Április 16-án népszavazást tartanak Törökországban az alkotmány módosításáról, amely elnöki rendszert vezetne be, jelentősen kiszélesítve a mindenkori államfő jogköreit.
A törvényhozás 2017. január 20-án hagyta jóvá véglegesen azt a 18 pontból álló alkotmánymódosítást, amelynek értelmében megszűnne a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne – teljhatalommal. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrehozott miniszterelnöki tisztség. (A jelenlegi alkotmányos rend szerint a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, melyet a miniszterelnök vezet, az államfő jogkörei ehhez képest korlátozottak.)
Az elnök a miniszterein kívül kinevezhetne a 15-ből 12 alkotmánybírót és bármikor feloszlathatná a parlamentet. Erdogan azzal indokolja a változásokat, hogy a “reformok” szükségesek a stabilitás és a jólét garantálásához. Az ellenzék azonban attól tart, hogy az eddig is represszív rendszer nyílt diktatúrába fordulhat. Sokan már most padisahként utalnak rá, ami a szultánok perzsa eredetű megnevezése volt.
A tavaly nyári puccskísérlet után Törökországban rendkívüli állapotot vezettek be, és példátlan megtorlás és tisztogatás kezdődött a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és az erőszakszervezeteknél. Több tízezer embert bocsátottak el vagy függesztettek fel állásából, tömegével tiltott be a kormány újságokat, szüntetett meg tévé- és rádiócsatornákat, és sok újságíró is börtönbe került arra hivatkozva, hogy terroristákat támogatnak.
Győzhetnek az igenek, vagy mégsem?
Két török közvélemény-kutató cég csütörtöki felmérése szerint a török választópolgárok szűk többsége, valamivel több mint 51 százaléka voksol a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése mellett. A Konda nevű, kormányközeli vállalat 51,5 százalékra jelezte előre az elnöki rendszert támogató “igenek” arányát. Megjegyezték, hogy a hibahatár plusz-mínusz 2,4 százalék. A Konda arról is beszámolt, hogy a bizonytalan szavazók aránya 9 százalékra csökkent a januári értékről, amely 20 százalék felett volt.
A Gezici nevű, a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárthoz (CHP) közel álló cég a bizonytalan választók elosztását követően 51,3 százalékra tette az igenek, 48,7-re pedig a nem szavazatok arányát. A Gezici múlt heti kimutatásában még 53,3 százalékot értek el az igenek. A cég 9,9 százalékra tette a bizonytalanok arányát, és kiemelte, hogy sok megkérdezett nem akarja megosztani a véleményét.
A Spiegel Online tudósítása szerint azonban a törökök legalább 50 százaléka elítéli Erdogant, és még a hívei között is nő az ellenállás az ország közjogi rendszerének radikális átalakításával szemben. Ezért aztán nem lefutott ügy a népszavazás, egyes felmérések szerint a “nem” tábor öt százalékkal vezet.
A mérleg nyelve feltehetően a külföldön élő törökök (nagyjából hárommillió fő), hiszen a szavazásra jogosultak öt százalékáról van szó, akik már a korábbi választásokon is másképpen szavaztak, mint a Törökországban élők, jobban támogatják Recep Tayyip Erdogan török elnök kormányát. Közülük sokan úgy érzik, hogy másodrendű polgárként kezelik őket.
Új Törökország születik
A török államfő az április 16-i referendum sikeressége után arra számít, hétfőtől egy új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi megállapodással fenyegetni.
Törökországnak már nincs szüksége az Európai Unió kritériumaira, Ankarának saját kritériumai vannak, elég neki a maga demokráciája.
Erdogan érvelése alapján az elnöki rendszer önmagában is erős és stabil Törökországot eredményez, éppen ezért a török államfő korábbi népszavazási kampányának kiemelt pontja volt az Európa Unió bírálata. A keresztes lovagok szövetségének nevezte és kifogásolta a többi közt, hogy az unió “54 év alatt sem vette fel soraiba” Törökországot, mivel az utóbbi lakossága túlnyomó többségében muzulmán. Erdogan azt is kijelentette, hogy az unió a török csatlakozási tárgyalások 2005-ös kezdete óta “egész végig hazudott“. “A 80 milliós török nép majd leckére tanítja az európai vezetőket” – hangoztatta.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a közelmúltban szintén vallásháborúk veszélyére figyelmeztetett Európában. Erdogan pedig többször lenácizta és lefasisztázta Németországot és Hollandiát is.
Jöhet a török Brexit, a halálbüntetés és az új menekültügyi megállapodás
Éppen ezért a török elnök már márciusban felvetette annak a lehetőségét, hogy Törökország tarthatna egy második népszavazást is az elnöki hatalom kibővítéséről esedékes áprilisi referendum után, mégpedig arról, hogy folytassák-e az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat. Hozzátette, hogy tiszteletben tartaná az eredményt, bárhogyan is döntenek erről az emberek.
Április 16-a szakítási pont lesz
– mondta az elnök, arra utalva, hogyan alakulhat az EU és Törökország viszonya, ha az “igenek” győznek.
Ez az ügy is a tétek között lesz, mert Törökország senkinek nem a pofozógépe
– tette hozzá, külön kiemelve, hogy felülvizsgálják majd a Brüsszellel tavaly kötött menekültügyi megállapodást is.
Süleyman Soylu török belügyminiszter korábban havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát és rámutatott: Ankara mellőzésével Európa nem játszadozhat Törökország térségében. Mint fogalmazott: Európa “megőrülne”, ha a török kormány “kikövezné az utat” azelőtt a 15 ezer menekült előtt, akit havonta küldhetne.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szintén márciusban jelentette be, hogy Ankara teljesen elállt a menekültügyi megállapodásnak attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális migránsokat Görögországból. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel “ámította” a törököket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadására vonatkozó feltétel nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.
Erdogan nemcsak a korábbi megállapodásokat írhatja felül, de egy évek óta hatályon kívül helyezett, az EU által határozottan elítélt törvényt is visszaállíthat. Az elmúlt hónapokban több alkalommal kijelentette, hogy haladéktalanul aláírja a halálbüntetés újbóli bevezetéséről szóló törvényt, ha a parlament elhatározza azt. Minden alkalommal azt állította, hogy a törökök túlnyomó többsége ezt követeli. Arra számít, hogy a vasárnapi népszavazás után a parlament dönt a halálbüntetés újbóli bevezetéséről, ő pedig – mint fogalmazott – habozás nélkül aláírja majd.
A mártírok családjainak, hőseink családjainak nem kell emiatt aggódniuk
– fogalmazott, azokra a törökökre utalva, akik a július közepén történt puccskísérlet idején szembeszálltak a puccsistákkal és támogatták az államfőt.
Szakértők szerint ha a nemek győznek is vasárnap, abba Erdogan nem fog belebukni, 2019-ig biztosan hatalmon marad, és az akaratát így is keresztül tudja vinni a kormányon.
(Spiegel, 24.hu, MTI)
