Nagyvilág

Véres verekedés az ukrán parlamentben

ukrán-parlament (verekedés, ukrán parlament, )
ukrán-parlament (verekedés, ukrán parlament, )

Az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvénytervezet csütörtöki vitája fajult el.

Ismét heves ökölharc színterévé vált a Verhovna Rada, miután a kormánypárti frakció erős emberei a testükkel védték, míg a nemzeti érzelmű ellenzék pankrátorai testi épségük kockáztatásával próbálták megakadályozni az új ukrán nyelvtörvény tervezetének szavazását.

A Régiók Pártjának félhivatásos verőlegényei, élükön a törvénytervezet egyik szerzőjével, már jó előre védelmi pozíciót foglaltak el a házelnöki pulpitus körül, míg az ellenzéki Julija Timosenko Tömb (BJuT), illetve a Mi Ukrajnánk-Nemzeti Önvédelem pártkettős nekigyürkőzött honatyái előre megfontolt rohammal akarták megakadályozni a tervezet jóváhagyását. A szavazás kihirdetése előtt a támadók és védők között heves dulakodás alakult ki: pofonok csattantak, ökölcsapások puffantak, zakók, ingek és nyakkendők szakadtak.

Az ellenzékhez tartozók elsődleges célpontja Vagyim Kolesznyicsenko, a nyelvtörvény jelen lévő társszerzője volt, aki azonban ügyes horogütésekkel hárította a támadásokat. Ő néhány véraláfutással megúszta a harcot, nem úgy, mint az egyik BJuT-os képviselő, akit vérző fejjel szállítottak kórházba a mentők. Párttársai szerint Mikola Petrukot egy boxerrel ütötték meg, míg mások állítják, hogy az elnöki pulpituson hasalt éppen, amikor lelökték, és egyszerűen fejre esett.

Volodimir Litvin házelnök úgy oldotta meg a lőporos helyzetet, hogy egy óvatlan pillanatban bejelentette az esti ülésszak végét. Persze, a képzeletbeli ringben ezt sokan nemigen hallották, és még percekig csépelték egymást, amit a parlamenti páholyban ülő vendégek vastapssal jutalmaztak.

A vitatott törvénytervezet megszavazását a kormánypárti koalíció vezére szerint még pénteken újból napirendre tűzik. Az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvény egyik sarkalatos pontja a nemzeti kisebbségek anyanyelvének regionális nyelvi státuszba sorolása, a Regionális vagy Kisebbségi nyelvek Európai Chartájának megfelelően. Ez azzal járna, hogy az oroszon kívül további 15 kisebbség – köztük a magyar! – anyanyelvét a hivatalos államnyelvvel azonos jogok illetnék meg úgy a hivatali, mint a közéletben. Ám a nemzeti érzelmű ellenzék ebben az ukrán nyelv degradációját látja, ugyanis Ukrajnában hiába az ukrán a hivatalos nyelv, az ország lakosságának mintegy fele továbbra is inkább oroszul beszél.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik