Megkezdődött a hónapok óta várt hadjárat az iraki Moszul felszabadításáért. Ezt az iraki miniszterelnök az állami tévében jelentette be. Haider al-Abadi azt ígérte a városban élőknek, hogy együtt ünneplik meg felszabadulásukat az Iszlám Állam megszállása alól.
Korábban arra figyelmeztettek, hogy súlyos konfliktusokat okozhat, ha az iraki kormánnyal szövetséges síita milíciák is beavatkoznak a szunnita többségű területen. Ezekre a félelmekre reagálva a miniszterelnök kijelentette: csak a kormány erői fogják betenni a lábukat Moszulba.
A hadműveletben az iraki kormányerők mellett kurd pesmerga harcosok és más szövetséges erők is közreműködnek, emellett az amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíció is támogatást nyújt. A hadműveletben 30 ezren vesznek részt.
Az amerikai hadsereg becslése szerint az Iszlám Államnak 3500-5000 harcosa lehet Moszulban. A terrorszervezet támogatói 7000 főről beszélnek.
A miniszterelnök bejelentése után ágyútüzet hallottak Moszul körül. A dzsihadisták olajjal megtöltött árkokat lobbantottak lángra, hogy a felszálló fekete füst megnehezítse a légicsapásokat.
Az ország második legnagyobb városát 2014 júniusa óta tartja ellenőrzése alatt a terrorszervezet, ez maradt az utolsó fontos harcállásuk Irakban. Az Iszlám Állam vezére, Abu Bakr al-Bagdadi itt jelentette be a terrorszervezet kalifátusának megalapítását.
Elemzők szerint hetekig, de akár hónapokig is eltarthat Moszul visszafoglalása, a fő csata novemberben vagy decemberben kezdődhet.
Az ENSZ aggodalmát fejezte ki a területen élő emberek biztonságáért. Pontos számot nem tudni, hányan maradtak a városban. Kétmilliónál is többen éltek Moszulban, mielőtt elfoglalta azt az Iszlám Állam, a világszervezet szerint még most is lehetnek akár másfél millióan. Az iraki kormányerők az elmúlt napokban szórólapokat dobtak le, amelyen a lakosságot figyelmeztették a közelgő offenzívára.
Feltételezések szerint az Iszlám Állam aláaknázta a Moszul felé vezető utakat. A városban élők nehéz helyzetben vannak: a dzsihadisták megtiltották, hogy bárki elhagyja a várost, a távozókra az aknák mellett az elfogás és súlyos büntetés veszélye is leselkedik. A maradók viszont légicsapásoknak, utcai harcoknak, akár egy lehetséges ostromnak vannak kitéve, és az sem kizárt, hogy a terrorszervezet élő pajzsként használja majd a civil lakosságot. (BBC, CNN, The Guardian)
