Nagyvilág

Egy fojtogató férjet ugyanúgy le lehet szúrni, mint egy betörőt?

24.hu
24.hu

2018. 07. 11. 17:20

Húsz évvel ezelőtt halt meg kábítószer-túladagolásban Emma Humphreys, akinek története a családon belüli erőszak elleni küzdelem szimbólumává vált. Humphreyst 1985-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, miután 18 évesen egy késsel halálra sebezte az élettársát, Trevor Armitage-t, aki prostitúcióra kényszerítette és többször megerőszakolta őt. A lányt már gyerekkorában is rendszeresen bántalmazta a mostohaapja, ezért 12 évesen elszökött otthonról. Különböző férfiak szexért cserébe adtak szállást neki, majd 16 évesen találkozott a szerencsejáték-függő és erőszakos természetű Armitage-dzsel, de rajta kívül a kliensei is többször bántalmazták. A tárgyaláson Humphreys előélete és indítékai hidegen hagyták a bíróságot, igaz, nem is nagyon kerültek szóba az őt ért sérelmek.

Humphreys ügyét később a Justice for Women jogvédő csoport kezdeményezésére újra elővették, és 10 év elteltével szabadon engedték, ami precedenst teremtett a brit igazságszolgáltatásban, hiszen az esküdtszék első alkalommal vette figyelembe a családon belüli erőszakot enyhítő körülményként.

Humphreys halálának évfordulójára publikált cikket a Guardianben a Justice for Women aktivistája, Julie Bindel, aki annak idején közreműködött az életfogytiglanra ítélt nő kiszabadításában. Blindel szerint hiába tudunk ma már sokkal többet a nők elleni erőszakról, az igazságszolgáltatásban elmaradt a gyökeres változás az ilyen ügyekhez való hozzáállásban. Szervezetének még mindig számtalan hasonló esettel kell foglalkoznia, amire az aktivista több példát is hoz, olyan történeteket, amikor hiába kerültek elő egyértelmű bizonyítékok arról, hogy emberölést elkövető nőket éppen fojtogatták, autó elé lökték, vagy egyéb módon bántalmazták őket, mégis súlyos büntetést szabtak ki rájuk, rendszeres figyelmen kívül hagyva a családon belüli erőszak körülményét.

Julie Bindel egy konferencián
Fotó: Saeima / Wikipedia

Bindel szerint a bíróságok sokkal elnézőbbek például azokkal a férfiakkal, akik női áldozatuk hűtlenségére hivatkoznak enyhítő körülményként. Eközben éppen az idén fogják újratárgyalni Sally Challen ügyét, akit féltékenységből elkövetett emberölésért ítéltek el, holott a férje rendszeresen bántalmazta őt. Bindel követendő példaként felhozza Richard Osborne-Brooks esetét is, aki egy betörőt szúrt le, egy közösségi petíciónak is betudhatóan mégis felmentették arra hivatkozva, hogy az embereknek joguk van megvédeni magukat a saját otthonukban.

Hasonló történt 2016-ban Franciaországban is, amikor az akkori elnök, François Hollande a tömegnyomás hatására előbb részleges, majd miután azt a bíróság elutasította, azonnali kegyelmet adott az őt és gyerekeit rendszeresen bántalmazó férjének meggyilkolásáért elítélt Jacqueline Sauvage-nek, akinek a legfelsőbb bíróság eredetileg elutasította önvédelemre való hivatkozását. Emma Humphreys esetéhez hasonlóan sokan igazságügyi fordulópontként értelmezték az elítélt kiengedését, mondván, az üzenetértékű a nőket bántalmazó férfiak számára. Hollande-ot ugyanakkor többen bírálták is a döntése miatt, egyrészt mert a tömeg akaratához igazított egy igazságügyi döntést, másrészt azért, mert Sauvage élete nem volt közvetlen veszélyben a gyilkosság pillanatában, így férjének megölése nem nevezhető önvédelemnek a kritikusok szerint.

A video grab made from handout footage taken in Paris on February 20, 2017 and released by French television channel TF1 on February 26 shows Jacqueline Sauvage, a French woman who was pardoned by the French president after killing her abusive husband, speaking during an interview on the program "Sept a Huit".  / AFP PHOTO / TF1 / Handout / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / TF1" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Jacqueline Sauvage
Fotó: AFP

A NANE és a Patent Egyesület szerint a magyar jogrendszerben és jogalkalmazásban is nagy problémák vannak a családon belüli erőszak megítélésében. Rendszerbe zárva című kiadványuk szerint ugyan papíron a rendőrség figyelembe veszi az áldozatok érdekeit, ám a  gyakorlatban ez gyakran nem valósul meg (például nem magyarázzák el a feljelentés folyamatának mikéntjét, lebeszélik az áldozatokat a feljelentésről, illetve pusztán nem viszik be az elkövetőt a retorziótól való félelem miatt). A jogvédő szervezetek úgy látják, a bírók gyakran túl nagy szabadságot kapnak ítélethozatalkor, amit túlnyomóan befolyásol a személyes véleményük, így többször nem veszik komolyan az áldozatok sérelmeit, néha még meg is alázzák őket. A NANE szerint az áldozatok jogi hozzáférése is megnehezített, hiszen a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek egy része csak magánindítványban büntetendő, ezzel pedig az állam a sértettre hárítja a felelősséget, valamint előzetes letartóztatás magánindítványok esetében nem lehetséges. A NANE egyesülethez érkező hívásoknak pusztán 3,4 százaléka előtt történt rendőrségi feljelentés.

Bede Ábel

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.