A székely zászló jogállása körüli vita megmérgezte a Bukarest és Budapest közötti viszonyt – írta prágai keltezésű írásában Rudolf Hermann, a liberális konzervatív svájci lap, az NZZ tudósítója. Meglátása szerint a vita olyan időpontban robbant ki, amikor a romániai magyar kisebbség viszonya a központi állammal amúgy is feszültebb, mint egyébként szokott lenni. Az RMDSZ – írta – nyolc és fél éven át tagja volt a kormányoknak, s ezúttal is kész lett volna az együttműködésre a szociálliberális párttal, de annak nacionalista szárnya hevesen tiltakozott ez ellen.
A tudósító úgy látja, az RMDSZ részvétele a különböző színezetű kormánykoalíciókban azt eredményezte, hogy Romániában a kisebbségi kérdés körül sokkal kevesebb a politikai „lárma”, mint például Szlovákiában. Elvehetné a kisebbségi kérdés élét – írta –, ha általánosságban több hatáskört kapnának a régiók Romániában. A bukaresti centralizmusnak mindenesetre Erdély esetében történelmi dimenziója is van, és egyes megfigyelők szerint politikai körökben az a vélekedés uralkodik, hogy az autonómia biztosítása lépés lenne a román nemzetállam szétesése felé – írta az NZZ.
A Profil című hetilap nyomtatott kiadása az éhségmenetekről közölt riportot. A szerző, Gregor Mayer a Nógrád megyéből indult tüntetőket kísérte el egy darabon, és beszámolt a követeléseikről. A tüntetők egyike azt mondta a lapnak, a közmunkáért kapott 47 ezer forintból nem lehet megélni. A Fidesz ezt vitatja, az éhségmenetekre pedig „cinizmussal reagál” – írta a lap. Mezőkövesden „pártfunkcionáriusok” olyan transzparensekkel fogadták az éhségmenetet, amely arra szólította fel őket, hogy „dolgozzanak, ne a balhét keressék” – írta a lap.
Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok tervezett módosításáról közölt beszámolót a Spiegel Online német hírportál. A „Magyarország: Orbán miniszterelnök meg akarja fosztani hatalmától az Alkotmánybíróságot” című beszámoló szerint „Orbán Viktor (…) kemény eszközökhöz folyamodik az Alkotmánybírósággal folytatott hatalmi harcban”. Az alaptörvény javasolt módosításának hátterével kapcsolatban kifejtették: a bírói testület azzal „hívta ki maga ellen a kormány haragját”, hogy az utóbbi hónapokban a Fidesz által elfogadott törvények közül többet alkotmányellenesnek minősített.
„Orbán az autokratikus hajlamaival újra és újra beleütközik a határokba, amelyeket az Alkotmánybíróság szab meg számára” – tette hozzá a Spiegel Online, megjegyezve, hogy a testület hatáskörét már korábban is szűkítették.
