„Az (Európai) Bizottság a szerződések őre, és ebben a minőségben nem nézi végig tétlenül azt, hogy lábbal tiporják ezeknek a szerződéseknek az alapelveit” – hangsúlyozta Reding Berlinben.
Az Európai Bizottság berlini képviseletén elmondták: Viviane Reding egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen nyilatkozott a magyar alkotmány módosításáról. Az EB alelnöke, igazságügyi biztosa a Bitkom német informatikai és távközlési szakmai szervezet esti pódiumvitájára utazott a német fővárosba, a rendezvényen „Fogyasztói jogok a web 2.0 világában – kihívások az európai politika előtt” címmel tart előadást.
A magyar parlament hétfőn hagyta jóvá az alkotmány újabb módosításait, amelyek nemzetközi bírálatok kereszttüzébe kerültek – jegyezte meg a brit hírügynökség.
Az alaptörvény nem játék
Az uniós biztos elmondta: a bizottság felül fogja vizsgálni a magyar alaptörvény megváltoztatását és az abból adódó következményeket. Reding utalt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkére, amely szerint az EU-ban egy tagállam jogai korlátozhatók, amennyiben sérülnek a szövetség értékei. Mint mondta, ez a magyarországi kifizetések csökkentését vagy az ország szavazati jogainak korlátozását is jelentheti.
Reding a Fidesz kétharmados parlamenti többségére célozva hangsúlyozta: az alaptörvény nem játék, és nem lehet félévente nekiállni módosítani azt. Az EU-biztos, aki Orbán Viktor magyar kormányfőhöz hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozik, hozzátette: az a benyomása, hogy Magyarországon veszélyben van a jogállamiság.
Az Európai Bizottság attól tart, hogy a módosított magyar alkotmány korlátozza egyebek mellett a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás és a jegybank, valamint más állami intézmények függetlenségét.
„Csúfot űznek a jogállamiságból”
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a brüsszeli EU-csúcstalálkozó csütörtök délutáni megkezdésekor felvetette a magyarországi alkotmánymódosítás ügyét.
Az elnök beszámolt a csúcsvezetőknek arról, hogy a múlt pénteken megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és arra kérte, hogy függessze fel az alkotmánymódosítási javaslatokról való szavazást, tegye lehetővé, hogy az Európa Tanács és az Európai Bizottság előbb alaposan megvizsgálhassa a szöveget. A magyar kormány erre nem volt tekintettel, hanem sietve keresztülvitte a módosítást a parlamenten – folytatta Schulz. Hozzátette: az előző napon a frakcióvezetők többsége megállapodott abban, hogy április 17-én az Európai Parlament plenáris ülésén vitát folytatnak Magyarországról.
Nem maradhatnak némák
“Az Európai Unió értékek közössége. Arra törekszünk, hogy érvényesítsük ezeket az értékeket más országokkal és testületekkel való kapcsolatainkban. Annál inkább fontos, hogy az alapvető európai értékeket az unión belül is tartsák tiszteletben. Nem maradhatunk némák, ha egy tagállam keresztülgázol ezeken” – mondta Schulz.
Az EP elnöke emlékeztetett arra, hogy a finn, a holland, a dán és a német külügyminiszter “korai előrejelző rendszer” kidolgozását javasolta annak érdekében, hogy gyorsabban és határozottabban lehessen fellépni, “amikor csúfot űznek a jogállamiságból, miként az történt Magyarországon”.
Kizárás az uniós döntéshozásból
Ugyanakkor csak abban az esetben lehet szó az uniós szerződés hetes cikke szerinti szankció alkalmazásáról Magyarországgal szemben, ha 100 százalékos, minden kétséget kizáró jogi bizonyíték van arra, hogy a magyar alaptörvény módosítása súlyosan megsérti az Európai Unió alapértékeit – hangoztatta Martin Schulz.
A német EP-elnök arról is beszámolt: José Manuel Barroso egyértelművé tette: a bizottság tüzetesen meg fogja vizsgálni, hogy a módosítás összhangban van-e az uniós szabályokkal, szerződésekkel és értékekkel.
Az uniós zsargonban csak atomfegyvernek nevezett hetes cikk alapján – az összes tagállam beleegyezése esetén – akár az adott ország szavazati joga is megvonható, ami az uniós döntéshozatalból való teljes kizárást jelent.
