Közélet
German Chancellor Angela Merkel (L) is helped by her host Hungarian Prime Minister Viktor Orban (R) as she loses her pen during a joint press in the parliament in Budapest on February 2, 2015 during Merkel's firts visit to Hungary in last five years. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Merkel Orbán Viktorra osztotta a rosszfiú szerepét

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2015. 09. 14. 19:13

Korábban a témában:

Míg Magyarországot a szőnyeg szélére állította az Európai Tanács, mikor az kijelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszteti a Dublin III. rendeletet, Németország vasárnap – szintén csak időlegesen – a schengeni megállapodást tette zárójelbe. Lattmann Tamás nemzetközi jogászt a terhek alatt recsegő-ropogó uniós jogrendszerről, Angel Merkel gyilkos matematikájáról kérdeztük.

A Dublin III. a nagy schengeni rendszer része, egy kötelezően alkalmazandó európai uniós joszabály, amelyet már a menekültkrízis előtt is kemény kritikával illettek a migrációval, menekültpolitikával foglalkozó szakemberek.

A jogszabályban egy olyan attitűd jelenik meg, amely szemben áll olyan értékekkel, mint a szolidaritás, a közös teherviselés és felelősségvállalás. A Dublin III. értelmében a menedékkérőket vissza lehet dobálni a határmenti országokba, mondván, nekik van dolguk velük, nem a belső államoknak

– magyarázza a nemzetközi jogász, aki elmondja: nagyon leegyszerűsítve a Dublin III-at, azért nem lehet felfüggeszteni, mert maga a jogszabály szövege erre nem ad lehetőséget. Még akkor sem, ha több uniós tagország közösen kezdeményezné ezt, mivel nem egy nemzetközi szerződésről van szó, hanem uniós jogszabályról.

A schengeni egyezményben azonban, illetve az azt elfogadó uniós jogszabályokban a rendelet szövege ideiglenesen lehetővé teszi a határellenőrzés visszaállítását, azaz a rendszer felfüggesztését – például abban az esetben, ha a rendszer fenntartása veszélyeztetné a közbiztonságot. Németország vasárnap éppen ezzel indokolta a határellenőrzés visszaállítását. A németeknek nem kell bizonyítaniuk, hogy nincsen más választásuk, mint a határok nélküli Európa eszményének zárójelbe tétele, azonban ha mégis bebizonyosodik, hogy nem megfelelően jártak el, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak az ország ellen.

Megroppant, lassú jogrendszer

Nagyon úgy tűnik, hogy ez a fura, majdnem mind a 28 tagállamot (valamint egyen unión kívüli államokat) érintő, egyben tartó és szabályozó rendszer közel sem tökéletes konstrukció, ráadásul egy-egy rendszerhibát követően az ellenkormányzás is csak lassan megvalósítható.

Most azt látjuk, hogy egy erős terheléses tesztet rosszul visel a rendszer. A Dublin III. és a schengeni-rendszer is jól működik, ha nem tömegek zúdulnak a struktúrára. De megkockáztatom, még ebben a terhelt helyzetben is működőképes lehetne mindkét szabályozás, ha minden szereplő azt tenné, ami a dolga: a menedékkérők nem dobnák el az igazolványaikat, a tagállami hatóságok megfelelően járnának el és a tagállamok a rendeletnek megfelelően – nem aktuálpolitikai célok szerint – járnának el.

Fotó: AFP / Kisbenedek Attila
Fotó: AFP / Kisbenedek Attila

A probléma az, hogy ezek a faktorok nem teljesülnek és mára világossá vált: a Dublin III. megérett az átalakításra. Hiába mondjuk, hogy normális körülmények között a rendszer működőképes, egy ilyen krízis és az azt övező politikai csaták, értelmezési perpatvarok fenntarthatatlanná teszik a rendszert.

Ki kell hát kalapálni a rendszerhibákat, ez azonban nem megy egyik napról a másikra.

Attól tartok, rettenetesen sok idő alatt mozdul az unió jogalkotó gépezete

– mondja Lattmann Tamás, aki szerint ha uniós jogalkotásról van szó, a rendeletek módosítása viszonylag gyorsan megoldható. “Ha megvan az ambíció és a közös szándék, akár 1-2 hónap alatt is át lehet nyomni az uniós jogalkotási rendszeren egy-egy javaslatot, de ehhez arra van szükség, hogy legyen egy komoly politikai konszenzus a tagállamok között.”

