A testület felállítását a Bundestag frakciói közösen kezdeményezték, az indítványt ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el.
A bizottság feladata annak megállapítása, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland közötti, “Öt Szem” néven ismert hírszerzési együttműködés érintette-e német állampolgárok személyes adatait 2001 óta, és ha igen, akkor miként és milyen mennyiségben fürkésztek ki, elemeztek és adtak tovább ilyen adatokat, és mit tudtak minderről a német hatóságok.
A testületnek azt is meg kell vizsgálnia, hogy miként lehet javítani a digitális kommunikáció során keletkező személyes adatok védelmét. A bizottságot hónapokig tartó viták után állították fel. A kormányoldal és az ellenzék kompromisszumától a parlamenti pártok azt várják, hogy a testület érdemi munkát végez és az NSA-ügy nem lesz a napi belpolitikai viták témája.
A kormánypártok – a konzervatív CDU /CSU pártszövetség és a szociáldemokrata SPD – összesen hat tagot delegálnak a bizottságba, a két ellenzéki párt – a Baloldal és a Zöldek – pedig egyet-egyet. A testület elnöke Clemens Binninger, a CDU belügyekkel foglalkozó tekintélyes szakpolitikusa.
A bizottság áprilisban kezdi el a munkát, és valószínűleg többnyire a német szervek tevékenységét vizsgálja majd, mert az nem várható, hogy az Öt Szem titkosszolgálatai tájékoztatják munkájukról a német törvényhozást. Az ellenzéki Zöldek kezdeményezték, hogy hallgassák meg Edward Snowdent, az NSA volt informatikusát, akinek tavalyi kiszivárogtatásai nyomán felállították a bizottságot. Az ideiglenes menedékjoggal Oroszországban tartózkodó amerikai szakember meghallgatásáról még nem döntöttek.
Az NSA volt informatikusától származó titkos minősítésű ügynökségi dokumentumok szerint az amerikai szolgálat kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott Németországban, és legkésőbb 2002-től megfigyelte az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel mobiltelefonját.
A leleplezés feszültséget keltett a német-amerikai kormányzati kapcsolatokban. Berlin kezdeményezte, hogy az Egyesült Államok és Németország az ügyből tanulva kössön megállapodást az egymás elleni kémkedés tiltásáról, de a washingtoni vezetés ellenállása miatt ez a terv lekerült a napirendről.
