Az egyházfő az ortodox egyházak vezetőinek isztambuli találkozója előtt beszélt diákok és ortodox tudósok előtt a legrégebbi és máig a legjelentősebb görög ortodox iskolában, amely az isztambuli Fener kerületben található.
A Hagia Sophiával kapcsolatban arra reagált, hogy a török társadalom egy részében terjedő hír szerint az épületet mecsetként nyitnák meg újra. Szerinte ha a valamikori ortodox bazilikát újra megnyitnák a hívek előtt, akkor csak keresztény imahelyként működhetne.
„Ellenezzük a tervet, és minden kereszténynek, legyen akár ortodox, katolikus vagy protestáns, mellénk kell állnia. A Hagia Sophiát azért építették, hogy tanúságot tegyen a keresztény hit mellett.” Az épület a keresztény eszmék történelmi és máig tartó jelenlétének bizonyítéka az egykori Konstantinápolyban, a mai Törökországban – jelentette ki a pátriárka.
A Hagia Szophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. Az akkori általános közvélekedés szerint nem volt hozzá fogható méretű templom az egész korabeli keresztény világban. A Hagia Szophia az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek, és egyben az első képviselője annak a specifikusan bizánci architektúrának, melynek szellemében az épület domináns eleme a kupola.
