Nagyvilág
Ellesborough, 2018. július 13.
Donald Trump amerikai elnök (b) és Theresa May brit miniszterelnök megbeszélést tart a brit kormányfő vidéki rezidenciáján, a Chequers-házban, a Buckinghamshire megyei Ellesborough közelében 2018. július 13-án. (MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais)

Trump bekavart a brexitbe, de Magyarország is rosszul járhat

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 07. 14. 07:00

Melyik európai országot sújtja a legjobban a brexit? A kérdésre egyelőre nagyon könnyű válaszolni: az Egyesült Királyságot. Vagyis azt az országot, amelynek szavazói 2016-ban úgy döntöttek, hogy kiválnak az Európai Unióból. Magyarország látszólag távol fekszik Angliától, mégis jelentős mértékű a függőségünk. A legfrissebb brit tervek azonban ebből a szempontból kicsit javítanak a magyar kilátásokon.
Korábban a témában:

Magyarország a hatodik helyen áll, ha azt nézzük, melyik ország mennyire volt kiszolgáltatva a brit piacnak a brexitről szóló népszavazásig – ez a PwC nevű nemzetközi tanácsadócég korábbi jelentéséből derül ki. E szerint a magyar külkereskedelem majdnem öt százaléka bonyolódott Nagy-Britanniával, ennél nagyobb arányt csak Írország, Ciprus, Belgium, Hollandia és Szlovákia képviselt.

Így Magyarországra veszélyt jelenthet a brit kilépés az EU-ból. Ám nem is a közvetlen kereskedelem érdekes, ez a már említett 5 százalékot közelítő arány a Magyar Nemzeti Bank tavalyi számításai szerint nem ad okot aggodalomra.

Négyszeresére ugrottak a hazautalások 2012 után

Az MNB szerint a kint dolgozó magyarok hazautalásainak esetleges csökkenése miatt sem kell rettegnünk. Bár a bank jelentésének egy megjegyzésből kiderült:

2012 óta az angliai magyarok által hazaküldött összeg a négyszeresére emelkedett.

Az is tudható, hogy százezres nagyságrendű a kint tartózkodó magyarok száma, akik közül sokan aggódnak munkahelyük megtartásáért, és azt sem tudják sokan eldönteni, hogy érdemes-e és egyáltalán lehetséges-e, hogy az Egyesült Királyságban maradjanak. A brit állampolgárság megszerzése sem feltétlenül fontos már számukra a brexit miatt, hiszen a magyar útlevéllel feltehetően szabadabban lehet majd utazni a honfitársaink által fontosnak tartott országokba, azaz az EU többi tagállamába.

A PwC-tanulmány további érdekes adatokat közöl: az EU Nagy-Britanniába irányuló exportjának 20 százalékát a gépjárművek tették ki, márpedig a magyar feldolgozóipar 28 százalékát a KSH legfrissebb statisztikái szerint az autóipar képviseli. Minthogy ez az ágazatunk nagyban kötődik a német autógyártáshoz, áttételes hatásokat is figyelembe kell venni. A brit import 15 százaléka Németországból érkezik ugyanis, így nem nehéz kitalálni, hogy Magyarország a már említett 5 százalékos exportaránynál komolyabban érintett, mivel kivitelünk a német exporthoz kötődik döntően. Ha az óriási német export, amelyik London felé áramlik, visszaesik, akkor a brexit következtében további piacveszteségeket szenvedhet el a magyar ipar is. A hazai feldolgozóipart meghatározó magyar autóipar 2018 májusában erősen, több mint 5 százalékkal visszaesett, s ezen ágazaton belül az autógyártás majdnem 12 százalékkal zuhant. Bár egyelőre nem a brexit hatására történt ez, érdemes odafigyelni, hogy milyen javaslatokkal állt elő a brit kormány az elmúlt napokban.

