Az Európai Bizottság következő elnökének júliusi megválasztását követően a többi uniós csúcspozíció betöltéséről dönthetnek, és külpolitikai kérdésekről, az ukrajnai konfliktusról, az iraki és a közel-keleti helyzetről is tárgyalnak szombati rendkívüli csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- illetve kormányfői. A találkozónrészt vesz Orbán Viktor magyar kormányfő is.
A finnek ellenzik az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását
Alexander Stubb finn miniszterelnök néhány órával a szombati EU-csúcstalálkozó előtt elhangzott rádiónyilatkozatában azt mondta: vannak egyes uniós tagországok, amelyek azonnali szankciószigorítást szorgalmaznak, és vannak, amelyek megengedőbb magatartást javasolnak. “Ha Oroszország tovább folytatja destabilizációs erőfeszítéseit, akkor helyes dolog a szankciók megszigorítása, én azonban azt remélem, hogy ez nem következik be” – fogalmazott az észak-európai ország kormányfője.
Személyi kérdésekről is döntenek ma Brüsszelben
A kinevezéseket illetően brüsszeli körökben a csúcstalálkozót megelőző napokban az a közvélekedést, hogy továbbra is Federica Mogherini olasz külügyminiszter a legesélyesebb arra, hogy Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő utóda, az uniós diplomácia új irányítója és egyben a bizottság alelnöke legyen. Így volt ez már júliusban is, ám az akkori csúcstalálkozón egyes, főleg keleti tagállamok olyan vehemensen ellenezték Mogherini kinevezését, hogy emiatt nem sikerült dönteni a kinevezések kérdéséről.
Egy, az egyeztetéseket ismerő, neve mellőzését kérő forrás szerint a tagállamok vezetőinek nagyjából most is hasonló körülmények között kell megtalálniuk a megoldást, mint júliusban. Nincsenek új nevek a kalapban, ám az azóta eltelt hetekben volt idejük megemészteni a dolgokat, így most nagyobb az esély a megállapodásra, annál is inkább, mert a legutóbbi tanácskozáson kötelezettséget vállaltak arra, hogy ebben a kérdésben az Európai Tanács szombat délután kezdődő ülésén meghozzák a végső döntést.