Nagyvilág

20 éve internetezhetnek a kínaiak

A nagy kínai tűzfal azonban nem enged mindent a kíváncsi szemeknek.

A világon 77. országként Kína formálisan 1994. április 20-án csatlakozott a világhálóhoz. Az internet jelentős mértékben megváltoztatta a kínai társadalmat, az országban ugyanakkor a mai napig cenzúrázzák az elérhető információkat, ennek feloldása a közeljövőben sem valószínű.

A széles közönség számára csak később, 1995 januárjától vált elérhetővé az internet: az első szolgáltató májusban kezdte meg működését, az első internetkávézó 1996 novemberében nyílt meg Pekingben. A kormány 1999-ben indított nagyszabású, a világhálót népszerűsítő kampányt, a minisztériumoknak és központi szerveknek egymás után nyitva az internetes portálokat.

A Kínai Internettársaság 2001-ben alakult meg, az első, világhálóról szóló konferenciára 2002-ben került sor. A 2000-es évekre datálódik az ország legnagyobb internetes portáljainak létrehozása, amelyek a mai napig meghatározó szereplői az online-térnek.

A legolvasottabb hírportált és a legnagyobb mikroblogot magának tudható Sina Csoport 1998-ban, az elmúlt másfél évtizedben internetes konglomerátummá nőtt Alibaba Csoport 1999-ben, a “kínai Google-ként” emlegetett Baidu keresőóriás 2000-ben jött létre. A Sina Weibo mikroblog múlt héten, az Alibaba várhatóan a napokban vonul tőzsdére az Egyesült Államokban, utóbbi értéke a 200 milliárd dollárt is elérheti.

A Világbank adatai szerint 2000-ben a lakosságnak mindössze 1,8 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal. A netezők száma 2008-ra 250 millió fölé nőtt, átvéve a vezető helyet az Egyesült Államoktól, mint a világ legnagyobb netes közössége. A világhálóra kapcsolódó kínaiak tábora azóta is töretlen bővül: 2013 végén 618 millió főt tett ki, ez a teljes lakosság több mint 46 százaléka. Számuk várhatóan a jövőben is tovább nő, amelyet az okostelefonok terjedése és a mobilinternetes hálózatok kiépítése is segít: ennek harmadik generációja (3G) 2009-ben, negyedik generációja (4G) 2013-ban debütált az országban.

Az internetes közösség növekedésével a kínai kormány az információkat is egyre inkább szűri. Az erre a célra életre hívott, Aranypajzsnak elnevezett kínai tűzfal kifejlesztése 1998-ban kezdődött, vártára állítása 2003 novemberében történt. A tűzfal számos módon blokkolja a honlapok elérhetőségét: mindenek előtt az országban tabunak számító témák forrásai – így a szólásszabadsággal, demokráciával, a kínai vonatkozású politikai mozgalmakkal foglalkozó, valamint pornográf tartalmat közvetítő honlapok – vannak tiltólistán. Nem elérhetőek Kínából a külföldi szociális platformok – a YouTube, a Facebook, a Twitter -, s korábbi szókimondásukért több nagy hírportál – például a The New York Times, a Bloomberg hírügynökség, a BBC kínai nyelvű oldala – is hallgatásra ítéltetett.

A nagy kínai tűzfal az évek során mind kifinomultabbá fejlődött, egyre szűkebb rést hagyva a kelet-ázsiai ország internetezői és a kínai kormány által “érzékenynek” minősített információk forrása között. A cenzúra több lépcsőben működik, a tűzfalon kívül a honlapoknak saját magukat is cenzúrázniuk kell, a keresőmotorok és a mikroblogok információit szintén más szabályok alapján szűrik. A cenzúra kiemelt események, nagy balesetek, érzékeny évfordulók alkalmával fokozódik, a szűrés foka pedig régióként változik.

A Freedom House internetes szabadságról szóló 2013-as jelentése Kínát a vizsgált 60 ország közt Kuba mellett az utolsó előtti helyre sorolja, csak Irán követi ezeket.

A cenzúra feloldása a kínai kormány középtávú tervei között biztosan nem szerepel, a világháló “pletykáktól való megtisztítására” az elmúlt évben nagyszabású kampány indult. Hogy a kormány számára milyen fontos a kérdés kezelése, azt az is jól mutatja, hogy az idén a kínai kiberstratégia kialakítására létrehozott internetbiztonsági szervet maga Hszi Csin-ping államelnök vezeti.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.