Gyengül az Iszlám Állam propagandája, ahogyan egyre több területet veszítenek el

Az Iszlám Állammal szemben aratott katonai sikerek jelentősen csökkentették a propaganda-aktivitását is: az elmúlt időszakban mintegy 70-80 százalékkal visszaesett a terrorista szervezet közösségi médiában végzett aktvitása, és így gyengült a propagandájuk sikeressége is.

Az ISIS harcosait nemrég üldözték el Dabik falujából, az Iszlám Állam apokaliptikus szimbólumainak talán legfontosabb városából.

Koránban nagyon kevés szó esik a végítéletről, az erre vonatkozó jövendölések elsődleges alapja a Hádisz. Az Iszlám Állam pedig mindent elkövetett annak érdekében, hogy a Hádiszban lévő jövendöléseket szó szerint tudja értelmezni és felhasználni propagandacélokra. Nem véletlenül foglalták el jelentős véráldozatok árán a szíriai jelentéktelen mezővárost Dabikot és nevezték el az angol és arab nyelvű propagandalapjukat utána. A Hádisz egyik gyűjtője ugyanis, Sáhih Muslim azt jegyezte fel a végítéletről, hogy „Az utolsó óra el nem jövend, míg a rómaiak Á-Mákban vagy Dábikban partraszállhatnak.”

Szimbolikus gesztus volt az Iszlám Államtól Dábik elfoglalása, a többi pedig értelmezés és megfeleltetés kérdése. A hitetlen rómaiaknak az Egyesült Államokat feleltetik meg, nem véletlenül itt végezték ki amerikai túszukat, Peter Kassigot.

Most elbukták, ezzel együtt egy komoly hivatkozásukat is a szunnára, hogy magát az isteni végítéletet testesítik meg,

Az Iszlám Állam legerősebb erődje is ostrom alatt áll, a kurd, iraki és amerikai erők egyre szorítják a hurkot Moszul körül.

A West Point-i terrorellenes központ (West Point’s Combatting Terrorism Center) új jelentésében (“Communication’s Breakdown: Unraveling the Islamic State’s Media Efforts”) részletesen leírja, hogy az egyre gyakoribb katonai beavatkozások milyen módon hatottak az ISIS által vívott ideológiai háborúra. Jelenleg már üresnek tűnnek a Kalifátus eljövetelére tett ígéreteik, és az is életszerűtlennek hat, hogy az Iszlám Államot bekövetkező utópisztikus valóságként jelenítik meg.

A folyamatos bombázások megsemmisítették az ideológiai csatározásokhoz szükséges infrastruktúra nagy részét, a filmstúdiókat, számítógépeket, az ISIS internet-szolgáltatását biztosító épületeket. Legtermékenyebb időszakában, 2015 augusztusában, az ISIS hivatalos csatornáin mintegy 700 propagandaanyagot tett közzé havonta, egy évnyi légicsapás és más támadás után azonban már csak 200 darabot. A fő propagandistáik elvesztése megnehezítette az új tagok toborzását is. Ahogy egyre erősödtek az ISIS-ellenes bevetések, a Szíriába és Irakba áramló külföldi harcosok száma havi 1500-ról 200-ra csökkent.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint a közösségi médiumokon is csökkent az ISIS-tagok aktivitása, így az amerikai kormány ISIS-ellenes posztjai kerülhetnek előtérbe. A Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Rick Stengel a múlt héten azt nyilatkozta a Chicago-i Egyetem lapjának, a The Chicago Maroon-nak, hogy az ISIS propaganda- és toborzási teljesítményének gyengülése a Külügyminisztérium új diplomáciai stratégiájának köszönhető, bár ezt jelenleg semmilyen bizonyítékkal nem tudta alátámasztani.

Az amerikai Külügyminisztérium új stratégiája abból áll, hogy az iszlamista propagandát cáfoló posztok írásával bízza meg közel-keleti muszlim szövetségeseit. Valószínűleg tényleg lehetett haszna, hogy az Egyesült Államok együttműködik a muszlim országokkal, képzést biztosít a számukra és támogatja, hogy a muszlim országok online is szembe tudjanak szállni az ISIS-szel, de biztosan nem ez a fő oka annak, hogy rozsdásodik az Iszlám Állam propaganda-gépezete.

A Rand cooperation által készített friss tanulmány („Examining ISIS Support and Opposition Networks on Twitter”) 10 hónap Twitter-bejegyzését vizsgálta 2014 júliusa és 2015 májusa között és arra jutott, hogy az Iszlám Állam akkori, dicsőséges korszakában sem dominálta a Twitter-univerzumot, üzenetei mégis nagyobb hatással bírtak, mint az azokat cáfoló tweetek.

Hiába jutott minden egyes ISIS-támogatóra 6 aktív ISIS-ellenes twitterező, az Iszlám Állam támogatói olyan fáradhatatlanok és termékenyek voltak, hogy sokkal jobb eredményeket értek el. Sikerességük annak is köszönhető, hogy mindannyian mindig koherens narratívával álltak elő, ezzel szemben a különböző közel-keleti ISIS-ellenes muszlim közösségek üzenetei nem voltak összefüggőek, és néha még egymást is támadták.

Az Iszlám Állam propagandáját vizsgáló elemzések közül a West Point tanulmánya tűnik a legmeggyőzőbbnek.Ideológiai háborút vívni az ISIS-szel a közösségi médiumokon ugyanis nem csak bonyolult, de az is megtörténhet, hogy a remélttel ellentétest hatást vált ki. Az Egyesült Államok, a kurdok és az iraki kormány úgy tudta a kezébe venni az irányítást, hogy egyik katonai vereséget mérte a másik után az ISIS-re, és ez az, ami igazán hatással van a Iszlám Állam propaganda-tevékenységére is.

A propagandavereség egyébként már látszik a terrorszervezet kommunikációján is. Itt is lezajlott ugyanis egy paradigmaváltás.

Már májusban egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az Iszlám Állam nem lesz képes megtartani a 2014-ben megszerzett területeit, ezzel a Kalifátus vezérkara is tisztában volt. Abu Mohamed Al-Adnáni, a szervezet időközben bombázás közben meghalt szóvivője, már májusban pedzegetni kezdte – a szervezet hivatalos apokalipszis doktrínájával szembemenve-, hogy a területvesztés valójában nem bukás, a visszavonulás pedig nem árulás.

A visszavonulás és a gerilla-harcok előtérbe hozása propaganda fronton pedig azt jelenti, hogy az Iszlám Állam felkészül arra az időszakra, hogy újra az Al-Kaidához hasonló bujkáló, decentralizált terrorszervezet legyen, ha minden területét elveszíti. A törekvés itt az, hogy a legnagyobb, legszervezetebb nemzetközi dzsihadista szervezetté váljon.