Nagyvilág
ANKARA, TURKEY - JULY 9: Turkish President Recep Tayyip Erdogan greets the crowd as he arrives at Grand National Assembly of Turkey (TBMM) to take oath of office in Ankara, Turkey on July 9, 2018. Kayhan Ozer / Anadolu Agency

Erdogan letette az esküt, életbe lépett a török elnöki rendszer

24.hu
24.hu

2018. 07. 09. 17:00

A június 24-én újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfőn letette az államfői esküt a parlamentben. Ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe.

A lépéssel egyebek mellett megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.

Az eskütételt követően Erdogan felkeresi Ankara szívében Mustafa Kemal Atatürknek, a Török Köztársaság megalapítójának a mauzóleumát. Ezután az államfői palotában egy ünnepélyes szertartás keretében lát hozzá elnöki feladataihoz. A nagyszabású ceremónián mások mellett több tucat ország államfője, valamint kormányfője is részt vesz.

Erdogan lovas díszkísérettel, illetve indulószó közepette érkezik a helyszínre, ahol 101 ágyúlövés köszönti őt.A rendezvényen ott lesz többet között Rumen Radev bolgár, Gjorge Ivanov macedón, Hashim Thaci koszovói, valamint Aleksandar Vucic szerb elnök, továbbá Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja, illetve Nicolás Maduro venezuelai elnök is.

A kormányfők közül jelen lesz Orbán Viktor magyar, Dmitrij Medvegyev orosz, valamint Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök is.

A fogadást követően Erdogan vacsorán látja vendégül a külföldi politikusokat.

Az elnöki rendszerben a mindenkori államfő jogkörei kiszélesülnek, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, továbbá egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. Maguk a minisztériumok is az államfői hivatalhoz tartoznak majd.

This hand out picture taken and released on July 9, 2018 by Turkish President Office shows Turkish President Recep Tayyip Erdogan (2ndL), with his wife Emine Erdogan,  arriving at the Grand National Assembly of Turkey (TBMM) to take oath of office in Ankara. 
Erdogan was sworn in for his second term as head of state on July 9, taking on greater powers than any Turkish leader for decades under a new system condemned by opponents as a one-man regime. Erdogan, who has transformed Turkey in 15 years of rule by allowing Islam a greater role in public life and boosting its international stature, took his oath in parliament for a five-year term after his June election victory.
 / AFP PHOTO / Turkish President Office / KAYHAN OZER / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / TURKISH PRESIDENT OFFICE/ KAYHAN OZER" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Fotó: Kayhan Ozer / Turkish President Office / AFP

A reformmal az államfő választhatja ki a kormányzati testületek közül egyebek mellett Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságának, a bírák és ügyészek tanácsának több tagját.

Az elnök hatáskörébe kerül továbbá a rendkívüli állapot esetleges bevezetése, feloldása és meghosszabbítása.

A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. A köztársasági elnök ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Ezt tavaly májusban Erdogan már valóra is váltotta azzal, hogy közel három év után ismét a kormánypárt tagja, majd elnöke lett.

Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el.

Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővült a parlament és a választhatóság alsó korhatárát 18 évre szállították le.

Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.

(MTI, kiemelt kép: Europress / Kayhan Ozer / Anadolu Agency)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.