Miller, aki 2001-2004 között volt az akkori baloldali lengyel kormány miniszterelnöke, vagyis abban az időszakban, amikor egyes, nem bizonyított értesülések szerint Lengyelországban is titkos CIA-börtönök működtek, a TVN24 lengyel hírtelevíziónak adott interjúban kijelentette: egyáltalán nem biztos, hogy a jelentésben Lengyelországról is szó esik. Hozzátette: a CIA-börtönökről nem nyilatkozhatna akkor sem, ha tudomása lenne róluk, mert titoktartásra kötelezi őt az ügy NATO általi “kiemelten szigorúan titkos” minősítése.
Óvatosabbak lesznek az amerikaiakkal
Miller elhatárolódott a jelentésben leírt kínvallatásoktól, mondván, hogy ez „a szövetségesek tevékenységére” vonatkozik, és cáfolta azt a Washington Post-beli közlést is, miszerint Lengyelország 2003-ban 15 millió dollárt kapott volna az egyik börtön létesítésére, amely az északkelet-lengyelországi Kiejkuty helységben működött volna. Úgy vélte, a jelentés közzététele után „a világ minden hírszerző szolgálata óvatosabb lesz az amerikaiakkal való együttműködésben”.
Az állítólagos lengyelországi CIA-börtönök ügyére a jelentéssel kapcsolatban Aleksander Kwasniewski egykori lengyel elnök is kitért szerdán. A TOK FM rádióban beismerte, hogy Lengyelország a 2001-es amerikai terrortámadások után „hírszerzési együttműködést folytatott az Egyesült Államokkal” a terrorellenes harcban. Lengyelország ezzel kapcsolatban lehetővé tette az amerikai félnek egy Kiejkuty-i létesítmény használatát. A kínvallatási módszerek alkalmazását azonban – melyeket visszataszítónak és elfogadhatatlannak nevezett – Kwasniewski a CIA, az Egyesült Államok és George W. Bush akkori amerikai elnök rovására írta.
Példamutatás
Bronislaw Komorowski lengyel elnök szerdai sajtóértekezletén reagált a két baloldali lengyel politikus nyilatkozatára. Azt mondta, hogy példát kell venni az Egyesült Államokról, ami a politika és a hírszerzés viszonyát illeti. Nem engedhető meg, hogy a politikusoknak ne legyen tudomásuk ilyen fontos ügyekről – szögezte le.
Grzegorz Schetyna külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva azt mondta, bízik benne, hogy az amerikai jelentés hozzájárul annak a vizsgálatnak a lezárásához, amelyet a lengyel ügyészség folytat az állítólagos CIA-börtönök ügyében. A krakkói fellebbezési ügyészség szerdán úgy nyilatkozott, hogy kérni fogja az Egyesült Államoktól, tegye lehetővé a hozzáférést a jelentés teljes változatához.
Schetyna megjegyezte, az állítólagos lengyelországi CIA-börtönök témája „a nehéz történelmi kérdések” közé tartozik. Hozzátette, hogy a jövőben „pozitív módon kell alakítani a lengyel-amerikai viszonyt”.
Egy Barack Obama amerikai elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésben Ewa Kopacz miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala nem fogja negatívan befolyásolni a lengyel-amerikai viszonyt.
Lengyelország sohasem ismerte el hivatalosan a titkos CIA-börtönök létét, ennek ellenére júliusban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta az országot egy palesztin és egy szaúdi fogoly megkínzásában való bűnrészessége miatt. A krakkói fellebbezési ügyészségnek az állítólagos CIA-börtönök ügyében a nyilvánosság kizárásával évek óta folytatott vizsgálatát novemberben ismét meghosszabbították.
