Külföld

Él a kirgiz belügyminiszter

admin
admin

2010. 04. 07. 14:19

Mégis él a kirgiz belügyminiszter, akiről korábban azt közölték, hogy halálra verte atüntetők tömege szerdán a közép-ázsiai ország északi részén fekvő Talaszban - közölte egy belügyminisztériumi illetékes. Az országban súlyos összecsapások vannak.

A helyi média szerint Moldomusa Kongantijevet korábban a Kurmanbek Bakijev államfő távozását követelő ellenzéki tüntetők túszuk ejtették és megverték. Az Azattyk rádió, a Szabad Európa kirgizisztáni adása azt jelentette, hogy Talaszban túszul ejtették Akilbek Dzsaparov első miniszterelnök-helyettest is, és őt is megverték a tüntetők.

Biskekben, ahol a rendőrök tüzet nyitottak a kormány épületét ostromló tüntetőkre, tizenketten haltak meg – közölte egy belügyminisztériumi illetékes.

Az ellenzék második napja tüntet a fővárosban és több vidéki városban az energia- és más közműárak emelése miatt.

A kirgiz fővárosban tüntető ellenzékiek szerdán elfoglalták a televízió székházát, a televízió csatornái nem sugároznak műsort – jelentették újságírók a helyszínről.

Kirgizisztán

Az ötmilliós közép-ázsiai ország 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt. Gazdasági életét a mai napig a mezőgazdaság határozza meg. A kivitel fő mezőgazdasági terméke a gyapot, a gyapjú és a hús. A kibányászott ércek szinte teljes része exportra kerül. Az utóbbi években megnőtt a kábítószer-termelés is. Az ország nemzeti valutája a kirgiz szom (KGS). Az egy főre eső GNP 280 USD.

Szakértők attól tartanak, hogy az elszegényedett volt szovjetköztársaságban kezdődött zavargások a többségében törékeny biztonságú, muzulmánok lakta közép-ázsiai térség egészére átterjedhetnek.

Hatalmi válság

Alekszej Vlaszov, a Moszkvai Állami Egyetem Politikai Folyamatokat Kutató Intézetének igazgatója szerint Kirgizisztánban kétségkívül hatalmi válság van, ami azonban nem jelenti a 2005. évi “tulipános forradalom” megismétlődését, mert Aszkar Akajev akkori elnöktől eltérően Bakijevnek nagyobb a támogatása. Kulcsfontosságú tisztségeket rokonai töltenek be, és magas rangú biztonsági vezetők támogatását élvezi.

A szakértő szerint az elnök helyzete inkább attól függ, hogyan reagál a történtekre Moszkva, Washington és Peking, amelyek támogatására nagymértékben rászorul. Ha a reagálás erősen elutasító lesz, Bakijev igen nehéz helyzetben találja magát az ország súlyos gazdasági helyzete miatt.

Vlaszov szerint nem várhatóak éles nyilatkozatok a moszkvai vezetés részéről, de a főbb orosz televíziók és lapok bizonyosan kedvezőtlenül értékelik az eseményeket. Ez figyelmeztetés lehet Bakijev számára, hogy vizsgálja felül Moszkvával kapcsolatos politikáját.

“Kirgizisztánt sokáig a legdemokratikusabb országként tartották számon a szovjet utódállamok között az 1990-es években. Úgy vélem, hogy az ország klasszikus példája annak, amit az Egyesült Államok +bukott államnak+ nevezne, vagyis olyannak, amely mély gazdasági és politikai problémákkal küzd” – mondta az orosz szakértő.

Hiú remény

Reinhard Krumm, a moszkvai Friedrich Ebert Alapítvány igazgatója szerint a 2005. évi tulipános forradalom után abban reménykedtek, hogy Bakijev más típusú vezető lesz, mint Akajev volt, de ez nem így lett. A szakértő abban látja a problémát, hogy különböző régiókban, így Talaszban és Biskekben megmaradtak a különböző klánok, amelyek elégedetlenek, mert Bakijev, aki az ország déli részéről származik, a fiát akarja a hatalomba ültetni.

“Az egyik ok, amiért Akajevet megbuktatták, ugyanaz volt: ő a parlamentbe akarta bejuttatni a gyerekeit nagyszabású választási csalással” – mondta Krumm, aki szerint Bakijev is ugyanezt akarja tenni, és a többi klánnak így nem lesz esélye, hogy befolyásolja a parlamentet.

Akajev azért veszítette el a hatalmat, mert nem tudott egyensúlyozni a klánok között, Bakijev pedig most ugyanezt teszi – vélte Krumm.

A szakértő szerint rosszul áll Kirgizisztán szénája: Oroszországgal nem túl fényesek a kapcsolatai, de nem jobb a viszonya az Egyesült Államokkal sem.

Bakijev elnöksége alatt – ígérete ellenére – nem javultak az 5,3 milliós országban az életkörülmények, a kirgizek egyharmada a szegénységi küszöb alatt él. A havi átlagbér mintegy 130 dollárnak felel meg. A GDP 2009-ben 2,3 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi 8,4 százalékos növekedés után.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.