Külföld
alaptörvény (alaptörvény, )

Európa felszólító módban üzent Orbánnak

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2013. 03. 06. 12:39

Aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője. Az ET főtitkára a döntés elhalasztására szólítja fel a magyar kormányt.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság.

“Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – közölte Thorbjorn Jagland, aki szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.”Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét”.

Előzőleg az ET két jelentéstevője, a svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová megállapította: a módosítási javaslat visszahoz számos olyan előírást, amelyet a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az ET égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület pedig az európai normákat sértőnek minősített. “Reméljük, hogy ezeket a módosításokat ilyen formában nem fogja elfogadni a parlament” – hangoztatta Lundgren és Fischerová.

A két képviselő abból a célból tett látogatást – immár nem először – Magyarországon, hogy jelentést készítsen arról, indokolt-e úgynevezett monitoring eljárást indítania Magyarország vonatkozásában az Európa Tanácsnak. A tervek szerint áprilisban kívánják az ET parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága elé terjeszteni jelentésüket. A strasbourgi székhelyű, 47 európai országot összefogó ET a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását figyeli a tagországokban. EU-tagállam ellen az ET korábban még nem indított monitoring eljárást.

Az ET közleménye szerint a két képviselő ezúttal a magyarországi alkotmányos keretekkel és a médiaszabályozással kapcsolatban továbbra is meglévő aggodalmairól, illetve a további jogszabály-módosítások lehetőségeiről kíván tárgyalásokat folytatni Budapesten. Lundgren és Fischerová előzőleg 2011 júliusában, majd 2012 februárjában járt Magyarországon.

Előzőleg éppen az alaptörvény negyedik módosítása ügyében fordult az Európa Tanácshoz és az unió alapjogi biztosához a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért. A civilszervezetek szerint azzal, hogy tovább gyengítik az Alkotmánybíróságnak az Országgyűlés feletti kontrollját, aláássák a jogállamot és az alkotmányosságot. Aggodalomra ad okot az is, hogy ismételten és tömegesen az Alaptörvényben rögzítenék azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesnek talált. 

Eddig csaknem harminc civilszervezet csatlakozott a szombati, „Az alkotmány nem játék” nevű tüntetéshez. A szervezők szerint az alkotmánynak a demokratikus jogállam alapjaként kellene szolgálnia, de az azt felváltó alaptörvény már most sem tölti be ezt a feladatát. Az egyetemfoglalók már nyílt levelet is írtak a köztársasági elnöknek, amelyben emlékeztetik beiktatási beszédére, és azt kérték tőle, „merje ne aláírni az Alaptörvény módosítását!”

A Fidesz kiáll az alaptörvény módosítása mellett. A párt kommunikációs igazgatója szerint ismét komoly félreértés van a külföldi sajtóban a magyar törvényhozással kapcsolatban, de a Fidesz és a kormány szívesen áll a rendelkezésükre a valódi helyzet tisztázására. Erről Kocsis Máté beszélt szerdán Budapesten újságírók előtt, a Financial Times cikkére reagálva.

A gazdasági napilap internetes oldalán arról ír, hogy ha a magyar parlament elfogadja az alaptörvény módosítására beterjesztett javaslatcsomagot, akkor meg kell vonni Magyarország uniós szavazati jogát és fel kell függeszteni a EU-s támogatások kifizetését.

Kocsis Máté erre azt mondta, hogy “határozottan, tisztességesen meg fogjuk magunkat védeni ebben az ügyben is”. Szerinte a külföldi sajtóban megjelent “hajmeresztő vélemények” torzítják a valós magyar helyzetet. Hangsúlyozta: az alaptörvény módosítása a “szándéka szerint egy jó alaptörvény-módosítás” és minden passzusában megfelel az Alkotmánybíróság (AB) korábbi ítéleteinek.

Előzőleg a Financial Times azt is arta, hogy Orbán Viktor a demokratikus értékeket fenyegeti, ezért Európának figyelmeztetnie kell arra, mivel járhat, ha kitart jelenlegi irányvonala mellett. A Financial Times szerint Brüsszelnek pontosan meg kell határoznia, mely pontokon fenyegeti a magyar tagság az EU-t.

Nem a Financial Times volt az első, ahol megelégelték az uniós értékrenddel szemben haladó Orbán kormány tevékenységét, mivel a német kormányból is volt már ehhez hasonló nyilatkozat – mondta a Klubrádiónak Kovács László volt EU-biztos. A szocialista politikus úgy látja: példa nélküli lenne a szavazati jog felfüggesztése, amivel az adott ország lényegében kieshet a döntéshozatali rendszerből, így súlytalanná válna. Tavaly év elején már felmerült egyszer, hogy megvonnál hazánk uniós szavazati jogát akkor sem lett belőle semmi.

Közben kiderült, hogy nemcsak a Financial Times, hanem az Európa Tanács is aggódik. A strasbourgi székhelyű szervezet főtitkára fel is szólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság.

Brüsszel is figyel

Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a magyar alaptörvény tervezett módosítását, de az elfogadott szöveg értelmezése nélkül még nem akar megjegyzést fűzni a javaslat tartalmához – közölte magyar újságírói kérdésre válaszolva a brüsszeli testület szóvivője. Pia Ahrenkilde Hansen elmondta: bízik abban, hogy a magyar hatóságok továbbra is teljesítik korábban tett vállalásaikat, és a magyar jogszabályok “mind betűjükben, mind szellemükben” összhangban lesznek az uniós szabályokkal. A szóvivő azt is megemlítette, hogy az Európai Bizottság – akárcsak eddig – minden olyan eszközzel élni fog, amelyre az unió alapszerződései lehetőséget adnak, hogy az uniós jognak érvényt szerezzen.

Nevük elhallgatását kérő uniós tisztségviselők rámutattak arra, hogy az Európai Bizottság csak konkrét uniós jogsértések esetén emelhet kifogást egy-egy tagállam jogszabályait illetően, vagyis csak akkor, ha valamelyik tagállam olyan jogszabályt hoz, amely az uniós jog valamely pontjával bizonyíthatóan összeütközik. Az uniós tisztviselők egyértelművé tették, hogy sem az alkotmányozás, sem az alkotmánybíróság működésének szabályozása nem olyan terület, amelybe a bizottság beleszólhat. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatban minden tagállamnak konkrét, kodifikált kötelezettségei vannak, amelyek teljesülését a bizottság eddig is ellenőrizte és ellenőrizni is fogja, emellett pedig “politikai figyelmeztetést” is küldhet, akárcsak 2011 decemberében.

A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők ugyanakkor felhívták a figyelmet az uniós zsargonban “koppenhágai dilemmaként” emlegetett problémára, miszerint a bizottság a csatlakozás előtt álló országok esetében konkrét, határozott eszközrendszerrel rendelkezik ahhoz, hogy kikényszerítse az általa elvárt módosításokat például egy ország nem megfelelőnek ítélt igazságszolgáltatási rendszerében, ha viszont az adott ország már az unió teljes jogú tagja, akkor a brüsszeli testület az ilyen esetekben gyakorlatilag eszköztelenné válik.

A név nélkül nyilatkozó egyik tisztségviselő a magyar igazságszolgáltatás kapcsán arról is tájékoztatást adott, hogy a brüsszeli testület megkapta az Európai Bíróság által elítélt, a bírák kötelező nyugdíjazásáról szóló jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot, de még elemzik a dokumentumot, így annak tartalmáról egyelőre nem tudott érdemben nyilatkozni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.