Iszmáil Háníja a Hamász elnöke a szervezet különböző honlapjain és a palesztin médiában győzelemként értékelte az elmúlt hetek szárazföldi inváziója elleni harcot.
„A palesztin ellenállás győzelme és népünk legendás ereje elvezet minket a blokád felszámolásáig” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „amit az ellenség nem tudott elérni a csatamezőn, nem fogja elérni a tárgyalóasztaloknál sem”.
Röviddel a tűzszünet kezdete után a Hamász-delegáció Hanijával és Imád Ál Álámival, valamint az Iszlám Dzsihád gázai vezetőjével Khálid Ál-Bátccsal együtt azonnal Kairóba utazott, hogy ott a Ciszjordániát irányító Fatáh tagjaival egyesülve megkezdje a tárgyalásokat. A PA követelései között szerepelt a Gázai övezet 2007 óta tartó izraeli blokádjának azonnali felszámolása, az egyiptomi határátkelő megnyitása valamint egy kikötő és egy repülőtér létrehozása.
Izraelt az egyiptomi közvetítéssel zajló tárgyalásokon Jitzák Molkó és Ámosz Gilád képviselte. Mivel a Hámász nem ismeri el Izrael állam létezését, ezért Izrael az egyiptomi közvetítő félnek nyújtotta be javaslatait – ahogy a palesztin egységkormány is.
Egyiptom azonnal visszautasította a rafah-i határátkelő megnyitását, arra hivatkozva, hogy annak semmi köze sincs a jelenlegi palesztin-izraeli konfliktushoz. Úgy tűnik a tengeri kikötő és a repülőtér létrehozásának ötlete, és a blokád feloldása sem talált meleg fogadtatásra. A tűzszünet meghosszabbítása volt az, amire Izrael hajlott volna, ám egészen szerda éjjelig a Hamász nem reagált. Tegnap éjjel azonban sajtóközleményben a harcok folytatását jelentették be, ha követeléseiket nem fogadják el.
Obama a tűzszünet meghosszabbítását akarja
Barack Obama amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a Gázai övezet nem tartható elzárva a világtól, hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Izrael önvédelmi joga mellett és, nem szimpatizál a Hamásszal, csak a Gázai övezetben élő civilekkel. Az Egyesült Államok elnöke a kairói tárgyalások legfontosabb pontjának a hamarosan lejáró tűzszünet meghosszabbítását jelölte meg. Csak ezután tartja lehetségesnek a tárgyalások folytatását. Külön méltatta a Ciszjordániát irányító Fatáhot és elnökét Mohamed Abbászt, mert a mérsékeltebb palesztin szervezet elismeri Izrael államot és hajlandó kétoldalú tárgyalásokra.
Mindeközben egy Izraelben végzett felmérés szerint a lakosságnak csak a 36 százaléka gondolja úgy, hogy Izrael győzelmet aratott a legutóbbi szárazföldi offenzívában. Az izraeliek 26 százaléka pedig úgy véli, a Bibi Netánjahú által meghatározott célok, főleg az Izraelbe vezető alagutak felszámolása és a Hamász katonai szárnyának meggyengítése sikerrel járt.
Több százmilliós a kár Gázában
Az izraeli védelmi erők szárazföldi egységei közben teljes egészében elhagyták a Gázai övezetet. Az eddigi kárfelmérések szerint az izraeli offenzíva minimum 300 millió dollár kárt okozott a Gázai övezetben. A térségben található legtöbb ipari komplexumot megsemmisítették.134 gyár omlott össze, és harmincezer ember maradt állás nélkül. A munkanélküliségi ráta a Gázai övezetben 55 százalékra emelkedett – derül ki a Palesztin Ipari Kamara tájékoztatásából. Az offenzívában a Palesztin Egészségügyi Minisztérium adatai szerint 1886 palesztin halt meg. A sebesültekről nincs pontos adat, számukat 10-15 ezer főre becsülik.
A Hamász bejelentésére, miszerint újrakezdik a rakétázást, ha követeléseik nem teljesülnek, Avigdor Liebermann izraeli miniszter úgy reagált: Izrael ezzel is számol, és felkészül bármilyen lehetőségre.
Több politikai elemző viszont úgy gondolja, a Hamász blöfföl és fenyeget, hogy eredményeket csikarjon ki a kairói tárgyalásokon. Nem biztos, hogy valóban újrakezdik a harcokat, bár az izraeli szárazföldi csapatok kivonásával a szervezet katonai szárnya körül enyhült a szorítás.
