Az Orbán forradalma című írás szerzője, Jacques Schuster kiemelte, hogy az ukrán válság “viharában alig néhány megfigyelő vette észre, hogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor nemcsak az EU-nak küldött hadüzenetet, hanem a nyugati értékrendnek is” – derül ki az MTI híradásából.
Magyarul úgy csattannak, mint a retesz a cellaajtón
Orbán Viktor 2010-es választási győzelme óta “folyton nyelni kellett” az olyan szavakat a magyar miniszterelnöktől és környezetétől, amelyek “durva vehemenciája alig felülmúlható”, és amelyek “annyira illenek a nyugati értékrendbe, mint egy krumpli a tulipánmezőre”.
A nyugati megfigyelők aggodalma azonban nem volt tartós, “mindig leterítette őket Orbán művészi tökélyre fejlesztett kétértelműsége”, hiszen a kormányfő szavai angolul “nyájasnak” tűnnek, magyarul viszont “csattannak, mint a retesz a cellaajtón”. Magyarul azonban nemigen tudnak Európában, ezért az aggodalom helyett a higgadtság volt a jellemző, és az uniós országok és intézmények Orbán választási győzelmeit is figyelembe vették – fejtette ki a Die Welt szerzője.
Ukrajna orkánja elnyomta a pesti szelet
Mindehhez hozzájárult még az is, hogy Magyarország kis ország, amelyet könnyű nem észrevenni, miközben máshol válság és háború tombol – tette hozzá, megjegyezve, hogy “minél inkább szenvedett Ukrajna a keletről érkező orkánoktól”, annál kevesebb figyelem jutott az Európai Unióban, illetve az uniós tagállamokban “a Budapestről érkező széllökésekre”.
Ezért Németországban csak most vesznek tudomást a július végén elhangzott tusnádfürdői beszédről – vélekedett a Die Welt vezércikkírója, aki a beszédet elemezve hangsúlyozta: az Európai Néppártnak nyílt vitát kellene folytatnia arról, hogy a Fidesz a politikai családjához tartozik-e még. “Egy valamit ugyanis (az Orbán-) beszéd után minden további nélkül meg lehet állapítani: a demokrácia zászlaja félárbocon leng Budapesten”- írta Jacques Schuster, aki szerint vigyázni kell, nehogy “egy szomorú napon bevonják” a zászlót.
