Részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn az ukrán parlament, megerősítve Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét.
Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják.
Az előterjesztés indoklásában foglaltak szerint a mozgósítást “a Krím félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél általi leplezetlen agresszió” miatt van szükség.
Választási csalás is lehetett
A választási csalás gyanúját veti fel, hogy a hivatalosan közölt adatok nem felelnek meg a lakossági arány által elvárt választási döntéseknek, hiszen a Krímen kisebbségben lévő tatárokkal és ukránokkal együtt az Oroszországhoz való csatlakozás nem kaphatott volna ilyen magas támogatói arányt – írja a BBC.
Az Krími Autonóm köztársaság lakosságának 2001-es hivatalos adatok szerint 58,3 százaléka orosz, 24,3 százalék ukrán, 12,1 százalék krími tatár, a többi más nemzetiséghez tartozik. A tatárokról és az ukránokról lehetett tudni, hogy távol maradtak a voksolástól, így a közölt 83 százalékos részvételi arány és az Ukrajnától való elszakadásra adott 97 százalékos arány túlságosan magasnak tűnik.
Putyin rendkívüli beszédet tart
Az orosz államfő kedden soron kívüli beszédet intéz a parlament mindkét házához a Krím félszigetnek és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz csatlakozása iránti kérelme kapcsán. Vlagyimir Putyin orosz államfő évente egyszer, decemberben szokott évértékelő és programbeszédet intézni az orosz parlament felsőházához. Az elnök mostani soron kívüli, ünnepélyes keretek közötti megszólalását a szokásos helyszínen, a moszkvai Kreml György-termében tartják közép-európai idő szerint délben.
A krími parlament a nap folyamán soron kívüli ülésén a terület függetlenségéről fogadott el nyilatkozatot. A dokumentumban azzal a kéréssel fordultak Moszkvához, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel az Oroszországi Föderációba.
Az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának helyet adó krími Szevasztopolban is arról döntött a városi tanács, hogy a népszavazás eredményeként külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz.
Ilyen lenne az oroszok megoldása
Oroszország közölte feltételeit, amely mellett rögzítenék Ukrajna területi egységét és semleges katonai-politikai státusát. A rendezés keretében mindenekelőtt egy “Ukrajnát Támogató Csoportot” hoznának létre, olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erő számára elfogadható legyen.
Moszkva feltételei szerint az új kijevi vezetésnek el kellene ismernie a krími referendum eredményét. A támogatói csoportnak pedig hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics akkori elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt békemegállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.
