Az olasz rendőrség június közepén, Palermóban ütött rajta a Black Axe (Fekete Bárd) nigériai bandán, amelynek 17 tagját tartóztatták le. Az esemény azért keltett nagy feltűnést, mert elsőre nehezen érthető, hogy az egyik legerősebb olasz maffia, a Cosa Nostra fővárosában miként működhetett önállóan ez a csoport. Az olasz ügyészek szerint a Black Axe gyakorlatilag bevásárolta magát a szervezetbe, pénzért cserébe megkapta a város egyik negyedét. A Cosa Nostra pedig szabad kezet adott a nigériai bűnözőknek mindaddig, amíg ki nem jönnek a területükről.
A két szervezet között vannak különbségek, az ügyészek szerint a nigériai banda rendszerint nagyon brutálisan lép fel még az olasz maffiához képest is, és sokkal szigorúbb belső hierarchiával rendelkezik. Az irányítása alatt álló városrészben elsősorban kábítószer-kereskedelemmel, Afrikából származó nők prostitúcióra kényszerítésével, embercsempészettel foglalkozik.
Új utak a káoszban
A különböző afrikai, de főként nigériai szervezett bűnözői csoportok megjelenése Olaszországban nem új keletű probléma. Az olasz hatóságok – sajtóbeszámolók alapján – két-három évente hajtanak végre komolyabb akciókat ilyen csoportok ellen, amelyek nemcsak Olaszország nagyvárosaiban vannak jelen, hanem Európa-szerte. A 2008, 2011 és 2013-ban végrehajtott rajtaütések még azt mutatták, hogy a nigériai csoportok és az olasz maffia közötti kapcsolat elsősorban a Hollandiából Olaszországba történő kábítószer-csempészetről szólt. Olasz ügyészségi elemzés szerint Antwerpenből nigériai irányítás alatt került Szicíliába a drog, amelyet aztán a maffia hálózatán keresztül terítettek.
Természetesen a 2014-től felerősödő migránsválság jelentős változásokat hozott. A megnövekedett emberáradatra, különösen 2016-tól mindkét csoportnak reagálnia kellett. A Líbia felől megnyílt határok révén egyrészt sokkal könnyebbé vált az embercsempészet, illetve a behozott, főleg nigériai, szenegáli és környékbeli nők prostitúcióra kényszerítése.
Másrészt a kábítószer-csempészet számára is új utak nyíltak. Az már korábban is ismert trend volt, hogy Dél-Amerika felől új kereskedelmi útvonalak jöttek létre Nyugat-Afrika felé, ahonnan aztán hajón és szárazföldön indul tovább a heroin Európába. A líbiai káoszt a nigériai csoportok is ki tudták használni, és most már közvetlenül Afrikából tudnak behozni kábítószert.
A menekültáradat hatása
A 2015 tavaszától meginduló menekülthullám először Szíria, Törökország és általában a Közel-Kelet felől indult meg. A balkáni útvonalon történt események Magyarországon is jól ismertek, a folyamatot végül az zárta le, hogy az EU és Törökország megegyezést között, amelynek a lényege, hogy Ankara jelentős forrásokhoz jutott, így már nem csak egymagának kell finanszíroznia a több millió szíriai menekült törökországi jelenlétét.
A 2016-ban megkötött egyezmény hatására szinte megszűnt az átjárás Törökország és Görögország között, hamarosan azonban új útvonal nyílt ki Líbiában. Mindez azért érdekes, mert egyébként a két útvonalon megjelenő emberek között nincs sok hasonlóság. Amíg Törökország felől főleg szíriaiak, afgánok és irakiak, addig Líbiából főként fekete-afrikaiak indulnak neki. Az előbbiek között sokan voltak menekültek, utóbbiak többségében gazdasági migránsok.
A helyzet Olaszország számára aggasztó. Tavaly több mint 160 ezren keltek át a Földközi-tengeren, idén időarányosan már most többen jöttek. Szemben a balkáni útvonalon érkezők többségével, akik Németországba és Svédországba mentek, a dél-olasz partoknál vagy Szicíliában kirakott migránsok többsége ott ragad kérelmének elbírásáig.
Menekülés Líbiából
A legutolsó hírek szerint csak a múlt héten több mint 10 ezer migráns érkezett az olasz partokhoz, ami arra késztette az olasz kormányt, hogy válsághelyzetet hirdessen. Az elmúlt hónapokban az időjárás javulásával minden korábbinál többen vágtak neki a földközi-tengeri útnak. Az átkelés esélyeit javítja, hogy európai önkéntes csoportok, civil szervezetek egyre több hajót készítettek fel az embermentésre. Ezek az önkéntesek, nem kormányzati szervezetek azt mondják, hogy nem lehet hagyni, hogy az emberek a vízbe fulladjanak a tengeren, ezért ha az olasz parti őrség vagy a nemzetközi erők nincsenek elegen, akkor ők is felszerelnek mentőhajókat.
Jelenleg több mint egy tucat ilyen, általában kis méretű tengeri halászhajó cirkál Líbia nemzetközi vizeinek határán, mintegy 12 km-re a partoktól, hogy a Tripoli vagy a közeli városok felől induló migránsokat megmentsék. Ezzel a lépéssel azonban fel is pörgették az embercsempészetet. A bűnözői csoportoknak most már annyival könnyebb, hogy elég a csónakokba zsúfolt migránsokat a határig eljuttatni, ott úgyis felszedi őket valaki.
Az olasz hatóságok tehetetlenek. Saját és EU-s forrásokból szerelik fel a líbiai parti őrséget, hogy azok ezen a 12 km-es parti zónán belül tudják visszafordítani a hajókat, ám nincsenek elegen.
Gondoljunk bele, az elmúlt évben mintegy 180 ezer migráns érkezett Szicíliába, vajon hány darab gyakorlatilag egyszer használatos gumicsónakra volt szükség (átlag 50 fővel számolva). Ez az árucikk nagy tételben érkezik Máltára, ahonnan az emberkereskedők aztán átviszik Líbiába. Az embercsempészetben mindenki a legnagyobb haszonra törekszik, ami ebben az esetben a legolcsóbb gumicsónakot és a legrövidebb utat jelenti az első segélyhajóig.
