A orvos végzettségű felfedező és természetvédő, aki a norvégiai Spitzbergákról indult, 5 napot, 1 órát és 30 percet töltött a levegőben, mielőtt szombaton földet ért Szibériában.
“Nagy megelégedettséget és megkönnyebbülést érzek. A repülés alatt voltak nehéz pillanatok, és nagyon hiányzott az alvás” – mondta a felfedező telefonon.
A Generali Arctic Observer hőlégballonja 3130 kilométeres út után két kilométer/órás szélsebesség mellett simán földet ért a szibériai tundrán, Batagaj orosz várostól 280 kilométerre északra.
“Teljesen kihalt területre érkeztem. Senki sincs, csak hatalmas hó és jégmezők, néhány erdő, semmi más” – mondta a 63 éves francia kutató.
A hőlégballonon eltöltött 121 óra 30 perc az első referenciaidő erre a távolságra. A felfedező jó egészségben landolt, bár voltak gondjai az utazás alatt. Azután, hogy hétfőn felszállt Longyearbyenből, hóviharba került szerdán az Északi-sark közelében. Másnap energiaellátási gondjai voltak, a viharban nem tudta feltölteni a napelemeket. Kétnapi lassú, áltagosan tíz kilométer/órás utazás után alacsonyan, 100 és 300 méterrel a jégmező fölött kellett repülnie, mert a magasban fúvó erős szelek elsodorták volna a céltól.
Teljes utazása alatt a tudományos-műszaki csapat segítette a Földről, közöttük a navigátora, Luc Trullemans, aki korábban Bertrand Piccard és Brian Jones első világkörüli hőlégballonos útján segédkezett 1999-ben.
Míg kint a levegő hőmérséklete mínusz 30 fokos volt, a kabinban a propángázfűtésnek köszönhetően 15 fokos “meleg” uralkodott.
Jean-Louis Étienne volt az első ember, aki 1986-ban 63 napos szánutazás után magányosan jutott el az Északi-sarkra.
Az expedíciót az ismert francia környezetvédő Roziere hőlégballonon hajtotta végre, amelyet vegyes üzemanyag (hélium és meleg levegő) hajt. Ilyen léghajóval repülte körül először a Földet a svájci Bertrand Piccard és az angol Brian Jones, majd 2002-ben egyedül az amerikai Steve Fossett.