London, 2014. február 6.
Korlátozott menetrenddel közlekedő metróra váró utasok a londoni Victoria állomáson 2014. február 6-án, a londoni metróhálózat dolgozó sztrájkjának második napján. A dolgozók a metróállomások jegypénztárainak tervezett bezárása és a leépítések ellen tiltakoznak. (MTI/EPA/Andy Rain)
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Pénz, törvények, határok – ezt akarja London ellenőrizni

Ha röviden akarjuk jellemezni, akkor három szóban összegezhető a friss brit javaslat: pénz, törvények, határok. Az Egyesült Királyság új brexitügyi minisztere, Dominic Raab szerint ez az a három terület, ahol Nagy-Britannia visszaszerzi az önrendelkezést, legalábbis a londoni kormány legfrissebb tervei szerint.

Vagyis Nagy-Britannia korlátozná a személyek szabad mozgását a jelenlegi EU-tagságához képest, a pénzügyi intézmények sem működhetnének ugyanolyan szabadon az EU-ban, mint eddig és a brüsszeli rendelkezések, szabályok sem írhatják felül a brit törvénykezést ezentúl.

A kinti magyaroknak rosszabb lesz, az itthoniaknak nem biztos

Az angliai magyarokat mindez nyilvánvalóan hosszabb távon hátrányosan fogja érinteni, legalábbis a határok szigorúbb ellenőrzése, illetve az ott tartózkodásuk újraszabályozása miatt. Magyar szempontból ugyanakkor a friss brit javaslat annyiban tekinthető előnyösnek, hogy a londoni kormány egyfajta vámközösséget ajánl most az EU-nak, ahol a határon túlnyúló pénzügyi szolgáltatásokat ugyan korlátozzák, de a fizikai áruk forgalmát semmi sem akadályozná. Tehát ezen a területen maradna a vámmentesség, ami az itthoni autóipari bázisok számára mindenképpen kedvező hír.

A britek önmagukat büntetik

Mindez azonban brit szempontból csak első pillantásra hangzik jól. A pénzügyi szolgáltatások korlátozása ugyanis az Egyesült Királyság alapvető létérdekeivel ellentétes: a brit bankok máris jajongnak a most végre nyilvánosságra hozott londoni kormányzati tervek miatt. A londoni City, a bankszektor ugyanis gyakorlatilag az ország egyik legnagyobb „exportőre”, és ha pénzügyi szolgáltatásai elé határsorompót állítanak (virtuálisat persze), akkor a szigetország pénzügyi rendszere fog meggyengülni, de legalábbis óriási veszteségeket elszenvedni.

Persze Theresa May miniszterelnök kormánya nem maga akarja ezt: az Európai Unió közölte az eddigi tárgyalásokon, hogy ha Nagy-Britannia kilép, akkor nem férhet hozzá a közös pénzügyi piacokhoz, nem kaphatnak a brit bankok határokon túlnyúló „útlevelet” az unióba. Ennek oka az, hogy ebben az esetben más országok is igényelhetnék a különleges elbánást a rendkívül érzékeny pénzügyi szektorban – ettől pedig Brüsszel zárkózik el.

London, 2018. június 27.
Theresa May brit kormányfő a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből a brit parlamentbe indul, hogy részt vegyen a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti alsóházi félóráján 2018. június 27-én. (MTI/EPA/Andy Rain)
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Raab azért került be pár napja Theresa May kabinetjébe, mert elődje tiltakozott még ez ellen a kompromisszumos javaslat ellen is. David Davis után pár órával Boris Johnson, a külügyminiszter is távozott a londoni kormányból. Vagyis még a brit konzervatívok sem tudnak igazán egyezségre jutni arról, hogy mit is szeretnének a brexittel elérni. Theresa May múlt pénteken kikovácsolt egy kompromisszumos javaslatot, amely a már említett, „mérsékelt” következményekkel járna Nagy-Britanniára és az EU-ra szerinte. Ám a kemény brexit hívei számára ez az eredeti kiválási szándékok „felvizezése” volt, ezért is távoztak a kormányból.

