Nagyvilág
(FILES) In this file photo taken on December 10, 2007 French President Nicolas Sarkozy (R) and Libyan leader Moamer Kadhafi pose during the signature of 10 billion euros of trade contracts between the two countries at the Elysee Palace in Paris. 
French ex-president Sarkozy was put in custody on March 20, 2018 in relation to campaign financing, according to a court source. / AFP PHOTO / POOL / Patrick HERTZOG

A líbiai diktátor bőröndben küldhetett eurómilliókat Sarkozynek

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 03. 20. 18:27

Korábban a témában:

Kedden reggel őrizetbe vették Nicolas Sarkozy korábbi francia elnököt, mert a gyanú szerint több tízmillió eurót vett át illegálisan a választási kampányához a líbiai diktátor Moammer Kadhafitól.

A nyomozás akár Franciaország történetének legdurvább politikai finanszírozási botrányába torkollhat, bár Sarkozy korábban több alkalommal is tagadta és groteszknek nevezte a vádakat.

A jogszerűtlen kampányfinanszírozással kapcsolatban 2013-ban indult vizsgálat. Sarkozyt idáig egyetlen alkalommal sem hallgatták ki, és gyanúsított sincs még az ügyben.

De mi ez az egész? És miért csak most tartóztatták le Sarkozyt? Ahhoz, hogy ezt megértsük, évtizedeket kell visszautaznunk az időben.

A kitaszított Líbia

Történetünk szereplői

Franciaország

  • Nicolas Sarkozy – 2005 és 2007 között belügyminiszter, 2007 és 2012 között elnök
  • Claude Guéant – 2005 és 2007 között belügyminisztériumi kabinetvezető, 2007 és 2012 között elnöki főtitkár

Közvetítők

  • Ziad Takieddine – francia-libanoni származású üzletember
  • Alexandre Djouhri – francia-algériai származású üzletember

Líbia

  • Moammer Kadhafi – 1969 és 2011 között Líbia diktátora
  • Bechir Saleh – Kadhafi kabinetfőnöke
  • Abdallah Senoussi – 2002 és 2011 között a líbiai katonai hírszerzés főnöke, Kadhafi mostohatestvére
  • Moussa Koussa – 1994 és 2009 között a titkosszolgálat vezetője, 2009 és 2011 között külügyminiszter
  • Choukri Ghanem – 2006 és 2011 között Líbia olajminisztere

Az Amerikai Egyesült Államok 1986-ban a terrorizmus finanszírozása miatt szankciókat vetett ki Moammer Kadhafi rezsimje ellen, majd az ENSZ 1992-ben korlátozni kezdte Líbia fegyverkereskedelmét és a légi összeköttetését is.

1999-ben Abdallah Senoussit, a líbiai katonai hírszerzés első emberét öt társával együtt távollétükben elítélte Franciaország, amiért tíz évvel korábban bombát robbantottak a Kongói Köztársaság fővárosa és Párizs között közlekedő repülőgépen, kioltva ezzel 170 ember, köztük 54 francia állampolgár életét.

Líbiának nemzetközi szinten rosszul állt a szénája, ezért muszáj volt változtatniuk a hozzáállásukon. A tömegpusztító fegyverek leszerelése mellett döntöttek, kártalanították a terrorizmus áldozatait, együttműködtek a nemzetközi hatóságokkal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, ezzel pedig sikerült elérniük, hogy 2004 végén az utolsó, még hatályban lévő szankciókat is feloldják ellenük.

Az országot ezzel együtt továbbra is rengeteg kritika érte, legfőként azért, mert 1999-ben egy koncepciós perben öt bolgár ápolónőt líbiai gyerekek szándékos megfertőzésével vádoltak meg, így próbálva több milliárd dollárnyi kártérítést kizsarolni szabadon engedésükért. Kadhafi folytatta a tekintélyelvű politikáját, viszont gőzerővel azon dolgozott, hogy diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat építsen ki nyugati államokkal.

