A lap felemlíti, hogy sok országban létezik a magyarországihoz hasonló médiahatóság is, regisztrálási és licencadási joggal. Viszont azt problémának látja, hogy “az Orbán-kormány a maga kétharmados többségével egy olyan, több mint 120 oldalas törvényt vitt keresztül, amely a közszolgálati és a magánmédiától az internetig szinte az egész kommunikációt szabályozza”.
“A törvényalkotásból, a médiahatóságok magatartásából és a joggyakorlatból olyan eredménynek kell születnie, amely biztosítja a sajtószabadságot. A médiahatóságoknak, amelyek függetlenek a kormánytól, és amelyeket a parlament választ meg, csak akkor szabad szankciókkal a szerkesztői szabadságba beavatkozniuk, ha azok az ifjúságvédelemre, pornográfiára vagy reklámszabályozásra vonatkoznak. Az Európai Bizottságnak mint az EU-szerződések őrének éppen ezt kell megvizsgálnia” – írja Elmar Brok, a kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője.
Szerinte bizonyosan az uniós jogba ütközik az a rendelkezés, amely magas részarányt állapít meg a magyar gyártású produktumokra. “Ez azonban nem a sajtószabadság kérdése. Az újságíró forrásainak nyilvánosságra hozatala “közbiztonságot érintő ügyekben” a legtöbb országban problémát jelent. De a WikiLeaks ellenére világossá kell tenni, hogy egy újságíró, aki törvényes eszközökkel információhoz jut, azt eredetétől függetlenül felhasználhatja, de egyúttal nem köteles így tenni. A személyiségvédelem és a következmények felmérése az újságíró felelőssége” – magyarázza Brok.
Úgy véli, hogy az új magyar médiatörvény elsősorban azért keltett olyan nagy figyelmet, mert az ország január 1-jétől az EU elnöke lesz. Beszámol arról, hogy ha a magyar médiatörvény elleni vádak megfelelnek a valóságnak, a sajtószabadság jelentősége miatt panasszal lehet fordulni az Emberi Jogok Európai Bíróságához, de az EU maga is aktivizálhatja magát az alapjogi chartára és az emberi jogok európai egyezményére hivatkozva.
“A tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy a Bizottság kemény intézkedéseket hozhatnak, egészen a szavazati jog megvonásáig. Mindehhez azonban alapos indoklásra van szükség, ezért fontos, hogy a Bizottság kérje a magyar kormánytól a jogszabály magyarázatát” – áll Brok írásában.