May-ütés Trumptól

Csütörtökön és pénteken Theresa May újabb mélyütéseket kapott, méghozzá onnan, ahonnan segítséget remélt az EU-val folytatott alkudozásokhoz. Az USA-ról van szó, amelynek elnöke a NATO e heti tanácskozásain már felháborította tárgyalópartnereit, és ha azt cáfolták is, hogy a NATO-ból való kilépéssel fenyegetett volna Donald Trump, az biztos, hogy óriási károkat okozott az egymás iránti bizalom megrendítésével.

Trump azonban nemcsak a NATO-tagállamoknak szólt be védelmi kiadásaik alacsony volta miatt, hanem Maynek is. Azt mondta, hogy ő jobban csinálná a brexitet, és hiába győzködte erről Mayt, az nem hallgatott rá. Sőt beleszólt a brit belpolitikába is, gyakorlatilag a kabinetből távozó, és így a kormányfő párton belüli riválisává előlépő Boris Johnson mellé felsorakozva – May-jel szemben.

Trump nemcsak a szokásos személyeskedésével keltett zavart: azt is mondta, hogy a brit terv az EU-val való vámközösségről akadályozza az amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodást.

Ez volt talán a legsúlyosabb csapás Mayre nézve, aki az amerikaiakra partnerként próbál számítani, a brexit által előállt helyzetben.

Ellesborough, 2018. július 13.
Donald Trump amerikai elnököt (j) fogadja Theresa May brit miniszterelnök a brit kormányfő vidéki rezidenciája, a Chequers-ház ajtajában, a Buckinghamshire megyei Ellesborough közelében 2018. július 13-án. (MTI/EPA/Bloomberg/Chris Ratcliffe/pool)
Donald Trump amerikai elnököt (j) fogadja Theresa May brit miniszterelnök
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Chris Ratcliffe/pool

Így már nemcsak az EU és London, hanem Washington és London is szembekerülhet egymással. Ráadásul a brit konzervatív párton belül is erősödnek az ellentétek. Ezért a párt egyik tekintélyes vezetője. Lord Hague az egyik legutóbbi nyilatkozatában a pártvitát úgy jellemezte, hogy az valójában az egész brexit ellen hat, és egy kicsivel kisebb most a valószínűsége a brexit megvalósulásának.

Veszélyben a brexit? Visszafordítható-e a folyamat?

A brexit visszafordítását Angliában a kormánypolitikán – és az ellenzéki árnyékkormány-politikán – kívüli erők hangsúlyozzák elsősorban. Ilyen Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök (a munkáspárt jelenlegi vezetése nem a brexitet, hanem általában a May-kormány brexit-elképzeléseit ellenzi). De ilyen Jürgen Klopp is, aki a Liverpool focicsapatának német edzőjeként szállt szembe a brexittel idén tavasszal.

Az ő hatásuk egyelőre kicsi, de megfigyelők szerint a brit kormány gyengülése a legrosszabb forgatókönyvet vetíti előre. A londoni parlamentben ugyanis jelenleg alighanem egyik variáns sem kapna többséget. Emiatt vetette fel a napokban a BBC-ben egy konzervatív képviselő, hogy ne a „brexitről vagy nem-brexitről” legyen új népszavazás, hanem arról, hogy „milyen brexit” legyen.

A britek jobban függenek az EU-tól, mint az unió Londontól

De még ha a britek megállapodásra is jutnának egymással, akkor sem biztos, hogy ez megoldja a legfőbb problémát.

Az EU-nak ugyanis nem érdeke, hogy a britek kimazsolázzák maguknak a legjobb falatokat a tervezett megállapodás előtt, és ők diktáljanak Európának.