French President Nicolas Sarkozy (R) and Libyan leader Moamer Kadhafi pose during the signature of 10 billion euros of trade contracts between the two countries, 10 December 2007 at the Elysee Palace in Paris. France signed an agreement to supply "one or more nuclear reactors" to Libya.  AFP PHOTO / POOL / PATRICK HERTZOG / AFP PHOTO / POOL / Patrick KOVARIK
Europress/AFP/POOL/Patrick Kovarik

Az összefonódás kezdete

A szankciók feloldása után egy hónappal Jacques Chirac akkori francia elnök első hivatalos látogatását tette Líbiában, több magas rangú tisztviselője társaságában.

2005. október 6-án Sarkozy még belügyminiszterként találkozott először Kadhafival, a migrációról és a Mediterrán Unió előkészületeiről tárgyaltak.

Itt jön a képbe két tehetős üzletember: a francia-libanoni Ziad Takieddine, aki hosszú ideje kereskedelmi közvetítő szerepet játszott Kadhafi rezsimjénben és a francia-algériai Alexandre Djouhri, aki Bechir Saleh kabinetfőnökkel ápolt különösen jó viszonyt.

Takieddine egyik jegyzete szerint a Sarkozy már 2015-ben, az első találkozón anyagi támogatást kért a diktátortól.

Sarkozyvel tartott a látogatáson Claude Guéant akkori kabinetvező is, aki ettől a ponttól kezdve folyamatos kapcsolatban állt Moussa Koussával, a líbiai hírszerzés vezetőjével.

Az első kifizetések

2012-ben a korábban már említett Abdallah Senoussi, a katonai hírszerzés korábbi vezetője a Nemzetközi Büntetőbíróságon nyomás alatt bevallotta, Claude Guéant és Ziad Takieddine közreműködésével 5 millió eurót kellett eljuttatnia Sarkozy kampányának kasszájába.

Az ügyet kirobbantó Mediapart oknyomozó hírportál olyan hangfelvételek birtokába is jutott, amelyben három líbiai vezető arról beszélgetett, hogy másfél millió eurót utaltak Sarkozynek.

Gyanús ügyek

Nicolas Sarkozyt 2007. május 6-án választották meg, felesége, Cécilia Sarkozy pedig július 24-én Tripoliba utazott, hogy kiszabadítsa az akkor már nyolc éve fogvatartott bolgár ápolónőket. Sarkozy és Kadhafi ekkora már jó barátoknak voltak mondhatók, és bár a két ország között hivatalos megállapodás nem született az együttműködésről, Claude Gueant többször is kifejezte, hogy közeledni szeretnének Líbiához.

Ennek az első látványos lépése az volt, hogy Kadhafi még ez év decemberében Párizsba utazott, ahol a francia elnöki palota előtt állította fel luxussátrát. Ez elég komoly felháborodást keltett nemzetközi szinten, mert mégis csak egy diktátorról van szó.

A zűrös ügyek innentől kezdve egyre sűrűbben buktak felszínre. Alexandre Djouhri 2008 májusában például egy 4.4 millió euróra értékelt villát adott el offshore cégeken keresztül 10 millió euróért egy líbiai befektetési cégnek, aminek teljesen véletlenül Bechir Saleh, Kadhafi kabinetfőnöke volt a tulajdonosa.

A nyomozás során arra is próbálnak fényt deríteni, hogy ezek az összegek nem landoltak-e végül Sarkozy kampányában.

Libyan leader Moamer Kadhafi (R) shakes hands with French President Nicolas Sarkozy before their meeting, 10 December 2007 at the Elysee Palace in Paris. Kadhafi is on a five-day visit to France for a high-profile visit set to usher in multi-billion-euro nuclear and aviation contracts, even as critics lashed President Nicolas Sarkozy for inviting the former pariah. AFP PHOTO FRANCK FIFE / AFP PHOTO / FRANCK FIFE
Europress/AFP/Franck Fife

Élet Kadhafi halála után

Kadhafi 2011. október 20-án egyik fiával együtt életét vesztette, miután felkelők kezére került, de Sarkozy a líbiai háború után sem hagyta cserben szövetségesét, sőt.

