Kedden a világ egyik legkeményebb diktatúrája, valamint legijesztőbb atomhatalma egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt át Japán felett. Japán elég közel van Észak-Koreához, így nem akkora kihívás átlőni felette, de a lépés így is sokkal durvábban hangzik, mint amit Észak-Korea eddig csinált.
Más dolog ugyanis úgy atomtölteteket tesztelni, hogy belelövik őket az óceánba, mint úgy megtenni ugyanezt, hogy előtte átrepülnek egy másik ország felett, elérve, hogy az ország nyugati részén óvóhelyekre vezényeljék az embereket. Bár az előbbi sem megnyugtató.
Donald Trump hatalombalépésével több fronton is eszkalálódott az Egyesült Államok külpolitikája. Barack Obama sem Észak-Koreával, sem Iránnal nem volt annyira agresszív, mint Trump. Ráadásul a jelenlegi elnököt gyakran a tanácsadói, vagy éppen a hadsereg vezetői fogják vissza attól, hogy elhamarkodja az észak-koreai fenyegetésre adott választ.
Ennek a fenyegetésnek eddig voltak korlátai. Egyrészt az, hogy Kim Dzsongun atomfegyverei és interkontinentális ballisztikus rakétái is elég kezdetlegesek voltak. Ráadásul a kettőt eddig nem sikerült összekötni. Így Észak-Korea, ha fel is tudott volna robbantani egy atombombát, nem tudta volna azt eljuttatni az Egyesült Államokig, hogy valódi kárt okozzon vele.
Fejlődő atomtechnika
Ez most a Washington Post egyik riportja szerint megoldódni látszik, mert a kommunista rezsim képes volt annyira miniatürizálni a robbanótölteteit, hogy beleférjenek egy interkontinentális ballisztikus rakétába. A lap szerint sokkal gyorsabban fejlődik az észak-koreai atomprogram, mint eddig az Egyesült Államok gondolta. Ez természetesen lehetséges, de érdemes fenntartásokkal kezelni a riportot, mert az Egyesült Államok külügyminisztériuma eddig is elég sikeresen tudta a lap jóvoltából elmagyarázni az Iránnal és Észak-Koreával kapcsolatos politikai döntéseit.
Főleg, hogy Észak-Korea valódi visszatartó erejét nem az jelenti, hogy ellőnének az Egyesült Államokig egy robbanótöltetet. Inkább az, hogy ha Amerika támadná meg Phenjant, akkor perceken belül emberek tízmillióit tudnák megölni Dél-Koreában és esetleg Japánban. Ráadásul pont ez a két ország az Egyesült Államok két legnagyobb katonai központja, 50-60 ezer itt állomásozó amerikai katonával.
Trump korábban azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok minden dühével oda fog csapni, ha a koreaiak átlépik a vörös vonalat, amit Amerika meghúzott. És ezzel meg is van a magyarázat arra, hogy most miért Japán felé lőtték ki a koreaiak a rakétát.
Nézzük meg a térképet.
Japán Észak-Koreától keletre fekszik, a rakétát pedig az ország északi része fölött lőtték át. Innen délre, Óceánia közepén, valahol a bekarikázott részen belül fekszik egy apró sziget, Guam, az Egyesült Államok egyik külbirtoka. Phenjan korábban fenyegetett már azzal, hogy Guamot fogja megcélozni atomfegyverekkel, és körülbelül egy hete adott ki egy videót is arról, hogyan képzelik el a támadást. Észak-Koreától északra és nyugatra pedig Kína fekszik, Kim Dzsongun rezsimjének utolsó szövetségese.
Ez volt ugyanis az egyetlen olyan irány, amit csak pánik kísért, nem azonnali retorzió. Stephen Haggard, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint a rakéta – valószínűleg egy Hwasong-12 – politikai bajkeverésre volt kalibrálva.
Provokáció
A rakéta pont ugyanolyan, mint amivel korábban Guamot is fenyegették, de látványosan másik irányba lőtték ki. Ez egy keményebb politikai üzenet, vagy inkább provokáció volt, de azt mégsem kockáztatták meg vele, hogy az Egyesült Államok azt gondolja, Guamot célozzák meg vele.
Ha délnek lövik ki, lehet, hogy valóban atomháború lehetett volna belőle, mert az Egyesült Államok a provokáció mértékének megfelelő válaszlépést tesz. Ezt mondja Taro Kono, Japán külügyminisztere is.
De nem csak a fenyegetés lehetett a rakétakilövés konkrét haszna. Észak-Korea szomszédai Kína kivételével mind szorosan Amerika irányítása alatt állnak. A dél-koreai hadsereg konkrétan szervezetileg is az Egyesült Államok hadereje alá van rendelve, ami még Szíriára és Oroszországra sem igaz. Japán pedig a második világháború óta alkotmányosan is pacifista, így kizárólag önvédelemre használhatná a haderejét.
A rakétakilövés viszont ismét elkezdte felhangosítani azokat a japán vágyakat, amelyeket egyébként Abe Sinzó konzervatív miniszterelnök is hangoztat. Ők azt szeretnék, ha Japán valódi hadsereget építene ki, és elkezdene fegyverkezni a koreai agresszióval szemben. Dél-Korea liberális vezetése viszont tárgyalni szeretne Phenjannal, amit az ilyen akciók jelentősen hátráltatnak. A hivatalos dél-koreai válasz most is az volt, hogy vadászgépekkel bombáztak egy bázist a két ország határának közelében.
Kiemelt kép: MTI/AP/Ahn Jang Dzsun
