORF e heti riportja mutatta meg: Belfastban még mindig falak választják el egymástól a protestáns és katolikus negyedeket, a nyitott ír határ viszont a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország belső feszültségeit képes levezetni.

Észak-Írország gazdasága eleve sokkal gyengébb brit kormányzás alatt, mint az önálló Írországé, ami az EU egyik sikertörténete. A „kemény brexit” – zárt ír határral – a tartományt a polgárháború szélére sodorhatja a leginkább rémeket látó elemzők szerint tehát. Ez talán túlzás, és a brit kormány ezért speciális vám- és határrendészeti eljárásokat javasol most az észak-ír határon.

Gibraltár is nehéz helyzetben – Skóciáról már nem is szólva

Nemrégiben érkezett egy hír például arról is, hogy még az észak-ír áramellátással is bajok lehetnek, ha Nagy-Britannia elszakad az EU-tól. Ugyanígy a spanyolok által régóta vitatott terület, Gibraltár helyzete is változhat a brexit miatt. A gibraltáriak Nagy-Britanniához akartak eddig tartozni, de a refendumon az EU-ban maradás mellett szavaztak. Gibraltárba sok spanyol jár dolgozni, így a kemény brexit ott is kiélezheti a gazdasági és politikai feszültségeket.

A brexit kapcsán tehát minden bizonytalan: London és Brüsszel, London és Washington viszonya is tisztázatlan, de Belfast és Dublin, az ír főváros között is pattanásig feszülnek a húrok. És akkor most nem beszélünk arról, hogy az amúgy is erős skót függetlenedési törekvésekre miként hatna egy radikális szakítás az EU-val, amikor a skótok eleve az EU-ban maradás mellett szavaztak a brexit-referendumon.

Kiemelt kép: MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.