Nagyvilág
Cuban President Raul Castro (L) waves next to First Vice-President Miguel Diaz-Canel (C) during a National Assembly session that will select Cuba's Council of State ahead of the naming of a new president, in Havana on April 18, 2018.
Cuban President Raul Castro steps down Thursday, passing the baton to a new generation in a transition that brings to a close the Castro brothers' six-decade grip on power. The 86-year-old has been in power since 2006, when he took over after illness sidelined his brother Fidel, who seized power in the 1959 revolution. / AFP PHOTO / STR

60 éve nem látott ilyet Kuba

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 04. 19. 16:46

Korábban a témában:

1959 óta most először fordul elő, hogy nem Castrónak hívják Kuba elnökét. A nemzeti jelölőbizottság csütörtökön Miguel Díaz-Canel első alelnököt jelölte, majd választotta meg a pozícióra, ezzel biztossá vált, hogy ő veszi át Raul Castro helyét az elnöki székben.

Fidel Castro sokáig hitt benne, hogy elnökként hal majd meg, de egy rejtélyes betegség miatt 2008-ban le kellett mondania. Testvére, Raul váltotta őt, de egészen 2011-ig ő maradt a Kommunista Párt első embere, amikor ezt a posztot is átvette tőle fivére. Fidel végül 2016-ban hunyt el.

A woman watches on TV at her house in Havana as outgoing Cuban President Raul Castro (R) raises the arm of Cuba's new President Miguel Diaz-Canel after he was formally named by the National Assembly on April 19, 2018.
 
Miguel Diaz-Canel succeeds Raul Castro -- a historic handover ending six decades of rule by the Castro brothers. The 57-year-old Diaz-Canel, who was the only candidate for the presidency, was elected to a five-year term with 603 out of 604 possible votes in the National Assembly. 
 / AFP PHOTO / Yamil LAGE
Fotó: AFP / Yamil LAGE

A most 86 esztendő Raul azért távozik az ország éléről, mert meggyőződése, hogy csak úgy tudja életben tartani bátyja forradalmát, ha felügyeli a hatalomátadást.

A kubaiak zöme azt tippelte, hogy Raul lánya, Mariela, a nemzeti jelölőbizottság tagja, vagy fia, Alejandro, a kubai kémelhárítás ezredese veszi át az ország irányítását, de helyettük a volt első alelnök, az 57 éves Miguel Díaz-Canel ülhet az elnöki székbe, hogy tovább haladjon a Castro-testvérek által kijelölt úton.

Ki ez az ember?

Díaz-Canel az ország középső területén található Villa Clara tartományban született egy szerelő fiaként. Az egyetemen mérnökként végzett, majd csatlakozott a Kubai Forradalmi Fegyveres Erőkhöz. Ezután dolgozott még főiskolai tanárként is, és szoros kapcsolatokat épített ki a Kommunista Párttal.

1987-ben nicaraguai összekötő tiszt lett, majd az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása után – ami nagyon fájdalmasan érintette Kubát – tartományi párttitkárnak nevezték ki.

Mindenki megközelíthető, hatékony politikusnak ismerte meg, aki rögtönzött találkozóin rövidnadrágban és pólóban jelent meg. Többször állt ellen a pártnyomásnak, például amikor a parancs ellenére megtagadta, hogy bezárjanak egy, a melegek és leszbikusok számára újonnan megnyitott találkozóhelyet.

Díaz-Canel egyike volt azon magas rangú tisztviselőknek, akik már a ’90-es években laptopot használtak, ami a kommunista államban egyáltalán nem volt megszokott. Még ma is gyakran kikerekedett szemmel néznek rá, ha megjelenik a tabletjével, pedig mindenhová azzal jár.

2013-ban oktatási miniszterként beavatkozott egy egyetemi professzorok között kialakult vitába is. A tanárok indítottak egy blogot, amelyen a Kommunista Párt elveiről és tagjairól közöltek kritikákat és véleményeket. Miután az egyetemi szervereken blokkolták a lapot, Díaz-Canel találkozni akart velük. Azt kérdezte tőlük, miben tud segíteni, hogy tovább tudják folytatni a munkát. Harold Cardenas, az egyik professzor most benne látja a lehetőséget, hogy Kuba más irányba indul el.

Havanna, 2018. április 19.
2016. március 21-én Havannában készült kép Miguel Díaz-Canel kubai alelnökről. Miguel Díaz-Canelt a karibi ország új elnökének választották 2018. április 19-én. (MTI/EPA/Michael Reynolds)
Havanna, 2018. április 19.
2016. március 21-én Havannában készült kép Miguel Díaz-Canel kubai alelnökről. Miguel Díaz-Canelt a karibi ország új elnökének választották 2018. április 19-én. (MTI/EPA/Michael Reynolds)

Az utóbbi időszakban viszont retorikája egy csöppet megváltozott. Egy tavaly kiszivárgott, pártülésen készült felvételen azzal fenyegetett, hogy elnémítja a forradalom ellen fellépő weblapokat. Igaz, a gyakorlatban ez még nem történt meg.