A harcok végén Bechir Saleh Tunézia felé menekült, ahol hogy, hogy nem Boris Boillon ottani nagykövet vette a szárnyai alá, majd Alexandre Djouhri üzletember segítségével Franciaországba csempészték őt, hiába körözte az Interpol is.

A politikai bomba a 2012-es elnökválasztás két fordulója között, április 28-án robbant Sarkozy arcán, amikor a Mediapart közölt egy 2006. december 10-i keltezésű dokumentumot Moussa Koussa, a líbiai titkosszolgálat vezetőjének aláírásával. Az irat arról szólt, hogy Líbia 50 millió euróval támogatja Nicolas Sarkozy 2007-es kampányát. A francia hatóságok szerint a dokumentum nem tűnik hamisnak.

Egy nappal később Bécsben, a Dunában találták holtan Kadhafi néhai olajminiszterét, Choukri Ghanemet. Bár a boncolás szerint szívinfarktus okozta a halálát, az osztrák rendőrség és az Interpol szerint is rendkívül gyanús az eset, pláne úgy, hogy ő felelt a líbiai rezsim pénzügyi tranzakcióiért az érintett időszakban.

Letartóztatási hullám

A francia hatóságok 2013. április 19-én indítottak nyomozást az ügyben tiltott kampányfinanszírozás miatt.

2015 márciusában előbb Claude Guéant vették őrizetbe, majd házkutatást tartottak Djouhri svájci ingatlanában, a Genfhez közeli Chêne-Bougeries településén, a politikus kihallgatása pedig több napig is eltartott.

Nem segített Sarkozynek az sem, hogy a Mediapartnak adott exkluzív interjújában Ziad Takieddine elismerte, hogy bőröndben szállított 5 millió eurót az akkori belügyminiszternek a líbiai kormány megbízásából. Claude Guéant és Nicolas Sarkozy ezután azonnal feljelentést tett a lap és Takieddine ellen is rágalmazásért. Az üzletember sem járt jól, néhány héttel a riportot követően ugyanis korrupció miatt őt is letartóztatták.

2017 májusában a nyomozók elővették Eric Woerth-t, Sarkozy kampányának pénztárását, és kihallgatták őt is, különösebb eredmény nélkül.

Djouhri ellen európai elfogatóparancs volt érvényben, őt idén januárban egy londoni repülőtéren kapták el és öt napot ültették a rács mögött. Ő azóta is házi őrizetben van Angliában, és abban reménykedik, hogy kiadják Franciaországnak, hogy ott folytatódjon az eljárás ellene.

Sarkozy kilátása nem túl fényes

A legfrissebb mozzanat a most 63 éves Nicolas Sarkozy őrizetbe vétele. Első körben 48 óráig tarthatják fogva a volt francia elnököt, akit gyorsított eljárásban bíróság elé is állíthatnak és kezdeményezhetik előzetes letartóztatását.

A fentiek tekintetében túl sok minden szól Sarkozy ellen. Hiteles dokumentumok és vallomások támasztják alá, hogy Líbia pénzelte őt 2007-ben, ráadásul nem is potom összeggel.

Nyilvánvalóan egy ilyen eljárás lefolytatása nem megy majd egyik napról a másikra, de ha bűnösnek találják, akkor akár éveket is a börtönben tölthet a magyar felmenőkkel rendelkező politikus. Több nemzetközi lap is kereste Sarkozy ügyvédjét a fejleményekkel kapcsolatban, de nem kívántak nyilatkozni.

Sarkozyt egyébként 2014-ben egyszer már rövid időre őrizetbe vették és kihallgatták, mert a gyanú szerint jogosulatlan előnyt, magas pozíciót ígért egy bírónak, ha információkat ad át neki az ellene feltételezett illegális kampányfinanszírozás miatt indult vizsgálatról.

Kiemelt kép: Europress/AFP/POOL/Patrick Hertzog

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.