Kedden reggel őrizetbe vették Nicolas Sarkozy korábbi francia elnököt, mert a gyanú szerint több tízmillió eurót vett át illegálisan a választási kampányához a líbiai diktátor Moammer Kadhafitól.
A nyomozás akár Franciaország történetének legdurvább politikai finanszírozási botrányába torkollhat, bár Sarkozy korábban több alkalommal is tagadta és groteszknek nevezte a vádakat.
A jogszerűtlen kampányfinanszírozással kapcsolatban 2013-ban indult vizsgálat. Sarkozyt idáig egyetlen alkalommal sem hallgatták ki, és gyanúsított sincs még az ügyben.
De mi ez az egész? És miért csak most tartóztatták le Sarkozyt? Ahhoz, hogy ezt megértsük, évtizedeket kell visszautaznunk az időben.
A kitaszított Líbia
Az Amerikai Egyesült Államok 1986-ban a terrorizmus finanszírozása miatt szankciókat vetett ki Moammer Kadhafi rezsimje ellen, majd az ENSZ 1992-ben korlátozni kezdte Líbia fegyverkereskedelmét és a légi összeköttetését is.
1999-ben Abdallah Senoussit, a líbiai katonai hírszerzés első emberét öt társával együtt távollétükben elítélte Franciaország, amiért tíz évvel korábban bombát robbantottak a Kongói Köztársaság fővárosa és Párizs között közlekedő repülőgépen, kioltva ezzel 170 ember, köztük 54 francia állampolgár életét.
Líbiának nemzetközi szinten rosszul állt a szénája, ezért muszáj volt változtatniuk a hozzáállásukon. A tömegpusztító fegyverek leszerelése mellett döntöttek, kártalanították a terrorizmus áldozatait, együttműködtek a nemzetközi hatóságokkal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, ezzel pedig sikerült elérniük, hogy 2004 végén az utolsó, még hatályban lévő szankciókat is feloldják ellenük.
Az országot ezzel együtt továbbra is rengeteg kritika érte, legfőként azért, mert 1999-ben egy koncepciós perben öt bolgár ápolónőt líbiai gyerekek szándékos megfertőzésével vádoltak meg, így próbálva több milliárd dollárnyi kártérítést kizsarolni szabadon engedésükért. Kadhafi folytatta a tekintélyelvű politikáját, viszont gőzerővel azon dolgozott, hogy diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat építsen ki nyugati államokkal.
Az összefonódás kezdete
A szankciók feloldása után egy hónappal Jacques Chirac akkori francia elnök első hivatalos látogatását tette Líbiában, több magas rangú tisztviselője társaságában.
2005. október 6-án Sarkozy még belügyminiszterként találkozott először Kadhafival, a migrációról és a Mediterrán Unió előkészületeiről tárgyaltak.
Itt jön a képbe két tehetős üzletember: a francia-libanoni Ziad Takieddine, aki hosszú ideje kereskedelmi közvetítő szerepet játszott Kadhafi rezsimjénben és a francia-algériai Alexandre Djouhri, aki Bechir Saleh kabinetfőnökkel ápolt különösen jó viszonyt.
Sarkozyvel tartott a látogatáson Claude Guéant akkori kabinetvező is, aki ettől a ponttól kezdve folyamatos kapcsolatban állt Moussa Koussával, a líbiai hírszerzés vezetőjével.
Az első kifizetések
2012-ben a korábban már említett Abdallah Senoussi, a katonai hírszerzés korábbi vezetője a Nemzetközi Büntetőbíróságon nyomás alatt bevallotta, Claude Guéant és Ziad Takieddine közreműködésével 5 millió eurót kellett eljuttatnia Sarkozy kampányának kasszájába.
Az ügyet kirobbantó Mediapart oknyomozó hírportál olyan hangfelvételek birtokába is jutott, amelyben három líbiai vezető arról beszélgetett, hogy másfél millió eurót utaltak Sarkozynek.
