Nagyvilág
Menekült (Array)

Prága gesztust tehetne, és befogadhatná a menekültek egy részét

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2015. 08. 06. 18:31

Csehország humanitárius gesztust tehetne az illegális bevándorlóknak, a menekültekkel teli országokkal pedig szolidaritást vállalhatna azzal, ha a menedékkérők egy részét befogadná, hangoztatták a menekültügyi kérdésekkel foglalkozó cseh szövetség jogászai.

“A dublini egyezmények, ahogy a cseh törvények is, ezt lehetővé teszik” – olvasható a Prágában nyilvánosságra hozott állásfoglalásban. A cseh jogászok úgy vélik: szükség lenne a menekültekkel foglakozó dublini egyezmény átértékelésére, hogy az igazságosabb legyen az Európai Unió azon országaival szemben, amelyek területén keresztül a menekültek az unió területére lépnek.

“A mostani migrációs hullám összeurópai probléma, ezért európai szinten kellene megoldást találni rá” – szögezték le a migrációval foglalkozó cseh jogászok.

A szakértők rámutattak: a menekültstátus megszerzését lehetővé tevő cseh törvények nagyon szigorúak. Az idei első fél évben a 784 kérvényező közül csak 32 kapott menekültstátust, tavaly pedig az 1156 kérvényező közül 82. Az eddigi rekordot a 2006-os év jelenti, amikor Csehország 268 embernek adott menekültstátust. A kérvények száma akkor meghaladta a háromezret.

A statisztikák szerint Csehország az Európai Unió azon országai közé tartozik, amelyekben a legkevesebben kérnek menedéket. Míg Csehországban az idei első fél évben 784 idegen kért nemzetközi védelmet, Magyarországon nyolcvanötször többen – mutatott rá tematikus összefoglalójában a CTK hírügynökség.

A hírügynökség szerint a csehekénél is kevesebb menedékkérelmet a balti államokban, Szlovákiában és Szlovéniában tartanak nyilván. Csehországban 1990-től az idei év közepéig 94 153 menedékkérelmet regisztráltak a hatóságok.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.