A ranglétrán lépkedve kiérdemelt egy becenevet: Día y Noche, azaz Éjjel-Nappal. Ezt kormányzati dolgozók ragasztották rá, mert bármelyik pillanatban megjelenhetett az irodákban, hogy ellenőrizze, mindenki a munkával törődik, nem lop és nem pihenget. Ez a mentalitás kulcsfontosságú is lehet az ország irányításában.

Kuba jelene és jövője

A hatalomátadás egy olyan időpontban történik, amikor valami kezdett megváltozni a kubai hétköznapokban.

  • Bár az internethez való hozzáférés még mindig gyatra, szélesebb körben elérhetők a hotspotok, mint valaha.
  • Már több mint 5 millió mobiltelefont használnak a 11,5 milliós népességű országban.
  • Több mint 550 ezer kubai dolgozik a magánszektorban.
  • A kubaiak sokáig csak engedéllyel hagyhatták el az országhatárokat, de ma szabadon utazhatnak.
  • Emellett szabadon lehet lakásokat eladni és venni, ami ezelőtt elképzelhetetlennek számított.
Cuban fortune teller Juana la Cubana, 75, gets ready to work in a street of Havana, on April 3, 2018. 
People from diverse places and different professions are waiting expectantly to see the first generational change in Cuba in almost 60 years. / AFP PHOTO / YAMIL LAGE / TO GO WITH AFP STORY by RIGOBERTO DIAZ
Fotó: AFP / YAMIL LAGE

Az ország utcáin ezzel együtt hömpölyögnek az 1950-es években gyártott Chevrolet-k és Fordok, mintha megállt volna az idő. A helyiek arra panaszkodnak, hogy rendszeres hiány van alapvető termékekből, mint a tojás, a burgonya vagy a WC-papír.

Az elégedetlenséget jelzi továbbá, hogy a közelmúltban megtartott önkormányzati választásokon csak 82.5 százalékos volt a részvételi arány. Ez a legkevesebb az utóbbi négy évtizedben, és nagyon alacsony adatnak számít egy olyan országban, ahol az állampolgárokra nyomást helyeznek, hogy menjenek el voksolni.

A kubaiak többsége azt várja majd el tőle, hogy olyan gazdasági újításokkal rukkoljon elő, ami a két Castrónak együttvéve sem sikerült. Ehhez olyan kommunista államok nyomdokaiba kellene lépnie, mint Kína vagy Vietnam, ahol úgy sikerült fellendíteni a magánszektort, hogy nem sérültek a pártérdekek.

Az új elnök dolgát nehezítik majd a bonyolult amerikai-kubai kapcsolatok is. Barack Obama hiába próbált közeledni Kuba felé, Donald Trump beiktatása óta enyhén szólva sem derűs a két ország viszonya. Miután egy rejtélyes támadásban két tucat amerikai diplomata szenvedett agysérüléseket, Washington egy koponyát helyezett el a havannai nagykövetsége előtt.

Az USA büntet:

  • arra kényszeríti a kubaiakat, hogy a több mint háromezer kilométerre lévő Guyanáig utazzanak vízumért.
  • míg 2017 elején a turisták 70 százaléka amerikai volt, az utóbbi hónapokban ez a szám 10 százalékra esett vissza.

Díaz-Canel életrajzából semmi nem utal arra, hogy komoly diplomáciai kockázatokat vállal, de szakértők szerint pont ez a rendszer lényege: ha vakmerő lenne, nem lehetne elnök.

Ő az elnök, de Castro irányít

Amikor a közelmúltban Kuba jövőjéről kérdezték, arról beszélt,

a folytonosságban hiszek. Úgy gondolom, hogy itt mindig meglesz a folytonosság.

Ami a kubaiakra vonatkozik, ez nem túl jó jel, mert jelen esetben a folytonosság leginkább a magánszektort érintő korlátozásokra, a külföldi befektetések szigorú ellenőrzésére ellenőrzésére és az egypártrendszer fenntartására vonatkozott.

A young Cuban woman takes a selfie in Havana's Malecon, on April 01, 2018.
Cubans in their twenties, raised within the revolution, face times of change being aware of the role they will play in the future of the country. / AFP PHOTO / Yamil LAGE
Fotó: AFP  / Yamil LAGE

Ez persze nem véletlen. Raul Castro továbbra is a Kommunista Párt elnöke, az alkotmány megfogalmazásában a társadalom és az állam kiváló irányító ereje marad. Ennek eredményeként a jövőben is ő lesz Kuba legnagyobb hatalma, Díaz-Canel nélküle semmilyen döntést nem hozhat, távozása ezáltal csupán szimbolikus.

A Castro-dinasztia végével a kommunizmus nem ért véget.

Kiemelt kép: Raul Castro és Miguel Díaz-Canel Fotó:AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.