Külföld

Orbán tekintélyelvűségéről írnak a franciák

admin
admin

2011. 01. 30. 19:21

Miközben Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Orbán Viktor kormányát tekintélyelvű elhajlással gyanúsítják - írta a médiatörvény ellen rendezett tüntetés kapcsán készített terjedelmes budapesti riportjában a Le Journal du Dimanche (JDD) című francia lap.

A vasárnap megjelenő újság szerint bár csütörtökön kevesebben tiltakoztak a Kossuth téren „a teljes magyarországi sajtót politikai ellenőrzés alá vonó” médiatörvény ellen, mint az előző, január 14-i tüntetésen, de a 6 ezer résztvevő „sem kevés egy olyan, a válsággal kapcsolatos megszigorítások miatt apátiába süllyedt országban, ahol a tiltakozásoknak nincs hagyománya”.

A tudósító, Pierre-Laurent Mazars megjegyezte, hogy politikusok nem jelentek meg a Kossuth téren a Facebookon kezdeményezett megmozdulás teljesen ismeretlen szervezői szándékainak megfelelően. Közülük Fölkel Róbert a lapnak elmondta: az MSZP teljesen hiteltelenné vált, az LMP-nek nincs súlya, a Jobbikkal pedig nem kívánnak kapcsolatba lépni. „Egyértelmű, hogy ez probléma: van egy olyan kormányunk, amely veszélyezteti a demokráciát és egy olyan ellenzékünk, amely nem képes azt megvédeni” – mondta a szervező a lapnak.

„De létezik-e még valóban demokrácia Magyarországon? A kérdés komolyan felmerül, amióta az 1989-es antikommunista forradalom volt diákhőséből a keményen nacionalista jobboldal vezetőjévé vált Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz, megszerezte a képviselői helyek kétharmadát a tavalyi április választásokon. Azóta (Orbán) példanélküli törvényhozási őrületbe hajszolva a parlamentet, s lekötelezettjeit helyezve az állami kulcspozíciókba, rohamtempóban irányítja magyar forradalmát” – fogalmazott a lap.

A JDD idézi Debreczeni József közírót, aki szerint Magyarországon autokrácia van, mivel a számára kedvező választási eredménnyel a Fidesz szinte a teljes államapparátust elfoglalta és lebénította az ellensúlyokat. „Orbán gyakorlatilag véget vetett a parlamentáris demokráciának” – állítja Debreczeni. Véleménye szerint a Fidesz elnöke azután tért le a helyes útról, hogy 2002-ben elvesztette a hatalmat. Ekkor hangzott el a szájából egy nagygyűlésen, hogy a „haza nem lehet ellenzékben” – emlékeztetett a lap.

Kovács László, az MSZP alelnöke, volt uniós biztos szerint a mai Orbán „radikálisan különbözik” attól az embertől, aki 1989-90-ben a demokráciáért és a sajtószabadságért harcolt. „Hatalomvágya kielégíthetetlenné vált” – idézi a lap Kovácsot. Egy másik, meg nem nevezett vezető szerint Orbán „hatalomfüggő”, egy diplomáciai forrás szerint pedig olyan ember, aki biztos abban, hogy neki van igaza. A Fidesz többi vezetői viszont provincializmusuk miatt hibáznak: most fedezik fel a nemzetközi sajtó súlyát, amit nem mértek fel előre. Az elbizakodottság érzése vezérli őket. Kétharmados többségük van, vörös szőnyeg előttük, és minden hatalmi ág az övék, nem zavartatják magukat a részletekkel – idézi a meg nem nevezett diplomatát a lap.

A lap kitér arra is, hogy az Európai Bizottság Budapesthez intézett levelében azon pontok tisztázását kérte a médiatörvényben, amelyeket ellentétesnek ítélt meg az európai szabályozással. Bár a magyar kormány már jelezte, hogy kész a szöveg felülvizsgálatára, a lap szerint „ez messze nem lesz elég a gyanakvások eloszlatására”, mivel Orbán Viktor rendszerének, „a populista demokratúrának” a természete kérdőjeleződött meg. Idézi a lap Daniel Cohn-Benditet, a zöldek európai parlamenti frakcióvezetőjét, aki európai Cháveznek minősítette Orbánt, míg mások Putyin és Berlusconi keverékét látják benne, sőt Lukasenka fehérorosz elnökhöz is hasonlították már.

Ez pedig a lap szerint aggasztja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert, akit „Orbánhoz közelinek, de nála mérsékeltebbnek tartanak”. Idézi a JDD a magyar politikust, aki szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarországot Fehéroroszághoz hasonlítsák. Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár pedig úgy vélte, olyan, mintha most veszélyesnek tekintenék Európában, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerzett. „Senki soha nem vitatta a választások tisztaságát. A választók pedig az alapvető változások megvalósítására hatalmaztak fel minket” – hangsúlyozta.

A Fidesz kilenc hónapi kormányzás alatt a lap számításai szerint tíz alkotmánymódosítást eszközölt, csökkentette az Alkotmánybíróság jogkörét, miután az megsemmisítette az egyik intézkedését, valamint új alaptörvény elfogadására készül. Idézi a lap Nagy Anna kormányszóvivőt aki szerint a rendszerváltás óta csak Magyarország és Lettország nem alkotott új alkotmányt. „Fontos vonalat húzni, ha le akarunk zárni egy periódust” – jelentette ki a kormányszóvivő.

A lap szerint ugyanakkor „a kommunista korszak emlékeitől való megtisztításhoz Orbán Viktor barátai nem riadnak vissza a két háború közötti időszak – amikor is a nagyon tekintélyelvű Horthy tengernagy a náci Németország oldalára állt – szimbóluminak használatától”. A JDD azt is megemlíti, hogy Orbán Viktor a hatalomba való visszatérést követően egyik első intézkedésként fogadtatta el a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvényt, s szándékai szerint az új alkotmány preambulumában pedig a Magyarország dicsőséges ezer évét szimbolizáló Szent Korona tanra való hivatkozás fog szerepelni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.