Magyarország egyik legfontosabb stratégiai partnere Németország. Kulturális, gazdasági és politikai kapcsolataink évszázados alapokon nyugszanak. A két ország politikai és gazdasági stabilitása, jó teljesítménye és kölcsönös együttműködése egyedülálló érték a ma konfliktusokkal és válsággal teli Európában.
Ezt a közleményt a Fidesz-frakció adta ki még február 2-án, a hazai diplomáciai nagyüzem csúcsán, Angela Merkel német kancellár látogatásakor.
Az utóbbi évek magyar diplomáciája elég hullámzóan teljesített, például sikerült Vlagyimir Putyin Oroszországa mögé akkor felzárkóznunk, amikor az ukrajnai háború miatt az összes szövetségesünk szembefordult Moszkvával. Ennek az eredménye az lett, hogy
ami az illiberális modell felé mozdult el, és ez az éleződő nyugati-keleti szembenállásban egyre nagyobb arcvesztést eredményezett.
Jellemző tünet volt, hogy az oroszokat történelmileg rühellő, de alapvetően magyarbarát lengyelek (akik még a Békemeneteken is részt vettek) kihátráltak Orbán mögül. Így nagy irányváltásra lett szükség, amit Szijjártó Péter külügyminiszternek kellett végrehajtania: össze kellett haverkodni Amerikával, de ami még fontosabb, a hagyományos szövetséges Németországgal is. Merkel látogatása is előkészíthette ezt, egy ideig nem is jött nyugati bírálat, pláne a lecsökkent oroszpárti megnyilatkozások miatt.
Borulnak a haditervek
Aztán jött a minden számítást felborító menekültválság és az, amiről korábban írtunk: Orbán gyakorlatilag átvette a külügy irányítását Szijjártótól. Miközben a kormány gyorsszögesdrótot rántott fel a határra, és a vállát vonogatva hagyta, hogy megteljen a budapesti Baross tér földönfutó menekültekkel, kapta bőven a bírálatokat. E kritikák jelentős részét a – néha szintén kapkodva nyilatkozó – német vezetés nyomta Orbánék arcába. És jött a viszontválasz: Németország a
hülye (bár Lázár János, a Miniszterelnökség minisztere a múlt csütörtöki kormányinfón inkább az osztrákokat és az EU-t szapulta).
Merkel más kormánytagokra hagyta Magyarország bírálatát, miközben augusztus 31-én még azt mondta, nagyra becsüli, hogy Magyarország betartja Dublin III-at, azaz a menekültek regisztrációját előíró uniós jogszabályt. Már ekkor azt mondta, félreértés volt, hogy minden menekült jöhet Németországba.
Közben Lázár János 3-án arra bíztatta a német követség munkatársait, hogy menjenek ki a Baross térre, és magyarázzák el ők a menekülteknek, mi a teendő, a menekülteknek pedig azt üzente, vonuljanak a követség elé információért. Lázár szerint Berlin volt a felelős a Keleti előtti tumultusért is, mert reményt keltett a
migránsokban. Mindezt visszautasította a követség, ami szerint a németek csak annyit közöltek, hogy a szírek mentesülhetnek Dublin III alól, valamint hogy nem mennek ki a térre követségi szinten.
A helyzet annak ellenére sem javulhat, hogy Orbán békülékenyen és együttműködően nyilatkozott Schengen német felfüggesztéséről, valamint a német törekvésekről. Ahogy Lattmann Tamás nemzetközi jogász korábbi cikkünkben elmondta, a német kormány várhatóan nyomás alá helyezi Magyarországot, Orbán lesz a rosszfiú, az elrettentő példa, amire Merkel felhúzhatja a szigorúbb uniós felügyelet javaslatait.
A 24.hu külügyes forrásból úgy értesült, az úgynevezett keleti nyitás, fókuszában az orosz – elsősorban külgazdasági kapcsolatokkal – nincs lesöpörve az asztalról. “Csak jegelik, jelenleg nem prioritás.” Most, ahogy arról már korábban is beszámoltunk, az EU ütése a legfontosabb a magyar külügy és Orbán Viktor számára.
“Ott van mögöttük a V4, ezzel normalizálni lehet a lengyel kapcsolatokat” – tette hozzá forrásunk. Amíg tehát nincs egységes uniós fellépés menekültügyben, marad az agresszív magyar külpolitika. “Mivel az EU ma nagyjából a németeket jelenti, hát a németek kerültek a célkeresztbe.”
És valóban, a visegrádi négyek további tagjai, Csehország, Szlovákia és Lengyelország felsorakozott mellettünk, a csehek nemrég pénzbeli segítséget is ígértek, Szlovákiával vasúti folyosó esetleges nyitását fontolgatják, miközben Robert Fico Szlovákiája közölte, maximum keresztény menekülteket fogadnak be. Szóval Kelet-Európa álláspontja hasonló a kérdésben.
Kerestük persze az érintett országok külügyminisztériumait, válaszokat azonban nem kaptunk, de legalább a vasutasok a helyére tolták a gyodavagont.
