A török vezetés Fethullah Gülent, Erdogan egykori szövetségesét azzal vádolja, hogy ő állt a július 15-i sikertelen katonai államcsíny hátterében, a mozgalmat pedig terrorista szervezetként tartja nyilván.
Az üzleti szféra továbbra is az a terület, ahol Gülen hálózata még mindig a legerősebb
– mondta Erdogan az elnöki palotában tartott beszédében, amelyet a televízió élőben közvetített.
Az elnök fogadkozott, hogy nem fog könyörületet tanúsítani a hitszónok érdekeltségébe tartozó szervezetekkel szemben. A török hatóságok eddig már átvettek egy bankot, több médiavállalkozást vettek állami kézbe vagy zárattak be, emellett számos üzletembert tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy pénzzel támogatták a mozgalmat a puccskísérlet előtt.
Erdogan úgy fogalmazott:
eltökéltek vagyunk abban, hogy teljesen elvágjuk az üzleti kapcsolatait annak a mozgalomnak, amelynek kezéhez vér tapad. Minden egyes cent, ami a Gülenhez köthető szerveződéshez kerül, lövedék lesz egy puskacsőben, ami a nemzetre lő vissza
– hangoztatta az elnök. A Gülen által terjesztett “vírus” elterjedt egész Törökországban, ezért szükség van annak “megtisztítására”.
Erdogan szükségesnek nevezte az állami intézmények átszervezését a szükségállapot ideje alatt. Emellett az elnök arról is beszélt, hogy sürgős lépésekre van szükség a hadsereg átszervezése érdekében.
Erdogan azzal vádolja Gülent, hogy arra használja fel intézményhálózatát – amelyet Törökországban és az országon kívül épített fel -, hogy “párhuzamos struktúrákat” létrehozva beférkőzzön az állami szervekbe és átvegye az irányítást az ország felett.
Az elnök a mozgalommal kapcsolatban álló iskolákat, cégeket és jótékonysági szervezeteket “a terrorizmus fészkeinek” nevezte csütörtöki beszédében.
A kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elnökhelyettese, Mehdi Eker azt szorgalmazta, hogy szerte a világon a kormányok tegyenek lépéseket a Gülenhez köthető iskolák és intézmények ellen.
A török kormány átfogó tisztogatásokat hajtott végre a Gülen-mozgalom ellen a július 15-i sikertelen puccskísérletet követően. Mind ez idáig több mint 70 ezer embert, katonai, igazságügyi, polgári, oktatási, egészségügyi területen, illetve médiában dolgozókat függesztettek fel állásukból, indítottak ellenük nyomozást vagy vették őket őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz. Mintegy húszezer embert vettek őrizetbe vagy tartóztattak le a gyanúval, hogy részt vehettek a puccskísérletben.
Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára arra szólította fel csütörtökön Törökországot Ankarában, hogy gyakoroljon önmérsékletet a július 15-ei sikertelen puccskísérlet megtorlása során a gyanúsítottakkal szemben. “A sikertelen hatalomátvétel utáni eljárások során Törökországban nem kell túlzott erőt alkalmazni” – írta Twitter oldalán Jagland, miután találkozott a török vezetőkkel Ankarában.
Az európai diplomata előző nap Recep Tayyip Erdogan államfővel és más török vezetőkkel folytatott tárgyalásait követően úgy fogalmazott, hogy Ankarának fel kell lépnie puccs felelőseivel szemben, de ennek a jogállamiság keretei között és az emberi jogok betartásával szabad csak megtörténnie.
Jagland szóvivője ezt csütörtökön úgy pontosította: a főtitkár megérti, “hogy szükség van a kivizsgálásokra”, de nem támogatja a nagyszabású tisztogatást a török intézményekben.
A szóvivője elmondta, hogy a főtitkár többek között úgy véli, hogy a tanárokat nem kellene eltávolítani pozíciójukból csak azért, mert olyan iskolában dolgoznak, amelyek kapcsolódnak Gülen hálózatához.
(MTI)