Gyanús ügyek
Nicolas Sarkozyt 2007. május 6-án választották meg, felesége, Cécilia Sarkozy pedig július 24-én Tripoliba utazott, hogy kiszabadítsa az akkor már nyolc éve fogvatartott bolgár ápolónőket. Sarkozy és Kadhafi ekkora már jó barátoknak voltak mondhatók, és bár a két ország között hivatalos megállapodás nem született az együttműködésről, Claude Gueant többször is kifejezte, hogy közeledni szeretnének Líbiához.
Ennek az első látványos lépése az volt, hogy Kadhafi még ez év decemberében Párizsba utazott, ahol a francia elnöki palota előtt állította fel luxussátrát. Ez elég komoly felháborodást keltett nemzetközi szinten, mert mégis csak egy diktátorról van szó.
A zűrös ügyek innentől kezdve egyre sűrűbben buktak felszínre. Alexandre Djouhri 2008 májusában például egy 4.4 millió euróra értékelt villát adott el offshore cégeken keresztül 10 millió euróért egy líbiai befektetési cégnek, aminek teljesen véletlenül Bechir Saleh, Kadhafi kabinetfőnöke volt a tulajdonosa.
Élet Kadhafi halála után
Kadhafi 2011. október 20-án egyik fiával együtt életét vesztette, miután felkelők kezére került, de Sarkozy a líbiai háború után sem hagyta cserben szövetségesét, sőt.
A harcok végén Bechir Saleh Tunézia felé menekült, ahol hogy, hogy nem Boris Boillon ottani nagykövet vette a szárnyai alá, majd Alexandre Djouhri üzletember segítségével Franciaországba csempészték őt, hiába körözte az Interpol is.
Egy nappal később Bécsben, a Dunában találták holtan Kadhafi néhai olajminiszterét, Choukri Ghanemet. Bár a boncolás szerint szívinfarktus okozta a halálát, az osztrák rendőrség és az Interpol szerint is rendkívül gyanús az eset, pláne úgy, hogy ő felelt a líbiai rezsim pénzügyi tranzakcióiért az érintett időszakban.
Letartóztatási hullám
A francia hatóságok 2013. április 19-én indítottak nyomozást az ügyben tiltott kampányfinanszírozás miatt.
2015 márciusában előbb Claude Guéant vették őrizetbe, majd házkutatást tartottak Djouhri svájci ingatlanában, a Genfhez közeli Chêne-Bougeries településén, a politikus kihallgatása pedig több napig is eltartott.
2017 májusában a nyomozók elővették Eric Woerth-t, Sarkozy kampányának pénztárását, és kihallgatták őt is, különösebb eredmény nélkül.
Djouhri ellen európai elfogatóparancs volt érvényben, őt idén januárban egy londoni repülőtéren kapták el és öt napot ültették a rács mögött. Ő azóta is házi őrizetben van Angliában, és abban reménykedik, hogy kiadják Franciaországnak, hogy ott folytatódjon az eljárás ellene.
Sarkozy kilátása nem túl fényes
A legfrissebb mozzanat a most 63 éves Nicolas Sarkozy őrizetbe vétele. Első körben 48 óráig tarthatják fogva a volt francia elnököt, akit gyorsított eljárásban bíróság elé is állíthatnak és kezdeményezhetik előzetes letartóztatását.
A fentiek tekintetében túl sok minden szól Sarkozy ellen. Hiteles dokumentumok és vallomások támasztják alá, hogy Líbia pénzelte őt 2007-ben, ráadásul nem is potom összeggel.
Nyilvánvalóan egy ilyen eljárás lefolytatása nem megy majd egyik napról a másikra, de ha bűnösnek találják, akkor akár éveket is a börtönben tölthet a magyar felmenőkkel rendelkező politikus. Több nemzetközi lap is kereste Sarkozy ügyvédjét a fejleményekkel kapcsolatban, de nem kívántak nyilatkozni.
Sarkozyt egyébként 2014-ben egyszer már rövid időre őrizetbe vették és kihallgatták, mert a gyanú szerint jogosulatlan előnyt, magas pozíciót ígért egy bírónak, ha információkat ad át neki az ellene feltételezett illegális kampányfinanszírozás miatt indult vizsgálatról.
Kiemelt kép: Europress/AFP/POOL/Patrick Hertzog