Az uniós jogszabályok módosításai az Európai Parlament és az Európai Tanács közreműködésével történnek, ennek a két intézménynek a működése azonban nem a leggyorsabb. Irányelvek módosítása esetében – és ez azért érdekes, mert az uniós migrációs és menekültpolitika egy része irányelvi szabályozásra épül – zavart kelthet a rendszerben, hogy az irányelveknél a tagállamoknak van jogalkotói kötelezettsége – ez 1-3 év határidőkkel működik.

Mire az irányelvek megjelennek a tagországok belső jogrendszerében, az nagyon hosszú időbe telhet – ráadásul itt van egy olyan potenciális hibalehetőség, hogy ha a tagállami belső implementáció nem sikeres, akkor abból hosszan elhúzódó viták lehetnek az unióban.

Fotó: AFP / John Thys
Fotó: AFP / John Thys

Az igazi probléma, az, hogyha valódi reformra készül az Európai Unió, az az alapító szerződések módosítását is igényelheti. Ehhez teljes konszenzusra van szükség, minden egyes tagállamnak ratifikálnia kell a módosításokat, ami beláthatatlan időtartam.

Ha mindenki jól csinálja a dolgát és egyik állam sem makacskodik, akkor is lehet, hogy akár egy évről is beszélhetünk

– ez persze egy nagyon optimista forgatókönyv.

Orbán mégiscsak a kancellár hasznára válhat

Az uniós matematika kegyetlen: a jogalkotást az Európai Parlamenttel közösen az Európai Tanács végzi, az Európai Bizottságtól érkező javaslatok alapján.

“A kancellár figyelme jelenleg megoszlik, Angela Merkel a jelek szerint egy új uniós szabálycsomag létrehozását szorgalmazza. Ehhez fel kell használnia a Magyarországon előállt helyzetet annak összes politikai komponensével, Orbán Viktorra pedig mintha a rosszfiú szerepét osztotta volna ebben a forgatókönyvben” – ez már csak azért is kényelmes Németországnak, mert az uniós egyeztetések során lesz egy elrettentő példa: Magyarország a röszkei ételosztással, a menekülteket rugdosó operatőrrel, mindennel, amit a világ – jogosan – az Orbán-kormány szemére vet.

Németország a fennálló krízist az uniós hatáskörök erősítésével oldaná meg, míg a magyar válasz a tagállami szuverenitás támogatása: a kvótarendszer elutasítása, a határőrizet visszaadása állami hatáskörbe.

Lattmann Tamás teljesen biztos abban, hogy a jövőben a német diplomácia komoly nyomás alá helyezi Magyarországot, ha nem is a klasszikus diplomáciai eszközöket használja is.

A német külpolitika úgy tűnik, hogy már most az Európai Tanácsban  esedékes szavazatszámokat veszi figyelembe

– mondja. A tanácsban az államok meghatározott szavazatszámmal döntenek, jellemzően minősített többség szükséges egy-egy javaslat elfogadásához.

Angela Merkel és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szeptember elején közös sajtótájékoztatón nyilvánította ki, hogy a két ország egyetért a menekültválság kezelésének kérdésében, ez pedig mindkét fél számára a terhek arányos elosztását jelenti. Mindez közvetlenül azután történt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a menekültekkel kapcsolatos jogi helyzet tisztázását kérte Németországtól. Spanyolország korábban inkább a kvótarendszerrel és a német megoldással szemben szkeptikus alapállású országnak tűnt: Melilla és Ceuta enklávékban kerítéssel védik a határt.

Fotó: AFP / Thierry Charlier
Fotó: AFP / Thierry Charlier

Ennek a közös fellépésnek egyértelmű üzenete volt Magyarország számára: kedves Viktor, az egyetlen potenciális nagy szavazatszámmal rendelkező szövetségesed már az én hajómon van

– Lattmann Tamás szerint ilyen üzenetből jó pár érkezhet még a közeljövőben, aki pedig abban reménykedik, hogy a visegrádi négyek keresztbe tehetnek a nagy német tervnek, könnyen csalatkozhat.

A visegrádi országok – bár a kommunikáció szintjén kiállnak a magyar álláspont mellett – összesen nem rendelkeznek annyi szavazattal, ami nagy bajt csinálhatna. A visegrádi államokkal kapcsolatban azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt néhány évben, amikor fontos jogalkotási kérdésekről volt szó, nem voltak Magyarország legmegbízhatóbb szövetségesei és ez várhatóan ebben a kérdésben sem fog megváltozni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.