menekültek (Array)
Nagyvilág

A németek attól félnek, csak a pénz miatt jönnek a menedékkérők

Meg kell vonni a pénzbeli támogatást a nyugat-balkáni származású menedékkérőktől, mert előfordul, hogy csak a pénz miatt kérnek menedékjogot Németországban, mondta a német menekültügyi hatóság vezetője a Bild című lapnak.

Manfred Schmidt, a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke a Bild csütörtöki számában megjelent beszámoló szerint azt mondta, hogy az esélytelen menedékjogi kérelmek magas arányát csökkenteni lehetne, ha nem adnának az ellátás mellett költőpénzt is – havi 143 eurót – a nyugat-balkáni országok menekültstátuszért folyamodó állampolgárainak.

Nem egy kérelmező nyíltan vállalja, hogy csak a német államtól megszerezhető pénz érdekli. Az menekültügyi eljárás lefolytatása – átlagosan nagyjából 5 hónap – alatt megkapott összegből aztán “a hazájukban 9, vagy akár 12 hónapig is el tudják tartani magukat, ezért csökkenteni kell az állami juttatások vonzerejét, amennyire csak lehet” – mondta a BAMF elnöke. Hasonlóan vélekedik a bajor tartományi kormány is.

Gyorsan vissza

Szigorúan szét kell választani az “igazi menekültek” és a menedékjoggal visszaélő nyugat-balkáni kérelmezők ügyét – mondta csütörtökön a ZDF országos közszolgálati televíziónak Joachim Herrmann bajor belügyminiszter. Hozzátette: a védelemre szorulókon sürgősen segíteni kell, mindenki mást pedig “nagyon gyorsan” vissza kell szállítani a hazájába.

A Nyugat-Balkánról származó menedékkérőkre vonatkozó eljárás napok óta az egyik fő belpolitikai téma Németországban. Ennek az az oka, hogy menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy 40 százalékát a térség Európai Unión kívüli országainak – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – állampolgárai teszik ki, és körükben a fél  százalékot sem éri el az elfogadott kérelmek aránya.

Befogadó állomások épülnek

A bajor kormány a héten akciótervet fogadott el a régióból származó menedékkérők arányának csökkentésére. A müncheni vezetés tervei szerint a bajor-osztrák határ térségében – ahol eléri Németországot az úgynevezett balkáni migrációs útvonal – felállítanak két nagy, több ezer fő elhelyezésére alkalmas befogadó állomást a Nyugat-Balkánról származó menedékkérők számára, és ügyüket gyorsított eljárással bírálják el. A kérelmekről néhány nap, legfeljebb pedig két hét alatt döntenek, és haladéktalanul kitoloncolják az állampolgárság szerinti országba mindazokat, akinek a kérelmét elutasítják.

A BAMF 2015 első hat hónapjában összesen – vagyis nemcsak a nyugat-balkáni államokat, hanem valamennyi származási országot együttvéve – 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A hatóság előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.

Ajánlott videó

Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján az is elhangzott, hogy sem az iskolákban, sem az óvodákban nem lesz gyermekfelügyelet, amíg be kell zárniuk. Müller Cecília drasztikus emelkedésről és rémisztő adatokról beszélt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.