Az Európai Unió külügyminiszterei elfogadták hétfői brüsszeli tanácskozásukon az EU több orosz és ukrán vezető elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezek között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása is szerepel – írja az MTI.
Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak a krími népszavazás megrendezéséért.
Minderről Linas Linkevicius litván külügyminiszter számolt be Twitter-profilján. Hozzátette, hogy az EU a következő napokban újabb intézkedésekről dönt.
Ahogy arról beszámoltunk, az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság lakosai arról döntöttek vasárnap, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a nemzetközi jog megsértésének és Ukrajna területi egysége elleni támadásnak nevezte a krími népszavazást.
Diplomaták elmondták, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcs második napján az uniós vezetők alá fogják írni Ukrajnával annak a társulási megállapodásnak a politikai részét, amelynek a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezett aláírását Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta. Janukovicsnak ez a döntése – valamint a pénzügyi támogatás érdekében Oroszországhoz fordulása – váltotta ki az ukrajnai tiltakozásokat, amelyek végül a Janukovics-rendszer bukásához vezettek.
A társulási megállapodás kidolgozott szövegének része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Az erről szóló részt egyelőre nem írják alá, csak a politikai vonatkozású fejezeteket. Az EU azonban korábbi közlések szerint a szabadkereskedelmi rész későbbre tervezett aláírása előtt egyoldalúan kedvezményeket nyújt Ukrajnának az európai piachoz való jobb hozzáférése érdekében.
A NATO szerint is jogellenes
Az EU-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben nyilatkozatot adott ki a NATO, ismételten jogellenesnek minősítve a vasárnapi krími népszavazást, leszögezve azt, hogy az atlanti szövetség nem ismeri el annak kimenetelét. A NATO-nyilatkozat kitért arra is, hogy a referendum megtartásának körülményei önmagukban is hiteltelenné tették az egész eljárást. A népszavazásra sietve, katonai intervenció közepette került sor, a médiát manipulálták, és nem volt lehetőség semmilyen szabad vita lefolytatására – állapította meg az atlanti szövetség.
“Az úgynevezett referendum aláássa az ukrajnai válság politikai megoldására irányuló erőfeszítéseket” – olvasható a NATO-dokumentumban.
A nyilatkozatban felszólították Oroszországot a feszült helyzet enyhítésére, beleértve azt, hogy az oroszok szüntessenek be minden katonai tevékenységet Ukrajnában.
“UKrajna nem ül fel a provokációnak”
A nap folyamán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral tárgyalt Brüsszelben Andrii Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója. A megbeszélés után újságíróknak azt mondta, nagyon aggasztja a kijevi kormányzatot az ukrán-orosz határtérségben tapasztalható nagy arányú orosz csapatösszevonás.
Ukrajna – tette hozzá – nem ül fel a provokációknak, és erre utasította haderejét is. Az ukrán fél – derült ki Descsica szavaiból – különböző felszerelésekre tartana igényt, de nem kívánja a NATO katonai jelenlétét az országban.
Az ukrán külügyek irányítója megerősítette, hogy Kijev szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek tevékenységét lehetővé kellene tenni egész Ukrajnában, beleértve a Krím félszigetet is.
