Külföld

Készen állunk az EU-elnökségre

admin
admin

2010. 09. 09. 10:15

Gyakorlatilag megtörtént Magyarország Európai Unió mellett működő állandó képviseletének feltöltése, a brüsszeli elnökségi stáb szinte teljes egészében rendelkezésre áll a jövő év első felében betöltendő soros EU-elnökség feladatára - hangoztatta Iván Gábor nagykövet, a képviselet vezetője.

A posztjáról hamarosan távozó nagykövet a brüsszeli felkészülésről mérleget vonva elmondta, hogy a képviselet – a hazai minisztériumokkal együttműködve – valamennyi tanácsülésre előretekintve elkészítette mindazon ügyek leltárát, amelyek az unió napirendjéből adódóan az egyes miniszteri találkozókon felvetődhetnek. Ez sokat jelent a szakmai felkészülésben, és segít az elnökségi program összeállításában is.

Az elnökség végéig egy másik épületet is béreltek Brüsszelben, a két épületben jelenleg mintegy 180 fő dolgozik.

Energia, foglalkoztatás, válságkezelés lesz a téma

Iván Gábor – aki a múlt évtized legeleje óta uniós ügyekkel foglalkozik – elmondta azt is, hogy a magyar félév alatt nagyon sűrű lesz az uniós napirend, de a legfontosabb kérdések esetében kellőképpen ütemes a felkészülés is.

Lesz a hat hónap alatt energiacsúcs, hatályba lép a gazdasági együttműködés javítását és a válságok jövőbeni elkerülését célzó európai szemeszter, emellett napirenden lesz a követező tíz év növekedési és foglalkoztatási feladatait tartalmazó Európa 2020 program végrehajtása, a horvát EU-csatlakozási tárgyalások lezárása, a bel- és igazságügyi együttműködés újabb feladatcsomagját magában foglaló stockholmi program végrehajtása, a 2014-től kezdődő pénzügyi keretek vitájának kezdete, és az uniós “nagypolitikák” (mezőgazdasági politika, a szegényebb régiók és ágazatok felzárkóztatását szolgáló kohéziós politika) vitája is megindul.

A várható nehézségek megvilágítására Iván Gábor példáként elmondta, hogy a közös energiapolitika megteremtésének előkészítéséhez a tagországok között a jelenleginél fokozottabb együttműködés kell, hiszen – mint fogalmazott – “a közös energiapolitikának ma akkora jelentősége van, mint a közösség létrehozásakor a közös mezőgazdasági politikának volt”.

Magyar színt visznek az elnökségbe

A nagykövet hangsúlyozta: fontos feladatnak tartja, hogy az uniós napirenden megjelenjenek azok az ügyek, amelyek “magyar színt” visznek az elnökségbe, mint a kulturális sokszínűség, a vízpolitika, a Duna-stratégia, a regionalizmus.

Az EU-elnökségét ez év kezdetétől három ország (Spanyolország, Belgium és Magyarország) egymást váltva, de egymással szoros együttműködésben tölti be. Az unió történelmében még fiatal trióforma működését firtató kérdésre Iván Gábor úgy ítélte meg, hogy az a belgiumi belpolitikai problémák ellenére zavartalan.

Júliustól Brüsszelben már egyértelműen érzékelhető, “mit jelent az, hogy következő elnökség”, hiszen a magyar illetékeseket meghívják minden olyan intézményközi egyeztetésre is, amelyek nem nyilvánosak.

Brüsszel szerint megfelelő volt a felkészülésünk

Mint a nagykövet fogalmazott, a brüsszeli intézményekben azt is látják, hogy Magyarországon az intézményes felkészülés az elmúlt két év alatt megfelelően előrehaladt, így nem szül külön aggodalmat az, hogy az ország most először tölti majd be ezt a tisztséget. Az intézmények működésének szempontjából fontos, hogy az elnökség jelentős hátországgal rendelkezzen, és Magyarországon a kormány rendkívül erős parlamenti háttere ezt biztosítja. A brüsszeli döntéshozatalban ezt pozitív tényezőként értékelik – fogalmazott Iván Gábor.

Rámutatott arra is: a trió mellett egyre nagyobb szerepet kap a Magyarország után következő soros elnökkel, Lengyelországgal folytatandó együttműködés. Iván Gábor szerint jövőre “lesz egy magyar-lengyel lendület” az uniós munkában. Ez ugyanakkor szükséges is, mert 2011 számos újdonságot hoz majd az EU életében.

Az unió tavaly hatályossá vált Lisszaboni Szerződése végrehajtásának “éles szakaszába” lép azzal, hogy lesz már egy külügyi szolgálat, és az intézményes-döntéshozatali változtatások szintén ebben az évben érnek be (például kül- és biztonságpolitikában az elnöklési struktúra megváltozik). Emellett néhány olyan ügy is kiemelkedik, amelyben ez a két elnökség van egymásra utalva, például a közös energiapolitika kidolgozása, a közös politikák vitája, az uniós gazdasági válságkezelés terén újonnan bevezetett intézkedések (mint a nemzeti költségvetések előzetes uniós egyeztetése), a további bővítésről folytatandó vita, illetve a keleti partnerség kiteljesítésének folytatása.

Külön említette azt, hogy az éves uniós költségvetésről az eddigiekkel ellentétben egyetlen olvasatban kell megállapodni a parlamenttel. Mint mondta, meglátása szerint a jelenlegi, belga elnökségnek ez a legnagyobb energiát igénylő dossziéja.
Ugyanakkor az jelentős terhet vehet le a magyar elnökség válláról, ha a külügyi szolgálat – Catherine Ashton külügyi főképviselő bejelentett célja szerint – decemberre már “látható működést” végez majd – tette hozzá Iván Gábor. Az elmúlt időszakban ugyanis az állandó képviselői üléseken ez a téma nagyon sok időt vitt el.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.