Lassan kimondhatjuk, hogy új földtörténeti korba léptünk – állítja egy csütörtökön megjelent tanulmány. Az emberi tevékenység mára akkora befolyással van bolygónkra, hogy felmerül: a 12 ezer évvel ezelőtt kezdődött holocént felváltotta az antropocén kor.
Műanyag, beton és atom
A British Geological Survey vezető geológusának, Dr. Colin Watersnek a Science-ben csütörtökön publikált írása nem kevesebbet állít, mint hogy a változások ahhoz mérhetőek, mint amekkorák az utolsó jégkorszak végén történtek.
A széndioxid és metán koncentrációja a légkörben jóval nagyobb, és jóval gyorsabban emelkedik, mint a holocén kezdetén. Az emberiség által évente előállított 300 millió tonna műanyag is jelentős hatást gyakorol a környezetre, csakúgy, mint az építkezések során felhasznált beton. Az emberiség által felhasznált teljes betonmennyiség felét az elmúlt húsz évben állították elő.
Három évszázaddal ezelőtt még a Föld jéggel nem borított területeinek fele érintetlen volt, ma már csak negyede. Ennek hatására egyre nagyobb ütemben halnak ki fajok. Az emberi tevékenység legsúlyosabb nyoma, hogy az 1950-es, 1960-as évek atomkísérleteiből izotópok kerültek a környezetbe. Ezeket akár a Grönlandon vett jégmintákból is ki lehet mutatni.
Az emberiség jelentős geológiai tényezővé vált
A gyorsuló technológiai változások, a népességnövekedés és a fogyasztás növekedése a 20. század közepe óta áttolta a Földet az antropocén korba – véli Waters. A kutató szerint az emberiség jelentős geológiai tényezővé vált, ami a II. világháború utáni technológiai fejlődésnek köszönhető. Előtte – amíg javarészt lovon, lovas kocsikkal közlekedtünk – nem volt olyan drámai az emberiség hatása.
Waters figyelmeztetett arra is, hogy a tanulmány nem mondja ki konkrétan, hogy eljött az antropocén kor, de hozzájárul ahhoz a vitához, melynek végén a Nemzetközi Rétegtani Bizottság hivatalosan is kimondhatja, hogy új földtörténeti korba léptünk. Ezzel világossá válhatna mindenki számára, hogy az emberiség mekkora hatást gyakorol a bolygónkra. (Guardian)