Ugyanis Brüsszel egyelőre nem nagyon reagált a May-kormány legújabb tervezetére, és közel sem biztos, hogy engedik az angoloknak, hogy a saját szájuk íze szerint kössenek kompromisszumot, s úgy férjenek hozzá a közös európai piachoz, hogy semmilyen negatívumból nem veszik ki a részüket.

London, 2018. július 10.
A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők uniós zászlókat lengetnek a parlament épülete előtt Londonban 2018. július 10-én. (MTI/EPA/Rick Findler)
Fotó: MTI/EPA/Rick Findler

Az EU-t egyébként nem sürgeti semmi. És ezt megint a kereskedelmi statisztikák magyarázzák: az unió sokkal kevésbé van ráutalva Nagy-Britanniára, mint fordítva. A brit export nagyon jelentős része irányul az EU-ba, ennek a piacnak az elvesztése joggal aggasztja Theresa Mayt.

A brit gazdaság 2018 első negyedévében már csak mindössze 0,1 százalékkal növekedett, ami jelzi, hogy óriási a probléma a szigetországban. A lassulás tartós, és a brexit előtt kezdődött (2013 vége óta tart negyedéves szinten, 2014 óta pedig éves szinten az OECD és a Világbank adatai szerint), de most egyre drasztikusabbá válik.

Észak-írek – feszült helyzet

Az EU-ból való kiválás ráadásul két brit területet különösen nehéz helyzetbe hoz: Észak-Írországban az Írország felé jelenleg nyitott határ komoly gazdasági előnyöket jelent. Észak-Írországot a londoni kormány képtelen lenne hatékonyan kormányozni, ha a gazdaság a tartományban megroppan. Az osztrák tévé, az ORF e heti riportja mutatta meg: Belfastban még mindig falak választják el egymástól a protestáns és katolikus negyedeket, a nyitott ír határ viszont a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország belső feszültségeit képes levezetni.

Észak-Írország gazdasága eleve sokkal gyengébb brit kormányzás alatt, mint az önálló Írországé, ami az EU egyik sikertörténete. A „kemény brexit” – zárt ír határral – a tartományt a polgárháború szélére sodorhatja a leginkább rémeket látó elemzők szerint tehát. Ez talán túlzás, és a brit kormány ezért speciális vám- és határrendészeti eljárásokat javasol most az észak-ír határon.

Gibraltár is nehéz helyzetben – Skóciáról már nem is szólva

Nemrégiben érkezett egy hír például arról is, hogy még az észak-ír áramellátással is bajok lehetnek, ha Nagy-Britannia elszakad az EU-tól. Ugyanígy a spanyolok által régóta vitatott terület, Gibraltár helyzete is változhat a brexit miatt. A gibraltáriak Nagy-Britanniához akartak eddig tartozni, de a refendumon az EU-ban maradás mellett szavaztak. Gibraltárba sok spanyol jár dolgozni, így a kemény brexit ott is kiélezheti a gazdasági és politikai feszültségeket.

A brexit kapcsán tehát minden bizonytalan: London és Brüsszel, London és Washington viszonya is tisztázatlan, de Belfast és Dublin, az ír főváros között is pattanásig feszülnek a húrok. És akkor most nem beszélünk arról, hogy az amúgy is erős skót függetlenedési törekvésekre miként hatna egy radikális szakítás az EU-val, amikor a skótok eleve az EU-ban maradás mellett szavaztak a brexit-referendumon.

Kiemelt kép: MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

A gorgeous female standing behind blinds wearing lingerie and stockings

Az anális szex nem játék

Kommentek

EDITORS NOTE: Graphic content / A silicone sex doll is displayed on March 5, 2018 in a room of a "brothel like" establishment in Paris where customers can pay for sexual intercourse with dolls, the first of its kind in France.
Members of the communist and Front de gauche group at Paris' city council called on March 16, the closure of the place run by the Xdolls company. The study of a legal procedure have been presented at Paris city council on March 20. / AFP PHOTO / JOEL SAGET
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.